A korábban vártnál valamivel gyorsabb idei növekedést vár tevékenységi területén az EBRD
Az idén az eddig vártnál valamivel gyorsabb, jövőre tovább élénkülő gazdasági növekedést valószínűsít tevékenységi térségében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott 47 oldalas átfogó őszi regionális előrejelzése 2025 egészére 3,1 százalékos, 2026-ra 3,3 százalékos átlagos növekedéssel számol a bank működési területének gazdaságaiban.
Az EBRD az idei prognózist 0,1 százalékponttal javította a májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest, 2026-ra szóló növekedési becslését ugyanakkor 0,1 százalékponttal visszavette.
Az idei egész évre szóló előrejelzés javítását az EBRD azzal indokolta, hogy a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságok átlagos éves összevetésű növekedése 2025 első felében 3,3 százalék volt, és ez a vártnál valamivel erőteljesebb lendületet jelez.
A londoni pénzintézet számításai szerint az augusztus végéig érvénybe lépett amerikai importvámok a tavaly mért 1,4 százalékról 4,1 százalékra emelték az EBRD-térség amerikai exportjának átlagos effektív vámszintjét. A bank adatai szerint 2025 első felében - a működési terület több más országától eltérően - nőtt az amerikai piacra irányuló magyar export.
Az új EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban - 2025-re 2,4, 2026-ra 2,7 százalékos átlagos gazdasági növekedéssel számol. Az idei prognózis 0,1 százalékponttal alacsonyabb az erre a térségre vonatkozó előző EBRD-becslésnél.
A bank hangsúlyozza: az országcsoport egyes gazdaságainak növekedési előrejelzésében végrehajtott lefelé mutató felülvizsgálatok elsődleges okai között van a gyengébb külső kereslet, a költségvetési konszolidáció, valamint a megemelt amerikai importvámok közvetlen és közvetett hatásai, amelyeket részben ellensúlyoznak a növekvő infrastrukturális beruházások.
A bank a közép-európai EU-térségen belül a Szlovéniára adott növekedési prognózisát vette vissza a legnagyobb mértékben: az EBRD a szlovén gazdaságban az idén 0,7 százalékos növekedést vár, 1,2 százalékponttal alacsonyabbat az előző előrejelzésében valószínűsített ütemnél.
A bank adatai szerint az amerikai vámemelések az EBRD-térségen belül Szlovéniát érintették a legnagyobb mértékben: az idei év első felében az amerikai piacra irányuló szlovén export 830 millió dollárral - az éves szlovén hazai össztermék (GDP) 1,1 százalékának megfelelő mértékben - zuhant. Ennek elsődleges oka az EBRD szerint a szlovén és a svájci gyógyszeripar magas szintű integrációja, tekintettel a svájci gyógyszertermékekre érvénybe léptetett különösen magas amerikai vámokra.
Az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén 0,5 százalékkal, jövőre 2 százalékkal növekszik. A 2025-re szóló magyar gazdasági növekedési prognózist a pénzintézet 1 százalékponttal, a jövő évi növekedési várakozást 0,7 százalékponttal vette vissza, mindenekelőtt a gyenge külső kereslet, a külkereskedelmi fennakadások és az EU-hoz fűződő viszonyrendszer "kihívásai" miatt.
A magyar gazdaság növekedésének 2026-ra valószínűsített jelentős gyorsulásához ugyanakkor a bank szerint a fogyasztás és a magánszektorbeli beruházások élénkülése adja majd a hajtóerőt.
Az EBRD várakozása szerint az ukrán gazdaság az idén 2,5 százalékkal növekedhet, de ha a háború véget ér és elkezdődik az újjáépítés, az ukrán GDP-növekedés üteme jövőre elérheti 5 százalékot. A pénzintézet szerint az ukrán makrogazdasági stabilitást a háborús körülmények között is jórészt sikerült megőrizni.
Az EBRD a háború kezdete óta több mint 8 milliárd euró értékű finanszírozást folyósított ukrajnai programokra. A bank kormányzótanácsa 2023 decemberében jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd euró tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
(Forrás: MTI)
A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet csütörtökön bemutatott 47 oldalas átfogó őszi regionális előrejelzése 2025 egészére 3,1 százalékos, 2026-ra 3,3 százalékos átlagos növekedéssel számol a bank működési területének gazdaságaiban.Az EBRD az idei prognózist 0,1 százalékponttal javította a májusban kiadott előző előrejelzéséhez képest, 2026-ra szóló növekedési becslését ugyanakkor 0,1 százalékponttal visszavette.
Az idei egész évre szóló előrejelzés javítását az EBRD azzal indokolta, hogy a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságok átlagos éves összevetésű növekedése 2025 első felében 3,3 százalék volt, és ez a vártnál valamivel erőteljesebb lendületet jelez.
A londoni pénzintézet számításai szerint az augusztus végéig érvénybe lépett amerikai importvámok a tavaly mért 1,4 százalékról 4,1 százalékra emelték az EBRD-térség amerikai exportjának átlagos effektív vámszintjét. A bank adatai szerint 2025 első felében - a működési terület több más országától eltérően - nőtt az amerikai piacra irányuló magyar export.
Az új EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban - 2025-re 2,4, 2026-ra 2,7 százalékos átlagos gazdasági növekedéssel számol. Az idei prognózis 0,1 százalékponttal alacsonyabb az erre a térségre vonatkozó előző EBRD-becslésnél.
A bank hangsúlyozza: az országcsoport egyes gazdaságainak növekedési előrejelzésében végrehajtott lefelé mutató felülvizsgálatok elsődleges okai között van a gyengébb külső kereslet, a költségvetési konszolidáció, valamint a megemelt amerikai importvámok közvetlen és közvetett hatásai, amelyeket részben ellensúlyoznak a növekvő infrastrukturális beruházások.
A bank a közép-európai EU-térségen belül a Szlovéniára adott növekedési prognózisát vette vissza a legnagyobb mértékben: az EBRD a szlovén gazdaságban az idén 0,7 százalékos növekedést vár, 1,2 százalékponttal alacsonyabbat az előző előrejelzésében valószínűsített ütemnél.
A bank adatai szerint az amerikai vámemelések az EBRD-térségen belül Szlovéniát érintették a legnagyobb mértékben: az idei év első felében az amerikai piacra irányuló szlovén export 830 millió dollárral - az éves szlovén hazai össztermék (GDP) 1,1 százalékának megfelelő mértékben - zuhant. Ennek elsődleges oka az EBRD szerint a szlovén és a svájci gyógyszeripar magas szintű integrációja, tekintettel a svájci gyógyszertermékekre érvénybe léptetett különösen magas amerikai vámokra.
Az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén 0,5 százalékkal, jövőre 2 százalékkal növekszik. A 2025-re szóló magyar gazdasági növekedési prognózist a pénzintézet 1 százalékponttal, a jövő évi növekedési várakozást 0,7 százalékponttal vette vissza, mindenekelőtt a gyenge külső kereslet, a külkereskedelmi fennakadások és az EU-hoz fűződő viszonyrendszer "kihívásai" miatt.
A magyar gazdaság növekedésének 2026-ra valószínűsített jelentős gyorsulásához ugyanakkor a bank szerint a fogyasztás és a magánszektorbeli beruházások élénkülése adja majd a hajtóerőt.
Az EBRD várakozása szerint az ukrán gazdaság az idén 2,5 százalékkal növekedhet, de ha a háború véget ér és elkezdődik az újjáépítés, az ukrán GDP-növekedés üteme jövőre elérheti 5 százalékot. A pénzintézet szerint az ukrán makrogazdasági stabilitást a háborús körülmények között is jórészt sikerült megőrizni.
Az EBRD a háború kezdete óta több mint 8 milliárd euró értékű finanszírozást folyósított ukrajnai programokra. A bank kormányzótanácsa 2023 decemberében jóváhagyta az igazgatóság által az ukrajnai támogatási programok folytatására kért 4 milliárd euró tőkeemelést, amellyel az EBRD befizetett alaptőkéje 34 milliárd euróra emelkedett.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások