Leslie Nielsen még a sírkövén is poénkodik

Tíz érdekesség a 95 éve született nevettetőről.1926. február 11-én született Leslie Nielsen, aki sajnos nem érhette meg a 95. születésnapját, ugyanis 2010-ben elhunyt. A híres nevettetőt legtöbben a Csupasz pisztoly című filmekből ismerik, ám sokan nem tudják, hogy a színész milyen nagy utat járt be a sikerig, ezért íme néhány olyan érdekesség Nielsen életútjáról, amelyet talán még nem tudsz!

Még a sírkövén is egy fingós poén szerepel: 2010 novemberében tüdőgyulladás miatt került egy Florida állambeli kórházba Nielsen, aki néhány nappal később elhunyt. A 84 éves humorista egyfajta végső poénként azt kérte a végrendeletében, hogy a sírkövén a „Let ’er rip” (magyarul „ereszd ki”) felirat álljon. Ez egyfelől utal a bélgázok kiengedésre, másfelől a „rip” egy szójáték is, mert a Rest in Peace (nyugodjék békében) rövidítése a R.I.P..

A Csupasz pisztoly-filmeken kívül nem igazán volt sikeres: A Csupasz pisztoly-trilógia után nem volt túl sikeres Nielsen karrierje, ugyanis nemcsak, hogy nem tudta megismételni a trilógia kritikai fogadtatását, hanem még a nézőket sem sikerült becsalogatni a mozikba a későbbi filmjeivel. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a videókölcsönzőkben még akadt egy-két nagy dobása.

A Bújj, bújj ördög bukása még érthető, hiszen ennek a filmnek semmi köze a Csupasz pisztoly-filmek zsenialitásához, viszont az rejtély, hogy a nézőket miért nem érdekelte jobban a Drakula halott, és élvezi, ami kritikai és a anyagi bukásként vonult be a filmtörténelembe.

A Sziki-szökevény és a Drágám, add az életed!

Nem sokon múlt, hogy horrorikon váljon belőle: A 70-es évek epizód- és mellékszerepei után végre igazi kiugrási lehetőség tárult Nielsen előtt, aki jelentkezett Stanley Kubrick Ragyogás című filmjének főszerepére, ám azt végül Jack Nicholson kapta meg.

1982-ben Nielsen mégis eljátszotta a Jack Torrance karakterét a Creepshow című antológiahorror egyik részében, sokan pedig úgy ítélték meg, hogy ez volt a színész legjobb alakítása. Emellett 1980-ban ő játszott Jamie Lee Curtis figurájának apját egy klasszikus slasherben, A szalagavató fantomjában, aminek remake-je 2008-ban jelent meg Szalagavató címmel. Nielsen azonban végül nem a horror műfajában képzelte el a karrierjét.

Imádott golfozni: Egyszer Nielsen azt nyilatkozta, hogy nincsenek céljai vagy ambíciói, ugyanis csak szeretne annyit dolgozni, hogy a hírneve fennmaradjon, hiszen egyedül annak köszönhetően fogják a továbbiakban is meghívni a golf tornákra.

A színész szenvedélye a golf iránt nem merült ki a sport űzésében, ugyanis a 90-es években még három „oktatóvideót” is készített. Ezekben a műfajra jellemző komolysággal adja elő a legnagyobb marhaságokat. Az első ilyen felvétele 1993-ban jelent meg Bad Golf Made Easier (Így golfozz rosszul) címmel, majd 1994-ben következett a Bad Golf My Way (Rossz golf, ahogy én szoktam), aztán 1996-ban megjelent a Stupid Little Golf Video (Buta kis golfvideó). Természetesen Nielsen mind a három „oktatóvideót” megfűszerezte a nagyszerű humorával.Úttörő volt a sci-fiben is: Az 50-es évek közepén Nielsen esélyt kapott arra, hogy befusson, ám a Tiltott bolygó című film főszerepe végül kevésnek bizonyult ahhoz, hogy híres sztárra tegye a színészt.

Ez annak ellenére nem sikerült, hogy maga a film nemcsak, hogy nagy sikert aratott, hanem még úttörőnek is számított, hiszen ez volt az első olyan nagyjátékfilm, amelynek főhősei emberek által alkotott űrhajókon utaznak egy másik bolygóra.

A napjainkban már kultklasszikusként emlegetett Tiltott bolygó még az előtt készült, hogy megkezdődött volna az 50-es évek nagy sci-fi-virágzásása, ráadásul olyan filmeknek és sorozatoknak jelentett inspiráció forrást, mint például a Star Trek, amit maga Nielsen is imádott.

Ha úgy vesszük, akkor a színész volt az első „trekkie”, ugyanis amikor a tévében leadták a sorozat első részét, akkor Nielsen azonnal kapcsolatba lépett a gyártóval, hogy elmondja, milyen nagyon tetszett neki az epizód. Habár a színész a rajongása és múltja ellenére soha nem kapott szerepet a sorozatban, mégis a hosszú és eredményes életével eleget tett a széria szállóigévé vált jókívánságának.

Szinte teljesen süket volt: Nielsen korábban rádióállomásnál és lemezlovasként is dolgozott, így aligha gondolná azt az ember, hogy a színésznek valami gond volt a hallásával, pedig már egészen fiatal kora óta kezdte azt elveszíteni. Tulajdonképpen egész színészi karrierje során hallókészüléket használt, ugyanis csak annak segítségével tudott normálisan dolgozni.

Lemezlovasként is tevékenykedett: Az 1926. február 11-én született Nielsen édesanyja Walesből származott, míg az apja dán volt, és a kanadai királyi rendőrség tagja, aki folyamatosan bántalmazta a gyermekeit, így nem meglepő, hogy Nielsen azonnal elköltözött otthonról, ahogy erre lehetősége nyílt.

Csak 17 éves volt, amikor csatlakozott a kanadai légierőhöz, ahol gépágyúsnak képezték ki, viszont végül nem harcolt a II. világháborúban, mert túl fiatal volt annak az időszakában. A harc helyett Nielsen a showbiznisz felé fordult, és miután rövid ideig Calgary városában élt, ahol egy rádióállomásnál dolgozott, mint rádiómérnök, bemondó és lemezlovas, beiratkozott a Lorne Green Academy of Radio Arts-ba.

Egy mellékszerep indította el a siker útján: Amikor Jim Abrahams, Jerry Zucker és David Zucker megszerezte a Zero Hour! című katasztrófafilm jogait, méghozzá azzal a céllal, hogy a műfaj paródiájaként remake-eljék, akkor elég pontos tervük volt arra nézve, hogy kiket szeretnének látni a filmben.

Az elképzelésük az volt, hogy Airplane! mellékszereplőit a 60-as, 70-es évek katasztrófafilmjeinek ismert színészei alakítsák. Ennek köszönhetően találtak rá Nielsenre, aki akkoriban még egyáltalán nem szerepelt vígjátékban, ahogy a filmbéli kollégái sem.

A trió ráadásul azt kérte a színészektől, hogy mindegy, hogy mekkora marhaság szerepel a szövegükben, ők azt halálos komolysággal adják elő, pontosan úgy, mintha egy komoly, drámai szerepet kellene eljátszaniuk.

Bár Nielsennek akkor már 30 év tapasztalata volt a drámai színészet terén, mégis kiderült, hogy nem áll tőle olyan távol a paródia, ugyanis a forgatás során kiderült, hogy ebben a műfajban érzi magát a legjobban.

Amikor az Airplane!-ben eljátszotta Dr. Rumacket, akkor az emberek azt mondták, hogy most az egyszer nem az ő stílusához illő alakításban láthatták, ám Nielsen erre közölte, hogy egész addigi karrierje során most először láthatták igazán abban.Legnagyobb sikerét egy bukásnak köszönheti: Az Airplane! után annak rendezői felajánlották Nielsennek Frank Drebin hadnagy szerepét a Nagyon különleges ügyosztály című sorozatukban, ám a Paramount elég hamar kaszálta szériát, aminek hat leforgatott részéből csak négyet adtak le a folyamatosan romló nézettségi adatok miatt.

Nielsen szerint a bukás oka az volt, hogy az a fajta humor, amit a Nagyon különleges ügyosztály szállított, kisképernyőn nem működik. Pár évnek azonban el kellett telnie ahhoz, hogy erre a stúdió is rájöjjön, ráadásul a kazettán kiadott sorozat rövid időn belül hihetetlenül népszerű lett, ezért végül egyenes utat adtak a filmváltozatnak, amit Csupasz pisztoly címmel mutattak be a mozikban 1988-ban.

Ez volt az első film Nielsen életében, amelynek ő volt a főszereplője, és az első helyen nyitott az amerikai mozikban. A Csupasz pisztoly összesen 78 millió dollárt kaszált, így nemcsak kritikai, hanem anyagi sikert is aratott, aminek megfelelően érkezett a folytatás 1991-ben, majd 1994-ben.

Három évtizeden át komoly, drámai színészként dolgozott: Nielsen a rádiózásnál jobban érdeklődött a színészet iránt, így jól jött neki, hogy a torontói tanulmányai idején felajánlottak neki egy ösztöndíjat a New York-i Neighborhood Playhouse-ba.

Nielsen elfogadta az ajánlatot, így átköltözhetett az Egyesült Államokba, ahol közelebbről is megismerkedhetett a színészettel. Az első szerepét 1950-ben kapta a Studio One című sorozatban, majd ezt nagyon sok hasonló szerep követte.

Mivel az 50-es években rengeteg hozzáhasonló kinézetű, kezdő színész próbált feljutni a nagyok közé, ezért Nielsen nem tudott kitűnni közülük, ám ez nem jelentette azt, hogy munka nélkül maradt, hiszen a tévé aranykorában mindig kapott valamilyen szerepet, ami mellett egy-két nagyobb filmben is játszott. A nagy áttörés azonban váratott magára.

Az 50-es évek vége felé Nielsen kissé belefáradt a sikertelenségbe, ezért visszatért a televíziózáshoz, és a 60-as évek javát a Disney, a korhoz képest nagy költségvetésű, sorozataiban volt látható.

A 70-es években több katasztrófafilm mellékszerepében játszott, ami megalapozta a hírnevét a további karrierjéhez, ám nem úgy, ahogy arra eredetileg számított, hiszen jött az Airplane!, ami után új irányt vett Nielsen pályafutása.

(Forrás: hu.ign.com)