Ezekben a filmekben csődöt mondott a technika

Vicces módon sültek fel a találmányok.Régi igazság, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Ezt igazolják az alábbi filmes példák is, amelyek arról szólnak, hogy hogyan mondtak csődöt a technológiák, találmányok.

Vissza a jövőbe 2. (1989): A Vissza a jövőbe-trilógiában Doki találmányai ritkán működnek tökéletesen. A DeLorean is rendszeresen cserbenhagyja Martyt, de a második rész egyik legviccesebb technológiai poénja a Cafe 80’s. A jövő retróéttermében Reagan, Michael Jackson és Khomeini digitális hasonmásai szolgálják ki a vendégeket, ám az akadozó mesterséges intelligenciák egymással is összevesznek. Marty végül egy Pepsi rendelésével lefagyasztja az egész rendszert.

A tanú (1969/1979): Bacsó Péter szatírája a szocialista rendszer működésképtelenségét is a technológiai és ipari kudarcokon keresztül figurázza ki. A legismertebb példa a „magyar narancs”, amelyből csak egyetlen darab terem, ezt pedig Pelikán gyerekei megeszik.

Modern idők (1936): Charlie Chaplin filmje a gépesített munka világának görbe tükre. A gyárban Chaplin karaktere annyira hozzászokik a monoton munkához, hogy még munka után is folytatja a mozdulatokat. A legabszurdabb találmány az etetőgép, amely az ebédszünetet is feleslegessé tenné, csakhogy folyamatosan meghibásodik, és inkább kínozza, mintsem megeteti a munkást.

A pusztító (1993): A jövő steril társadalma minden veszélytől és káros szokástól meg akarja védeni polgárait, így Spartan számára szinte minden tilos. Még a káromkodást is büntetik, amit egy automata rendszer ellenőriz. A főhős ezért szándékosan trágárkodik, hogy túlterhelje a gépet. A film humorának jelentős része abból fakad, hogy a tökéletesnek szánt technológia teljesen használhatatlan a való életben.

Roger nyúl a pácban (1988): A filmben az élőszereplős és rajzfilmes világ találkozása rengeteg abszurd technológiai poént eredményez. Eddie különféle rajzolt eszközökkel próbál boldogulni, amelyek azonban gyakran inkább akadályozzák. Az éneklő kard például mindenre jó, csak vívásra nem, a mágnes pedig saját használóját ejti csapdába. A gonosz Doom végül saját fegyverének, a rajzfilmfigurákat elpusztító folyadéknak esik áldozatul.

Brazil (1985): Terry Gilliam disztópiájában a bürokrácia és a technológia együtt teszi élhetetlenné a mindennapokat. Egy apró nyomtatóhiba még egy letartóztatást is elindít, miközben a főhős otthonában az automatizált gépek sem működnek rendesen. A lift rossz irányba megy, a reggelizőgép összekeni az ételt, az étteremben pedig még a konyhatüzet is egy paravánnal próbálják eltakarni. A rendszer működik, csak éppen teljesen értelmetlenül.

Alien (1979): Az Alienben a technológiai meghibásodás szó szerint groteszk fordulatot vesz. Ashről kiderül, hogy android, amikor a legénység megpróbálja leállítani. Egy ütés után szétesik és fehér folyadék fröccsen szét belőle, miközben levált fejjel is folytatja a mozgást. A jelenet egyszerre hátborzongató és fekete humorú.

A Mitchellék a gépek ellen (2021): A film a mesterséges intelligencia és az okoseszközök túlzásait figurázza ki. A PAL nevű MI fellázít, ám saját robotjai sem tökéletesek, mert némelyikük könnyen összezavarható. Például Mitchellék kancsal kutyáját képtelenek helyesen felismerni. A végső poén, hogy a világuralomra törő MI-t végül egy pohár víz teszi tönkre.

Men in Black 2. (2002): K emlékeinek visszaszerzéséhez egy barkácsolt de-neutralizáló gépet használnak. A masina látványosan veszélyes, rázza és szinte szétszedi az ügynököt, ráadásul még a kívánt emléket sem hozza vissza elsőre. A film ezzel a high-tech világ egyik legfontosabb eszközét egy rozoga sufnitákolmánnyá változtatja.

A Vasember (2008): Tony Stark páncélja csúcstechnológia, de ennek is van gyenge pontja, ugyanis nagy magasságban a rendszer lefagy. Stark ezt a végső harcban ki is használja, amikor ellenfelét olyan magasra viszi, ahol a páncélja működésképtelenné válik. A technológiai fölény így végül a saját korlátja miatt fordul ellene.

(Forrás: hu.ign.com)