Loftus Hall rémtörténete
Az ördög szállt meg Írország Wexford megyei házában, ami az ország egyik legkísértettebb helye.Írország gyönyörű az álomszép zöld füves területeivel, sziklás tengerpartjával, sűrű erdeivel. Az ország azonban nemcsak lenyűgöző, hanem igazi kincsesbánya azoknak, akik hisznek a szellemekben, hiszen több ezer szellem tanyázik az ír kastélyokba, és egyéb épületekben.
Ezek közül az egyik legrémisztőbb a Wexford megyei Loftus Hall, ahova még ma is csak azok teszik be a lábukat, akik igazán bátrak, mert itt maga az ördög fordult meg. A XIV. században épült házat, eredetileg Redmond Hall néven ismerték. Az új nevét akkor kapta, amikor 1666-ban beköltözött a Luftus család.
A házhoz kapcsolódó rémtörténet, a XVIII. században kezdődött, amikor Charles Tottenham második feleségével, Jane-nel és lányával, Anne-nel beköltözött a lenyűgöző épületbe. Az egyik viharos éjjelen Tottenham hangos dobogásra figyelt fel, ami a kapu felől jött.
A férfi leküldte az egyik szolgálóját, hogy nézze meg, mi okozza a zajt. A lakáj hamarosan visszatért, és bejelentette, hogy egy lóháton érkezett idegen szeretne menedéket kérni éjszakára a vihar miatt. Tottemham jószívű volt, és megengedte, hogy a sötét hajú, magas, harmincas éveiben járó, férfi, aki köpenyt viselt, meghúzza magát. Amikor Anne megpillantotta a férfit, akkor azonnal beleszeretett.
Napokkal később az időjárás nem javult, emiatt az idegen még mindig élvezte a család vendégszeretetét. Az egyik éjszaka a háziak úgy döntöttek, hogy kártyázzanak, amibe az idegent is bevették. A játék közben Anne egyszer csak leejtette a lapjait.
Ahogy a lány lehajolt, hogy felvegye a kártyát, a pillantása az idegen lábára tévedt. A lány rettenetesen megijedt, hiszen a férfinak nem lábai, hanem szőrös patái voltak. Anna hangosan sikoltott, és azonnal elmondta, hogy az ismeretlen maga az ördög. A következő pillanatban hatalmas tűzgolyó jelent meg a mennyezetnél, és a szörny azon keresztül elmenekült. Ami utána maradt, az csak a kén bűze volt, ami egyértelműen a démonokra utal.
Anne teljesen összetört, mert biztos volt benne, hogy az ördög érte jött. A lány bezárkózott a szobájába. Többé nem evett, nem ivott. A fizikai, és mentális állapota pedig folyamatosan romlott. Tottenham szégyellni kezdte a lánya állapotát és el akarta kerülni a botrányt, ezért hagyta, hogy Anne a szobájában maradjon.
A házban ettől kezdve szaporodtak el a kopogó szellem aktivitások. A családot hónapokon keresztül zaklatta valami furcsa zaj, kísérteties alakok bukkantak fel, és maguktól mozogtak a tárgyak. Tottenham úgy döntött, hogy megkéri a protestáns lelkészt, hogy űzze ki a démonokat a házból, mert így lehetetlen élni. A lelkész azonban nem járt sikerrel. Tottenham nem adta fel, és a vallási meggyőződése ellenére, egy katolikus paphoz Thomas Broaders atyához, fordult segítségért.
Az atya elvállalta az ördögűzést, ami két napig tartott. Sokan arról számoltak be, hogy ebben az időben a madarak agresszíven támadtak, és folyton zuhogott az eső a ház környékén. Broaders atya végül kiűzte a démonokat a házból. Állítólag, ha ellátogatunk az atya sírjához, akkor még ma is ez a felirat áll a sírkövén: „Itt nyugszik Thomas Broaders, aki jót tett mindnyájunkkal és imádkozott érettünk, s aki kiűzte a gonoszt Loftus Hallból”.
Az ördögűzés után néhány nappal Anne meghalt. A lány koporsóját az 1940-es években azok a vandálok találták meg, akik feltörték a Loftus család kriptáját és meglepve látták, hogy Anne koporsója nagyon szokatlan formájú. Ettől kezdve terjedt el a pletyka, hogy a lány teste eltorzult nem sokkal a halála előtt.
A Loftus Hall rémtörténete ennyivel nem ért véget, hiszen Anne meghalt, de a szelleme itt rekedt. 1790-ben George Reade szállt meg az elátkozott épületben. A férfi azt a szobát kapta, amely Anna szobájának szomszédságában volt.
Reade az ez első éjszaka pillantotta meg a szellemet, ami úgy morgott, mint egy pokolkutya, miközben a csukott ablak ellenére, a függönyök úgy lebegtek, hogy majdnem leszakadtak. A vendég azt hitte, hogy gonosz tréfa áldozata, ezért ellenőrizte az ajtót, ám az zárva volt.
Évekkel később, George fia, a lelkész ifjabb George Reade is megszállt ugyanabban a szobában. Ő semmit sem tudott az apja korábbi élményéről, ezért nyugodtan olvasgatott az éjszaka egészen addig, amíg meg nem hallotta, hogy az ajtó lassan, nyikorogva kitárul.
A lelkész felpillantott, és meglátta az áttetsző női alakot, ami átsuhant a szobán, majd eltűnt a szekrénynél, semmiféle nyomot nem hagyva maga után. Az ifjabb Reade nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a történteknek, mert úgy gondolta, csak a fáradtság miatt hallucinált.
A következő éjszaka azonban újra felbukkant a szellem. A lelkész ekkor felugrott az ágyról, és megpróbálta megfogni a jelenést, de a keze csak a levegőt markolászta. Másnap a férfit elmondta az apjának a dolgot. A múltban nemcsak a két Reade találkozott Anne nyughatatlan lelkével, hanem Ely márkijának inasa is, akit egyszer Anne volt szobájában helyeztek el. Rajta kívül még sokan mások is összefutottak a szellemmel.
Loftus Hallt végül 1870-ben lebontották, és a helyére, Ely negyedik márkija megbízásából, villát építettek. Később a bencés szerzetesek foglalták el a házat, majd leányiskola lett, ami után a Devereux család tulajdonába került, és 1983-tól szállodaként üzemelt, egészen az 1990-es évekig, mert akkor bezárt.
Az épület 2011-ig üresen állt, ám akkor megvették. Az új tulajdonos 2012. július 13-án megnyitotta a nagyközönség előtt a kísérteties épületet, úgyhogy bármikor elmehetünk, hogy a saját szemünkkel megnézzük, hogy mi maradt Írország egyik legfélelmetesebb házából, persze csak akkor, ha van elég bátorságunk.
(Forrás: legendavadasz.hu)
Ezek közül az egyik legrémisztőbb a Wexford megyei Loftus Hall, ahova még ma is csak azok teszik be a lábukat, akik igazán bátrak, mert itt maga az ördög fordult meg. A XIV. században épült házat, eredetileg Redmond Hall néven ismerték. Az új nevét akkor kapta, amikor 1666-ban beköltözött a Luftus család.
A házhoz kapcsolódó rémtörténet, a XVIII. században kezdődött, amikor Charles Tottenham második feleségével, Jane-nel és lányával, Anne-nel beköltözött a lenyűgöző épületbe. Az egyik viharos éjjelen Tottenham hangos dobogásra figyelt fel, ami a kapu felől jött.
A férfi leküldte az egyik szolgálóját, hogy nézze meg, mi okozza a zajt. A lakáj hamarosan visszatért, és bejelentette, hogy egy lóháton érkezett idegen szeretne menedéket kérni éjszakára a vihar miatt. Tottemham jószívű volt, és megengedte, hogy a sötét hajú, magas, harmincas éveiben járó, férfi, aki köpenyt viselt, meghúzza magát. Amikor Anne megpillantotta a férfit, akkor azonnal beleszeretett.
Napokkal később az időjárás nem javult, emiatt az idegen még mindig élvezte a család vendégszeretetét. Az egyik éjszaka a háziak úgy döntöttek, hogy kártyázzanak, amibe az idegent is bevették. A játék közben Anne egyszer csak leejtette a lapjait.
Ahogy a lány lehajolt, hogy felvegye a kártyát, a pillantása az idegen lábára tévedt. A lány rettenetesen megijedt, hiszen a férfinak nem lábai, hanem szőrös patái voltak. Anna hangosan sikoltott, és azonnal elmondta, hogy az ismeretlen maga az ördög. A következő pillanatban hatalmas tűzgolyó jelent meg a mennyezetnél, és a szörny azon keresztül elmenekült. Ami utána maradt, az csak a kén bűze volt, ami egyértelműen a démonokra utal.
Anne teljesen összetört, mert biztos volt benne, hogy az ördög érte jött. A lány bezárkózott a szobájába. Többé nem evett, nem ivott. A fizikai, és mentális állapota pedig folyamatosan romlott. Tottenham szégyellni kezdte a lánya állapotát és el akarta kerülni a botrányt, ezért hagyta, hogy Anne a szobájában maradjon.
A házban ettől kezdve szaporodtak el a kopogó szellem aktivitások. A családot hónapokon keresztül zaklatta valami furcsa zaj, kísérteties alakok bukkantak fel, és maguktól mozogtak a tárgyak. Tottenham úgy döntött, hogy megkéri a protestáns lelkészt, hogy űzze ki a démonokat a házból, mert így lehetetlen élni. A lelkész azonban nem járt sikerrel. Tottenham nem adta fel, és a vallási meggyőződése ellenére, egy katolikus paphoz Thomas Broaders atyához, fordult segítségért.
Az atya elvállalta az ördögűzést, ami két napig tartott. Sokan arról számoltak be, hogy ebben az időben a madarak agresszíven támadtak, és folyton zuhogott az eső a ház környékén. Broaders atya végül kiűzte a démonokat a házból. Állítólag, ha ellátogatunk az atya sírjához, akkor még ma is ez a felirat áll a sírkövén: „Itt nyugszik Thomas Broaders, aki jót tett mindnyájunkkal és imádkozott érettünk, s aki kiűzte a gonoszt Loftus Hallból”.
Az ördögűzés után néhány nappal Anne meghalt. A lány koporsóját az 1940-es években azok a vandálok találták meg, akik feltörték a Loftus család kriptáját és meglepve látták, hogy Anne koporsója nagyon szokatlan formájú. Ettől kezdve terjedt el a pletyka, hogy a lány teste eltorzult nem sokkal a halála előtt.
A Loftus Hall rémtörténete ennyivel nem ért véget, hiszen Anne meghalt, de a szelleme itt rekedt. 1790-ben George Reade szállt meg az elátkozott épületben. A férfi azt a szobát kapta, amely Anna szobájának szomszédságában volt.
Reade az ez első éjszaka pillantotta meg a szellemet, ami úgy morgott, mint egy pokolkutya, miközben a csukott ablak ellenére, a függönyök úgy lebegtek, hogy majdnem leszakadtak. A vendég azt hitte, hogy gonosz tréfa áldozata, ezért ellenőrizte az ajtót, ám az zárva volt.
Évekkel később, George fia, a lelkész ifjabb George Reade is megszállt ugyanabban a szobában. Ő semmit sem tudott az apja korábbi élményéről, ezért nyugodtan olvasgatott az éjszaka egészen addig, amíg meg nem hallotta, hogy az ajtó lassan, nyikorogva kitárul.
A lelkész felpillantott, és meglátta az áttetsző női alakot, ami átsuhant a szobán, majd eltűnt a szekrénynél, semmiféle nyomot nem hagyva maga után. Az ifjabb Reade nem tulajdonított nagyobb jelentőséget a történteknek, mert úgy gondolta, csak a fáradtság miatt hallucinált.
A következő éjszaka azonban újra felbukkant a szellem. A lelkész ekkor felugrott az ágyról, és megpróbálta megfogni a jelenést, de a keze csak a levegőt markolászta. Másnap a férfit elmondta az apjának a dolgot. A múltban nemcsak a két Reade találkozott Anne nyughatatlan lelkével, hanem Ely márkijának inasa is, akit egyszer Anne volt szobájában helyeztek el. Rajta kívül még sokan mások is összefutottak a szellemmel.
Loftus Hallt végül 1870-ben lebontották, és a helyére, Ely negyedik márkija megbízásából, villát építettek. Később a bencés szerzetesek foglalták el a házat, majd leányiskola lett, ami után a Devereux család tulajdonába került, és 1983-tól szállodaként üzemelt, egészen az 1990-es évekig, mert akkor bezárt.
Az épület 2011-ig üresen állt, ám akkor megvették. Az új tulajdonos 2012. július 13-án megnyitotta a nagyközönség előtt a kísérteties épületet, úgyhogy bármikor elmehetünk, hogy a saját szemünkkel megnézzük, hogy mi maradt Írország egyik legfélelmetesebb házából, persze csak akkor, ha van elég bátorságunk.
(Forrás: legendavadasz.hu)
Hozzászólások