A francia baloldal elfogadhatatlannak tartja Sarkozy hasonlatait a diktatúráról
Két nappal a helyhatósági választások első fordulója előtt a kormányzó francia baloldal pénteken felháborodásának adott hangot, amiért Nicolas Sarkozy volt államfő diktatúrához hasonlította Franciaországot.
Az ügyészség által elrendelt lehallgatását követően korrupcióval megvádolt volt jobboldali elnök (2007-2012) a Le Figaro című napilapban megjelent írásában úgy véli, hogy "köztársaságunk szent elveit példátlan erőszakkal és az erkölcsi megfontoltság precedens nélküli hiányával tiporták porba", s a volt kelet-német politikai rendőrség, a Stasi módszereit vetik be ellene politikai ellenfelei.
"Bármilyen összehasonlítás diktatúrákkal elfogadhatatlan" - mondta Francois Hollande államfő az éjszaka folyamán Brüsszelben. Ugyanakkor jelezte, hogy nem kíván "semmilyen polémiára válaszolni", mert köztársasági elnökként elsődleges feladatnának az igazságszolgáltatás függetlenségének, a hatalmi ágak szétválasztásának, a védelem joga gyakorlásának, az ártatlanságának vélelmének, valamint a bírósági döntés tiszteletben tartásának garantálását tekinti.
Jean-Marc Ayrault kormányfő közleményében azt írta, hogy "az igazságszolgáltatás és a rendőrség becsületét kétségbe vonni súlyos morális hiba, miután egy jogállamban a bírók függetlenek, a rendőrség a törvények szerint cselekszik, a kormány pedig erre alaposan ügyel". A miniszterelnök szerint a Francia Köztársaságnak Kelet-Németországhoz való hasonlítása elfogadhatatlan. "A köztársasági intézmények tisztelete mindenkire vonatkozik, elsősorban azokra, akik fontos tisztséget töltenek be vagy töltöttek be korábban".
Pénteken a kormány több tagja is megszólalt az ügyben. Manuel Valls belügyminiszter szerint "az embernek az a benyomása, hogy Nicolas Sarkozyt elkapta valami veszettség, és mindent le akar rombolni". Michel Sapin munkaügyi miniszter a volt elnök írását "az intézményrendszer elleni Berlusconi-stílusú verbális puccsnak" nevezte. Christiane Taubira igazságügyi miniszter pedig elítélte "a francia állampolgárok és a bírók rágalmazását".
Jean-Francois Copé, Sarkozy pártjának, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára viszont "bátor válasznak" minősítette a volt államfő írását a "nem szűnő vádakkal" szemben, s több ellenzéki politikus is úgy véli, hogy a volt elnöknek joga volt dühösen válaszolni az ellene indított ügyészi eljárásokra.
A Mediapart francia tényfeltáró internetes újság szerdán közzétette annak a hét hangfelvételnek a tartalmát, amelyet Sarkozy lehallgatása során rögzített az ügyészség. Mindez annak az eljárásnak a keretében történt, amely Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől még a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatás kivizsgálására indult. A kiszivárogatás miatt Thierry Herzog, Sarkozy ügyvédje feljelentést tett nyomozási titok megsértése miatt, és arra kérte a főügyészt, vizsgáltassa ki, hogyan kerülhettek a sajtóhoz a január 28. és február 11. között készült felvételek.
Ezek alapján befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt eljárás indult a volt elnök ellen. Az ügyészség azzal gyanúsítja Sarkozyt, hogy a semmítőszék egyik magas rangban lévő bírójának, Gilbert Azibert-nek a megvesztegetésével befolyást próbált gyakorolni az igazságszolgáltatás munkájára, amely összesen hat különböző ügyben indított nyomozást ellene.
MTI
Az ügyészség által elrendelt lehallgatását követően korrupcióval megvádolt volt jobboldali elnök (2007-2012) a Le Figaro című napilapban megjelent írásában úgy véli, hogy "köztársaságunk szent elveit példátlan erőszakkal és az erkölcsi megfontoltság precedens nélküli hiányával tiporták porba", s a volt kelet-német politikai rendőrség, a Stasi módszereit vetik be ellene politikai ellenfelei."Bármilyen összehasonlítás diktatúrákkal elfogadhatatlan" - mondta Francois Hollande államfő az éjszaka folyamán Brüsszelben. Ugyanakkor jelezte, hogy nem kíván "semmilyen polémiára válaszolni", mert köztársasági elnökként elsődleges feladatnának az igazságszolgáltatás függetlenségének, a hatalmi ágak szétválasztásának, a védelem joga gyakorlásának, az ártatlanságának vélelmének, valamint a bírósági döntés tiszteletben tartásának garantálását tekinti.
Jean-Marc Ayrault kormányfő közleményében azt írta, hogy "az igazságszolgáltatás és a rendőrség becsületét kétségbe vonni súlyos morális hiba, miután egy jogállamban a bírók függetlenek, a rendőrség a törvények szerint cselekszik, a kormány pedig erre alaposan ügyel". A miniszterelnök szerint a Francia Köztársaságnak Kelet-Németországhoz való hasonlítása elfogadhatatlan. "A köztársasági intézmények tisztelete mindenkire vonatkozik, elsősorban azokra, akik fontos tisztséget töltenek be vagy töltöttek be korábban".
Pénteken a kormány több tagja is megszólalt az ügyben. Manuel Valls belügyminiszter szerint "az embernek az a benyomása, hogy Nicolas Sarkozyt elkapta valami veszettség, és mindent le akar rombolni". Michel Sapin munkaügyi miniszter a volt elnök írását "az intézményrendszer elleni Berlusconi-stílusú verbális puccsnak" nevezte. Christiane Taubira igazságügyi miniszter pedig elítélte "a francia állampolgárok és a bírók rágalmazását".
Jean-Francois Copé, Sarkozy pártjának, a jobbközép Népi Mozgalom Uniójának (UMP) főtitkára viszont "bátor válasznak" minősítette a volt államfő írását a "nem szűnő vádakkal" szemben, s több ellenzéki politikus is úgy véli, hogy a volt elnöknek joga volt dühösen válaszolni az ellene indított ügyészi eljárásokra.
A Mediapart francia tényfeltáró internetes újság szerdán közzétette annak a hét hangfelvételnek a tartalmát, amelyet Sarkozy lehallgatása során rögzített az ügyészség. Mindez annak az eljárásnak a keretében történt, amely Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől még a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatás kivizsgálására indult. A kiszivárogatás miatt Thierry Herzog, Sarkozy ügyvédje feljelentést tett nyomozási titok megsértése miatt, és arra kérte a főügyészt, vizsgáltassa ki, hogyan kerülhettek a sajtóhoz a január 28. és február 11. között készült felvételek.
Ezek alapján befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt eljárás indult a volt elnök ellen. Az ügyészség azzal gyanúsítja Sarkozyt, hogy a semmítőszék egyik magas rangban lévő bírójának, Gilbert Azibert-nek a megvesztegetésével befolyást próbált gyakorolni az igazságszolgáltatás munkájára, amely összesen hat különböző ügyben indított nyomozást ellene.
MTI
Hozzászólások