A zágrábi gazdasági intézet makroközgazdásza szerint riasztó a gazdasági helyzet Horvátországban
A zágrábi gazdaságkutató intézet tekintélyes makroközgazdásza szerint Horvátország gazdasági helyzete riasztó, az államháztartás hiánya az újabb hitelfelvétel után elérheti a GDP 90 százalékát, a folyó hiány 5 és 6 százalék között ingadozik, a középtávú növekedési ütem pedig a GDP 1,5 százalékát teszi ki a következő három évben – erről Zeljko Lovrincevic beszélt, a Vecernji List horvát napilapnak adott interjújában szerdán.
A négymilliós országban kevesebb, mint 1,3 millió ember dolgozik. Az államadóság, miután Horvátország márciusban újabb kölcsönt vesz fel az Európai Központi Banktól (EKB), a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) adósságával együtt, az ország történetében először, túllépi a 300 milliárd kunát (több mint 12 ezer milliárd forintot) - fejtette ki a közgazdász.
Hozzátette: a gazdaság már most komoly problémákkal küzd, és a kormány még el sem kezdte a reformok bevezetését, nagy a valószínűsége, hogy intenzív és nehéz időszak elé néz az ország.
A közgazdász szerint a kormánynak évente 10 milliárd kunára (400 milliárd forintra) van szüksége, hogy a költségvetési lyukakat betömje.
Hangsúlyozta: ezt csak abban az esetben tudja megtenni, ha eladja az állami tulajdont és drasztikusan megemeli az adót, vagy csökkenti a költségeket.
„Tudatában kell lennünk, hogy a reformok bevezetése is költségekkel jár, és minden esetben az állampolgárok életszínvonalának csökkenését vonja maga után” – fogalmazott.
Nehéz megmondani, körülbelül hány embert kellene elbocsájtani az állami szektorból, de körülbelül 15-20 százalékuk felesleg, ami 40 ezer embert jelent – mondta Lovrincevic, majd hozzátette: az extrémen magas munkanélküliség mellett ennyi embert elbocsájtani nagy problémát jelent majd a társadalom számára, de meg kell tenni, hogy esélyünk legyen a jövőbe.
Zeljko Lovrincevic szerint Horvátországnak segítene, ha előre hozott parlamenti választásokat írnának ki májusban, ha a választások az év végén lesznek az újabb fél év késedelmet jelent, a már így is sürgős helyzetben.
„Jelenleg abból élünk, hogy az Európai Központi Bank politikájának köszönhetően kaptunk két év haladékot, elég alacsony kamatok mellett” – mondata.
MTI
A négymilliós országban kevesebb, mint 1,3 millió ember dolgozik. Az államadóság, miután Horvátország márciusban újabb kölcsönt vesz fel az Európai Központi Banktól (EKB), a Horvát Újjáépítési és Fejlesztési Bank (HBOR) adósságával együtt, az ország történetében először, túllépi a 300 milliárd kunát (több mint 12 ezer milliárd forintot) - fejtette ki a közgazdász.Hozzátette: a gazdaság már most komoly problémákkal küzd, és a kormány még el sem kezdte a reformok bevezetését, nagy a valószínűsége, hogy intenzív és nehéz időszak elé néz az ország.
A közgazdász szerint a kormánynak évente 10 milliárd kunára (400 milliárd forintra) van szüksége, hogy a költségvetési lyukakat betömje.
Hangsúlyozta: ezt csak abban az esetben tudja megtenni, ha eladja az állami tulajdont és drasztikusan megemeli az adót, vagy csökkenti a költségeket.
„Tudatában kell lennünk, hogy a reformok bevezetése is költségekkel jár, és minden esetben az állampolgárok életszínvonalának csökkenését vonja maga után” – fogalmazott.
Nehéz megmondani, körülbelül hány embert kellene elbocsájtani az állami szektorból, de körülbelül 15-20 százalékuk felesleg, ami 40 ezer embert jelent – mondta Lovrincevic, majd hozzátette: az extrémen magas munkanélküliség mellett ennyi embert elbocsájtani nagy problémát jelent majd a társadalom számára, de meg kell tenni, hogy esélyünk legyen a jövőbe.
Zeljko Lovrincevic szerint Horvátországnak segítene, ha előre hozott parlamenti választásokat írnának ki májusban, ha a választások az év végén lesznek az újabb fél év késedelmet jelent, a már így is sürgős helyzetben.
„Jelenleg abból élünk, hogy az Európai Központi Bank politikájának köszönhetően kaptunk két év haladékot, elég alacsony kamatok mellett” – mondata.
MTI
Hozzászólások