A legnagyobb torzítások Buddhával kapcsolatban

Tévhitek és az igazság a nemes, bölcs és különleges Buddháról. Buddha legalább annyira ismert történelmi személy, mint Jézus vagy Mohamed, és éppen ezért igaz rá is az, hogy az évezredek során alaposan eltorzították a személyét. Habár a történészek kevés tényt árulnak el el Buddhával kapcsolatban, annyit mégis biztosra vehetünk, hogy nemes, bölcs, megvilágosodott és különleges ember volt.

Buddhával kapcsolatban azonban nem csak a tényeket ismerjük, hanem rengeteg tévhitet hiszünk el igazságnak.

Nem herceg: A legendák azt mesélik, hogy Buddha egy herceg, Suddhódana Gautama fia, ám nincs történelmi alapja annak, hogy Buddha apja király lett volna. A történészek inkább azt feltételezik, hogy Buddha egy regionális vezető, amolyan törzs főnök fia volt.

A történészek ezt arra alapozzák, hogy Buddha egy olyan társadalmi szervezetben élt, ami a köztársasághoz hasonlított, nem a monarchiához. A legbefolyásosabb családok rendszeresen összegyűltek, Buddha családja pedig vezetőnek számított ebben a politikai rendszerben, tehát nincs szó arról, hogy herceg lett volna.

Nem Isten „embere”: Nagyon sok vallási alapító állította be magát úgy, hogy ő Isten embere, esetleg prófétája. Buddha soha nem állított ilyesmit magáról, hanem csak azt jelentette ki, hogy Ő egy ember, aki biztos abban, hogy egy magasabb célt szolgál.

Buddha nem nevezte magát Isten emberének, prófétájának, hanem azt állította, hogy a megváltás kulcsa a tudás és a személyes erőfeszítés, nem pedig az istenek felé mutatott odaadás. Ő ragaszkodott az emberek közötti egyenlőséghez, de az évezredek során annyira felistenítették, hogy több rugalmas hindu besüllyesztette a több ezer istent tartalmazó isteni pantheonba. Sokan abban is hisznek, hogy Buddha Visnu isten megtestesülése volt, pedig ő csak egy ember volt.

Nem vallási vezető: Ez a tévhit a legironikusabb, hiszen tulajdonképpen Buddha „alapította” a buddhizmust, ám ténylegesen, gyakorlatban semmit sem alapított. A történészek egyetlen hiteles sort sem találtak arról, hogy Buddha vallási vezetőnek nevezte volna magát, esetleg tudatosan döntött volna úgy, hogy megteremti egy új vallási mozgalom alapjait.

Buddhát inkább tanárnak lehetne nevezni. Ő egy olyan személy volt, aki elutasította a hagyományos hindu vallást, és felajánlott helyette egy alternatívát. Az igazsághoz még az is hozzátartózik, hogy Buddha követői eleinte vándorló emberek, hajléktalan aszkéták voltak. A buddhizmus valójában Buddha halála után vált fokozatosan közösségé, majd vallási mozgalommá.

Buddha maradványai: A Mahaparinirvana szútra arról ír, hogy amikor Buddha meghalt, akkor a földi maradványait elhamvasztották, majd a hamut nyolcfelé osztották. Az így kapott ereklyéket hercegek, buddhista közösségek őrizték azokon a helyeken, ahol Buddha megfordult.

A hamvakat elméletileg sztúpák őrzik, ám állítólag a III. században Asóka király úgy döntött, hogy meg kell nyitni a sztúpákat, mert egyre jobban nőtt az új vallási mozgalom, emiatt több helyre kellett eljuttatni Buddha hamvait. Emiatt lehetséges, hogy amennyiben ma összeöntenénk azokat a porokat, amelyekről azt állítják, hogy Buddha hamvai, akkor legalább tíz Buddhára elég mennyiséget kapnánk. Vita a szülővárosa körül: Nepál és India régóta harcol egymással Buddha születési helyének címéért. Ami biztos, hogy Buddha 29 éves koráig Kapilavasztu városában élt, majd maga mögött hagyta a korábbi életét.

Állítólag az angol régészeknek sikerült olyan tárgyi bizonyítékot találniuk, amely azt igazolja, hogy Kapilavasztu valójában Tilaurakot, egy Katmandutól 210 km-re fekvő nepáli város. A kutatások azonban Indiát sem zárja ki, hiszen az indiai Pipprahava négy kilométerre található Tilaurakottól, míg a nepáli határtól fél kilométerre fekszik.

Ráadásul 1972-ben, Pipprahavában a régészek olyan érmékkel és emberi maradványokkal megrakott ládikát találtak, amelyre ezt írták: „Itt van Kapilavasztu szerzeteseinek kolostora”. Kapilavasztut egyébként az 1800-as évek végén kezdték el keresni, azt követően, hogy a nyugati régészek feltártak azt a kőoszlopot, amit Asóka király állított Lumbiniben az időszámításunk előtti 249-ben. Az uralkodó azért állíttatott kőoszlopot, hogy megemlékezzen Buddha születési helyéről.

Nem volt vega: Az egyik legismertebb tévhit Buddhával kapcsolatban az, hogy szigorúan vegetáriánus volt, ám erre nincs történelmi bizonyíték, hiszen még a korai buddhista források sem említenek meg ilyesmit.

Az ellenkezőjére azonban van bizonyíték, ugyanis nagyon sok beszámoló szerint Buddha a húslevest és a húsevést ajánlotta némelyik betegség kezelésére. Arról is akad írás, hogy Buddha „utolsó vacsorájaként” vaddisznót evett. Az is kiderült, hogy Buddha korai követői sem voltak szigorú vegetáriánusok, tehát ez is csak a halála után vált trenddé.

(Forrás: noiportal.hu)