Bizarr doppelgänger esetek
Démoni ikertestvére jósolta meg I. Erzsébet halálát, de Goethe is látta saját magát.
Ijesztő jelenség, amikor a semmiből feltűnik előttünk a szellemképünk, majd ugyanúgy eltűnik, ahogy jött. Ezt a bizarr jelenséget nevezik doppelgänger-jelenségnek, amiről több történelmi feljegyzés is ránk maradt.
A mítoszok elbeszélése alapján, a doppelgänger a valós személy paranormális megkettőződése, aminek többféle formája is lehet. Megpillanthatjuk magunkat a szemünk sarkából, szembe találkozhatunk a szellemképünkkel egy magányos út során, de akár a tükörben is összetalálkozhat a tekintetünk a démoni ikertestvérünkkel.
A történelem során olyan esetek is előfordultak, hogy nem az adott személy látta önmagát, hanem más emberek, akik aztán értetlenül álltak a dolog előtt. A doppelgänger felbukkanása segítségként szolgálhat, de gyakoribb, hogy helyettesítik a valós személyt, vagy rossz ómenként szolgál.
A doppelgänger-jelenség nem csak az ezotériával foglalkozók fantáziáját izgatja, hanem a tudósok is évszázadok óta keresik rá a magyarázatot, ám ők is csak találgatni tudnak, hiszen laboratóriumban még nem tudták előállítani a jelenséget.
Egyes vélekedések szerint ez egyfajta észlelési zavar, mások állítják, hogy ugyanolyan pszichopatológiai tünet, mint a skizofrénia. Legyen bármi is az igazság, az biztos, hogy a jelenség létezik, és nem egy, híres történelmi személy számolt be a bizarr találkozóról.
Goethe például egy szerelmi találkáról lovagolt hazafelé, amikor a magányos úton egy titokzatos lovas közelített felé. A német szerző döbbenten ismerte fel önmagát a jelenségben, amit úgy írt le, mintha lelki szemeivel látta volna. A „másik Goethe” annyiban különbözött a valóditól, hogy más ruhát viselt.
A szerző az idő múlásával megfeledkezett a jelenségtől, ám nyolc évvel később, amikor ugyanazon az úton lovagolt, csak az ellenkező irányból, döbbenten jött rá, hogy nem csak, hogy abból az irányból lovagol, ahonnan a szellemképe, hanem még ugyanazt a ruhát is viseli.
Nagy Katalin cárnő is találkozott saját magával, amikor egyik este, mikor már ágyban feküdt, az aggódó szolgái zavarták meg a nyugalmában, mert állították, hogy akkor látták belépni a trónterembe, pedig mindenki tudta, hogy már a hálószobájában van.
Nagy Katalin és szolgálói azonnal a trónterembe siettek, ahol mindannyian meghökkenve látták, hogy egy másik Katalin ül a trónon. Amikor az igazi cárnő utasította az őröket, hogy fogják el a doppelgängert, az eltűnt. Nem sokkal később Nagy Katalin elhunyt, úgyhogy mindenki rossz ómennek bélyegezte a jelenséget.
Shelley esetében is tragédia előjele volt a démoni ikertestvér, ugyanis a költő nem sokkal az után, hogy többször is látta ugyanott a hasonmását, egy tengeri vihar során vízbe fulladt. A hihetetlen történetet elmesélte a feleségének is, Mary Shelley-nek, ezért maradt fenn a történet.
I. Erzsébet is nagyon megrémült, amikor belépve a hálótermébe, az ágyában meglátta a mozdulatlan önmagát. Az ő esetében már mindenki rettegett, hogy az angol királynő hamarosan jobblétre fog szenderülni, hiszen a doppelgänger olyan volt, mint egy holttest. Az udvar félelme nem volt alaptalan, mert I. Erzsébet hamarosan meghalt.
A természetfeletti világ iránt nagyon érdeklődő Abraham Lincoln, egy este a kanapéjában pihent, amikor a tükörben két arcot pillantott meg. Mind a kettő az övé volt, de az egyik sokkal sápadtabb, kísértetiesebb, mint az eredeti.
Az amerikai elnök csak megijedt a doppelgänger-jelenségen. A felesége azonban rettegni kezdett, mert hitt benne, hogy a jelenés a férje közeledő halálát jelezte előre, de tévedett. Lincoln az eset után még egyszer látta démoni ikertestvérét, de nem történt semmilyen tragédia vele.
S, végül a leghátborzongatóbb esett. Maupassant „Horla” című novelláját sokan ismerjük, de azt kevesen tudjuk, hogy az egész művet a francia író doppelgängere diktálta le neki. Maupassant ugyanis a halála előtti években nagyon sokszor találkozott önmagával, és közeli kapcsolatba is került a démoni ikertestvérével.
Az eset igazán bizarr részlete, hogy a „Horla” egy horrortörténet, ami arról szól, hogy a főszereplő elméjét lassan felemészti az őt megszállt ördög. A novella megírása után az író elméje hamarosan megbomlott. Nem sokkal később a halál egy elmegyógyintézetből ragadta magához.
(Forrás: Life.hu)
Ijesztő jelenség, amikor a semmiből feltűnik előttünk a szellemképünk, majd ugyanúgy eltűnik, ahogy jött. Ezt a bizarr jelenséget nevezik doppelgänger-jelenségnek, amiről több történelmi feljegyzés is ránk maradt.
A mítoszok elbeszélése alapján, a doppelgänger a valós személy paranormális megkettőződése, aminek többféle formája is lehet. Megpillanthatjuk magunkat a szemünk sarkából, szembe találkozhatunk a szellemképünkkel egy magányos út során, de akár a tükörben is összetalálkozhat a tekintetünk a démoni ikertestvérünkkel.
A történelem során olyan esetek is előfordultak, hogy nem az adott személy látta önmagát, hanem más emberek, akik aztán értetlenül álltak a dolog előtt. A doppelgänger felbukkanása segítségként szolgálhat, de gyakoribb, hogy helyettesítik a valós személyt, vagy rossz ómenként szolgál.
A doppelgänger-jelenség nem csak az ezotériával foglalkozók fantáziáját izgatja, hanem a tudósok is évszázadok óta keresik rá a magyarázatot, ám ők is csak találgatni tudnak, hiszen laboratóriumban még nem tudták előállítani a jelenséget.
Egyes vélekedések szerint ez egyfajta észlelési zavar, mások állítják, hogy ugyanolyan pszichopatológiai tünet, mint a skizofrénia. Legyen bármi is az igazság, az biztos, hogy a jelenség létezik, és nem egy, híres történelmi személy számolt be a bizarr találkozóról.
Goethe például egy szerelmi találkáról lovagolt hazafelé, amikor a magányos úton egy titokzatos lovas közelített felé. A német szerző döbbenten ismerte fel önmagát a jelenségben, amit úgy írt le, mintha lelki szemeivel látta volna. A „másik Goethe” annyiban különbözött a valóditól, hogy más ruhát viselt.
A szerző az idő múlásával megfeledkezett a jelenségtől, ám nyolc évvel később, amikor ugyanazon az úton lovagolt, csak az ellenkező irányból, döbbenten jött rá, hogy nem csak, hogy abból az irányból lovagol, ahonnan a szellemképe, hanem még ugyanazt a ruhát is viseli.
Nagy Katalin cárnő is találkozott saját magával, amikor egyik este, mikor már ágyban feküdt, az aggódó szolgái zavarták meg a nyugalmában, mert állították, hogy akkor látták belépni a trónterembe, pedig mindenki tudta, hogy már a hálószobájában van.
Nagy Katalin és szolgálói azonnal a trónterembe siettek, ahol mindannyian meghökkenve látták, hogy egy másik Katalin ül a trónon. Amikor az igazi cárnő utasította az őröket, hogy fogják el a doppelgängert, az eltűnt. Nem sokkal később Nagy Katalin elhunyt, úgyhogy mindenki rossz ómennek bélyegezte a jelenséget.
Shelley esetében is tragédia előjele volt a démoni ikertestvér, ugyanis a költő nem sokkal az után, hogy többször is látta ugyanott a hasonmását, egy tengeri vihar során vízbe fulladt. A hihetetlen történetet elmesélte a feleségének is, Mary Shelley-nek, ezért maradt fenn a történet.I. Erzsébet is nagyon megrémült, amikor belépve a hálótermébe, az ágyában meglátta a mozdulatlan önmagát. Az ő esetében már mindenki rettegett, hogy az angol királynő hamarosan jobblétre fog szenderülni, hiszen a doppelgänger olyan volt, mint egy holttest. Az udvar félelme nem volt alaptalan, mert I. Erzsébet hamarosan meghalt.
A természetfeletti világ iránt nagyon érdeklődő Abraham Lincoln, egy este a kanapéjában pihent, amikor a tükörben két arcot pillantott meg. Mind a kettő az övé volt, de az egyik sokkal sápadtabb, kísértetiesebb, mint az eredeti.
Az amerikai elnök csak megijedt a doppelgänger-jelenségen. A felesége azonban rettegni kezdett, mert hitt benne, hogy a jelenés a férje közeledő halálát jelezte előre, de tévedett. Lincoln az eset után még egyszer látta démoni ikertestvérét, de nem történt semmilyen tragédia vele.
S, végül a leghátborzongatóbb esett. Maupassant „Horla” című novelláját sokan ismerjük, de azt kevesen tudjuk, hogy az egész művet a francia író doppelgängere diktálta le neki. Maupassant ugyanis a halála előtti években nagyon sokszor találkozott önmagával, és közeli kapcsolatba is került a démoni ikertestvérével.
Az eset igazán bizarr részlete, hogy a „Horla” egy horrortörténet, ami arról szól, hogy a főszereplő elméjét lassan felemészti az őt megszállt ördög. A novella megírása után az író elméje hamarosan megbomlott. Nem sokkal később a halál egy elmegyógyintézetből ragadta magához.
(Forrás: Life.hu)
Hozzászólások