Néprajzkutató: a gonosz elűzésében gyökereznek a szilveszteri népszokások

A Debreceni Egyetem néprajzkutatója szerint a gonosz elűzésében gyökereznek a szilveszteri népszokások, ennek szól a zajos ünneplés.Lovas Kiss Antal az M1 aktuális csatorna szombat délelőtti műsorában elmondta, hogy e népszokás gyökerei nem ismertek, de az év végi ünneplés e jellege a mai napig megmaradt. Ma petárdával, tűzijátékkal, dudával keltenek zajt, korábban ostort csattogtattak - tette hozzá. A helyi sajátos ünnepi szokások közül a hajdúszoboszlói csergetést említette, amikor a város főterén gyűlnek össze az ott élők zajos ünneplésre.

A hagyományt magyarázó mondák egyike szerint a helyi asszonyok így űzték ki a törököt a városból, a másik szerint a török martalócok elkergetése után sűrű köd telepedett a tájra, az asszonyok nagy zajt csapva jelezték a visszatérő férfiaknak, hogy merre van a település. Lovas Kiss Antal beszélt az újévi szokásokról is, amelyek egész évre biztosítják a jó szerencsét.

Ilyen például a bab, a lencse és a mák fogyasztása, ezek az ételek a pénz bőségét szimbolizálják. A szokásokhoz különböző tiltások is kapcsolódnak, például Újévkor különösen kerülendő a veszekedés a családtagokkal, avagy nem esznek csirkét, halat, mert az előbbi "elkaparja a szerencsét", az utóbbival pedig "elúszik a szerencse".

(Forrás: MTI)