NAIH: 40 milliós bírság a szcientológiai egyháznak és központi szervezetének
Jogellenes adatkezelés miatt 20-20 millió forint adatkezelési bírságot szabott ki a Magyarországi Szcientológia Egyházra és az egyház központi szervezetére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) - jelentette be a hatóság elnöke a szervezet vizsgálatának eredményét ismertető pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Péterfalvi Attila elmondta: megállapították, hogy az egyház és központi szervezete megszegte előzetes tájékoztatási kötelezettségét, a célhoz kötött adatkezelés és a tisztességes adatkezelés elvét, valamint az adatbiztonság követelményeit is. Emellett jogalap nélkül kezelték az adatokat, illetve nem adtak a hívőknek megfelelő tájékoztatást az adatkezelésről, és jogellenesen továbbítottak személyes adatokat harmadik országba, ahol védelmük nem volt biztosított. Hasonló súlyú jogsértéssel még nem találkozott a hatóság - fűzte hozzá.
A lefoglalt dossziék között voltak úgynevezett PC-dossziék, amelyek a hívők életéről szóló információkat tartalmaztak; voltak etikai dossziék, amelyekben az egyház által elvárt elveknek nem megfelelő cselekményekről gyűjtöttek jelentéseket, és amelyek az egyház belső igazságszolgáltatásának iratait tartalmazták; voltak a hívőkkel kapcsolatos levelezést, valamint a munkatársakkal kötött megállapodásokat, interjúkat és teszteket tartalmazó dossziék.
A NAIH vizsgálata megállapította: a szolgáltatások megkezdését megelőzően az egyház nem nyújt megfelelő tájékoztatást, nem jelöli meg egyértelműen az adatkezelő személyét, szűkszavú az adatkezelés célját illetően, a dossziék pedig rengeteg személyes, különleges adatot tartalmaznak, ezek kezeléséhez azonban pontosabban és követhetőbben kell megjelölni az adatkezelés célját.
Megállapították, a tájékoztatás hiányával olyan "információs erőfölény" alakul ki az egyház oldalán, amely rendkívüli módon sérti a harmadik személyek személyes adatainak védelméhez és magánéletük tiszteletben tartásához fűződő jogát. A NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a célhoz kötött adatkezelési elv az egyik legfontosabb garancia és alapelv a személyes adatok védelme vonatkozásában, ezt pedig a cél nélküli "adatgyűjtéssel" minden bizonnyal megsértette az egyház és központi szervezete.
A munkatársi dossziékkal kapcsolatban azt állapították meg, hogy a munkatársaknak nagy mennyiségű személyes adatot kell megosztaniuk magukról, az életút-kérdőívben például szexuális, baráti kapcsolataikról kell nyilatkozni, és fel is hívják őket arra, hogy legyenek annyira részletesek ennek kitöltésekor, amennyire csak tudnak.
A NAIH elnöke elmondta: a különleges adatok - mint az egészségügyi adatok, pénzügyi tartozásra, politikai véleményre vonatokozó adatok - nem fogadhatók el alkalmasságra vonatkozó adatnak, így azok felvétele jogszabálysértő. Az etikai dossziékkal és a levelezési dossziékkal kapcsolatban is hasonló visszásságokat állapított meg a hatóság.
A hatóság sajtótájékoztatója a meghirdetettnél jóval később kezdődött, ugyanis az újságírók között helyet foglalt Miklovicz Attila, az egyház szóvivője, Lange László, az Ember és szabadság, a magyarországi szcientológia lapja képviseletében, valamint az egyház ügyvédje. Ők - miután nem tudták bemutatni a sajtótájékoztatóra történő regisztrációjuk visszaigazolását - a szervezők felszólítására elhagyták a termet.
Előtte Miklovicz Attila arról beszélt, a hatóság megpróbálja "elpusztítani a szcientológia egyházat". Mint mondta, azért jöttek el a sajtótájékoztatóra, hogy megkérdezhessék a NAIH elnökét, igaz-e, hogy néhány évvel ezelőtt részt vett egy szcientológiaellenes rendezvényen, ahol fel is szólalt, és ha igen, akkor nem érzi-e elfogultnak magát. Kifogásolták azt is, hogy nem volt módjuk érdemi védekezésre az eljárás során. Jelezte: a sajtótájékoztató ideje alatt demonstrációt tartanak a NAIH épülete előtt.
Péterfalvi Attila az elfogultságát firtató kérdésre elmondta, már adatvédelmi biztosként is foglalkozott a kérdéssel, és úgy vélte, azzal, hogy személyes tevékenysége során szerzett tapasztalatokról mond értékelést, semmilyen vonatkozásban nem tekinthető elfogultságnak. Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán az egyház székházában tartott házkutatást, azt mondta, nincs információja a rendőrségi akció megindításáról, így azt nem is kommentálja.
Elmondta: a bírság kiszabásakor figyelembe vették az érintettek számát is, a PC-dossziékban és az etikai dossziékban mintegy 2200 ember neve szerepelt, a levelezési dossziéban 76 300-é. A hatóság határozatával szemben az egyház bírósághoz fordulhat, kérve a közigazgatási határozat felülvizsgálatát.
(Forrás: MTI)
Péterfalvi Attila elmondta: megállapították, hogy az egyház és központi szervezete megszegte előzetes tájékoztatási kötelezettségét, a célhoz kötött adatkezelés és a tisztességes adatkezelés elvét, valamint az adatbiztonság követelményeit is. Emellett jogalap nélkül kezelték az adatokat, illetve nem adtak a hívőknek megfelelő tájékoztatást az adatkezelésről, és jogellenesen továbbítottak személyes adatokat harmadik országba, ahol védelmük nem volt biztosított. Hasonló súlyú jogsértéssel még nem találkozott a hatóság - fűzte hozzá.
A NAIH elnöke felidézte: hivatalból vizsgálták az egyház és központi szervezete adatkezelését, miután több panaszbeadványt is kaptak, amelyek alapján valószínűsíthető volt a jogellenes adatkezelés. A hatóság tavaly december 7-én és 22-én tartott előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét: 137 dossziét és adathordozókat foglaltak le, majd további szemléket is tartottak.
A lefoglalt dossziék között voltak úgynevezett PC-dossziék, amelyek a hívők életéről szóló információkat tartalmaztak; voltak etikai dossziék, amelyekben az egyház által elvárt elveknek nem megfelelő cselekményekről gyűjtöttek jelentéseket, és amelyek az egyház belső igazságszolgáltatásának iratait tartalmazták; voltak a hívőkkel kapcsolatos levelezést, valamint a munkatársakkal kötött megállapodásokat, interjúkat és teszteket tartalmazó dossziék.
A NAIH vizsgálata megállapította: a szolgáltatások megkezdését megelőzően az egyház nem nyújt megfelelő tájékoztatást, nem jelöli meg egyértelműen az adatkezelő személyét, szűkszavú az adatkezelés célját illetően, a dossziék pedig rengeteg személyes, különleges adatot tartalmaznak, ezek kezeléséhez azonban pontosabban és követhetőbben kell megjelölni az adatkezelés célját.
Megállapították, a tájékoztatás hiányával olyan "információs erőfölény" alakul ki az egyház oldalán, amely rendkívüli módon sérti a harmadik személyek személyes adatainak védelméhez és magánéletük tiszteletben tartásához fűződő jogát. A NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a célhoz kötött adatkezelési elv az egyik legfontosabb garancia és alapelv a személyes adatok védelme vonatkozásában, ezt pedig a cél nélküli "adatgyűjtéssel" minden bizonnyal megsértette az egyház és központi szervezete.
A munkatársi dossziékkal kapcsolatban azt állapították meg, hogy a munkatársaknak nagy mennyiségű személyes adatot kell megosztaniuk magukról, az életút-kérdőívben például szexuális, baráti kapcsolataikról kell nyilatkozni, és fel is hívják őket arra, hogy legyenek annyira részletesek ennek kitöltésekor, amennyire csak tudnak.
A NAIH elnöke elmondta: a különleges adatok - mint az egészségügyi adatok, pénzügyi tartozásra, politikai véleményre vonatokozó adatok - nem fogadhatók el alkalmasságra vonatkozó adatnak, így azok felvétele jogszabálysértő. Az etikai dossziékkal és a levelezési dossziékkal kapcsolatban is hasonló visszásságokat állapított meg a hatóság.
A hatóság sajtótájékoztatója a meghirdetettnél jóval később kezdődött, ugyanis az újságírók között helyet foglalt Miklovicz Attila, az egyház szóvivője, Lange László, az Ember és szabadság, a magyarországi szcientológia lapja képviseletében, valamint az egyház ügyvédje. Ők - miután nem tudták bemutatni a sajtótájékoztatóra történő regisztrációjuk visszaigazolását - a szervezők felszólítására elhagyták a termet.
Előtte Miklovicz Attila arról beszélt, a hatóság megpróbálja "elpusztítani a szcientológia egyházat". Mint mondta, azért jöttek el a sajtótájékoztatóra, hogy megkérdezhessék a NAIH elnökét, igaz-e, hogy néhány évvel ezelőtt részt vett egy szcientológiaellenes rendezvényen, ahol fel is szólalt, és ha igen, akkor nem érzi-e elfogultnak magát. Kifogásolták azt is, hogy nem volt módjuk érdemi védekezésre az eljárás során. Jelezte: a sajtótájékoztató ideje alatt demonstrációt tartanak a NAIH épülete előtt.
Péterfalvi Attila az elfogultságát firtató kérdésre elmondta, már adatvédelmi biztosként is foglalkozott a kérdéssel, és úgy vélte, azzal, hogy személyes tevékenysége során szerzett tapasztalatokról mond értékelést, semmilyen vonatkozásban nem tekinthető elfogultságnak. Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán az egyház székházában tartott házkutatást, azt mondta, nincs információja a rendőrségi akció megindításáról, így azt nem is kommentálja.
Elmondta: a bírság kiszabásakor figyelembe vették az érintettek számát is, a PC-dossziékban és az etikai dossziékban mintegy 2200 ember neve szerepelt, a levelezési dossziéban 76 300-é. A hatóság határozatával szemben az egyház bírósághoz fordulhat, kérve a közigazgatási határozat felülvizsgálatát.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások