Az átkos korszak legjobb sorozatai

Az ötvenes, hatvanas és hetvenes években még ezeket a filmeket nézték a szüleink, nagyszüleink.2018-ban már nagyon jó dolgunk van, hiszen akkor, ott és úgy nézhetjük meg a kedvenc sorozatunkat, ahogy kedvünk tartja, ám az átkos korszakban, az ötvenes, hatvanas és hetvenes években, a szüleinknek és nagyszüleinknek meg kellett várniuk a keddi napot, amikor sorozatokat nézhettek a tévében, hiszen hétfőn nem volt adás, internetről pedig nem is álmodhattak.

Íme néhány példa, hogy régen milyen, főleg háborús, kosztümös kalandfilmek kötötték le az emberek figyelmét.

Zorro (1957–59): Magyarországon a hatvanas években mutatták be a fekete-fehér sorozatot, amit a Walt Disney készített, a főszerepet pedig Guy Williams játszotta, aki a valaha volt legjobb Zorro-alakítást nyújtotta.

A színész remekül vívott, de az ellenfelei kevésbé, mert helyettük kaszkadőrök filmeztek széles karimájú kalapokban vagy háttal. A Zorro sorozatban magyar származású állandó szereplővel is találkozhattak a nézők. Charles Korvin mellett később egy másik magyar színész, Charles Horvath is megjelent. A romantikus, kosztümös kalandfilm hazánkban is közkedvelt volt.

Tell Vilmos (1958–1959): Magyarországon 1963-ban tűzték először műsorra a svájci szabadsághősről szóló, brit kalandfilmet, aminek eredetileg 39 darab, egyenként 30 perces része készült.

Az egész ország azért izgult, hogy vajon a jóképű főszereplőnek, akit Conrad Phillips keltett életre, sikerül-e lelőnie az almát a kisfiú fejéről. A sorozat tele volt látványos akcióval és romantikával, ami az egész családot a képernyő elé szegezte.

Ivanhoe (1958–59): Roger Moore első sorozatos főszerepe Sir Walter Scott 1819-ben megjelent regényének filmadaptációja. A 39, fekete-fehér részből álló, Ivanhoe-t a stúdión kívül Buckinghamshire-ben és Kaliforniában forgatták.

A sorozatot egész Európában imádták azok, akik rajonganak a kosztümös, romantikus kalandfilmekért, de a gyerekek is szerették az izgalmas jelenetek miatt. Roger Moore egyébként maga játszotta el a veszélyes jeleneteket, aminek eredményeként három bordatörést és egy koponyasérülést szerzett.

Az Angyal (1962–1969): Roger Moore játszotta a főszerepet a Leslie Charteris írásaiból készült legendás brit Simon Templar-sorozatban, amiből az első 4 évad 71 része fekete-fehérben készült, de az utolsó 2 évadot már színesben forgatták.

Az Angyal főszereplője amolyan modern, elragadó Robin Hood volt, akit körülvettek a nők és, aki nem igazán érezte úgy, hogy mindenképpen be kellene tartania a törvényeket, ha oda akar csapni az ellenségnek, vagy meg akarja nehezíteni a titkosszolgálatok és a Scotland Yard dolgát.


Parittyás Thierry (1963–1966): A franciák négy évadot, 13 részt készítettek a kalandfilmsorozatból, ami a középkorban, a százéves háború idején játszódott, amikor még komoly fegyvernek számított a parittya.

Mivel francia szériáról van szó, így nem lehet meglepő, hogy a britek voltak a rosszak, a franciák pedig a hősök, ám ezt hazánkban senki sem bánta. A sorozat főszereplőjét az angolok fosztották meg minden vagyonától, ezért bosszút esküdött ellenük.Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai – Őrjárat a kozmoszban (1966): Az NSZK-ban készítették a sci-fi sorozatot, amit a müncheni Bavaria Stúdióban vették fel, míg az űrbeli jeleneteket egy bányában rögzítették.

Magyarországon 1968-ban mutatták be sorozatot, aminek a története a harmadik évezredben játszódott, a főszereplő pedig a McLane, az Orion űrhajó három évi járőrszolgálatra ítélt parancsnoka, valamint az őt felügyelő Tamara Jagellovsk hadnagy, a Különleges Szolgálat tisztje.

Miközben a főszereplők végzik a dolgukat, a Földet idegenek támadják meg, de szerencsére nem kétséges, hogy mi lesz a háború vége. Hazánkban hatalmas népszerűségnek örvendett a sorozat, amiből társasjáték készült, Balatonszéplakon pedig megnyílt az Orion bár, ami ma már nem létezik.

A négy páncélos és a kutya (1966–1970): A fekete-fehér lengyel sorozat három évada annak ellenére lett népszerű a keleti blokkban, hogy az emberek nem kedvelték a dicső szovjet hadsereget, ám úgy nem lehet második világháborús filmet készíteni, hogy abból akár csak egy rész erejéig is kimaradjanak a szovjetek.

A sorozat az 1942 és 1945 között íródott Janusz Przymanowski regénye alapján mesélte el az Első Lengyel Hadsereg T–34-es harckocsijának és legénységének kalandjait. A szériából 21 rész készült. Gustlik, Janek, Olgierd, Grigorij és társaik, köztük egy kutya, a magyar nézők kedvencei lettek, sok gyerek pedig tankot kért karácsonyra a sorozat miatt.

A Forsyte saga (1967): Galsworthy családregénye és annak folytatása, a Modern komédia alapján készítették a 26 részes, fekete-fehér sorozatot, amit hazánkban 1970-ben mutattak be. A történet nagy időt ölel fel, ugyanis Viktória királynő temetésével kezdődött a századforduló környékén és a gazdasági világválság időszakában fejeződött be.

A sorozat főszereplője Soames Forsyte, a családja jogos képviselője, aki mindent birtokolni akar, és mindent megszerez, amire vágyik, így a feleségét is. Irene azonban a mostohaanyja elől menekül a házasságba.

Mivel az asszony nem akar más tulajdona lenni, ezért elhagyja a férjét, aki ebbe képtelen beletörődni. Hiába kötnek házasságot mással, hiába születik gyermekük, átok ül rajtuk. Az igazi tragédia azonban akkor következik be, amikor Fleur és Jon egymásba szeret.

Amellett, hogy a sorozatban a színészek remek alakítást nyújtottak, még a rendezés és az irodalmi alap is nagy sikerré tette a sorozatot.Rinaldo Rinaldini (1968): A 13 részes, francia–német kalandfilmsorozat Christian Vulpius 1799-ben megjelent regénye alapján készült. A szériát Jugoszlávia egy festői részén vették fel, ami ma Szlovéniához tartozik.

A történet főszereplője egy olasz rablóvezér, aki a szegényeket védi és a jómódú gazfickók ellen küzd. A főszereplő azért kényszerül erre az életmódra, mert megölték az apját és kiforgatták a vagyonából. A Rinaldo Rinaldini volt az első színes nyugat-német sorozatok egyike.

Kockázat (1968): A sorozat főszereplője, Kloss kapitány, a lengyel kém, aki beépült az Abwehrbe igazi legenda volt hazánkban, az őt alakító Stanisław Mikulski pedig olyan népszerűvé vált, hogy még filmet (A gyilkos a házban van) is forgattak vele Magyarországon.

A 18 részes Kockázat a második világháború idején játszódik. A történetben a főhős, amolyan „keleti-Bond”, információkat szerez, amivel a szovjet hírszerzést segíti. A sorozatból képregény is készült, sőt, 2008-ban Kloss Múzeum nyílt Katowicében. A szériát a hetvenes években mutatták be hazánkba.

Mikulski pár évig a moszkvai lengyel kulturális központ igazgatójaként dolgozott, majd a nyugdíjba vonulását követően tévés vetélkedőket vezetett, szappanoperákban vállalt szerepet. A népszerű színész négy évvel ezelőtt, 85 évesen halt meg Varsóban.

(Forrás: nlcafe.hu)