Az OECD szerint lassul a globális gazdaság a következő két évben, Magyarországon is

Az OECD azzal számol, hogy a következő két évben lassul a globális gazdaság növekedése az idei évhez képest, és a gazdasági kilátások terén az eddig becsültnél magasabb és tartósabb inflációt tartja a legnagyobb kockázati tényezőnek. A szervezet Magyarországon is lassuló növekedést prognosztizál 2022-ben és 2023-ban.A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)  szerdán ismertetett legfrissebb jelentésében az szerepel, hogy a globális gazdaság növekedése az idei 5,6 százalékról jövőre 4,5 százalékra, 2023-ban 3,2 százalékra lassul.
    

Előző becslésében az OECD az idei évre minimálisan nagyobb, 5,7 százalékos globális GDP-növekedést valószínűsített. A jövő évre vonatkozó becslésén nem változtatott a párizsi székhelyű szervezet, amely 2023-ra most először tett közzé előrejelzést. Magyarországgal kapcsolatban a jelentés 6,9 százalékos idei gazdasági növekedést valószínűsít, ami 2022-ben 5 százalékra, 2023-ban pedig 3 százalékra lassulhat.
    

A jelentés összeállítói szerint Magyarországon a gazdasági növekedés hajtómotorja a belföldi kereslet. Az infláció továbbra is magas marad, komoly kockázatot  jelent, hogy az erősebb bérnövekedés és az elhúzódó kínálati hiány felerősítheti az inflációs nyomást. Az OECD az idei évre 5 százalékos, jövőre 6 százalékos, 2023-ra pedig 4 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számol. Az élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció 2021-ben 4,1 százalék, 2022-ben 5 százalék, 2023-ban 4 százalék lesz várhatóan.
    

A nemzetközi szervezet úgy véli, hogy a magas infláció az erőteljes bérnövekedés miatt is fennmarad. A minimálbérek 2022. januári 20 százalékos emelése, amely az összes alkalmazott körülbelül egyötödét érinti, valószínűleg erős tovagyűrűző hatással lesz az egyéb bérekre. A költségvetési politika expanzívabbá válik, 2022-ben újabb négy százalékponttal csökkentik a munkaadói társadalombiztosítási járulékokat, ami kompenzálja a munkaadókat a 20 százalékos minimálbér-emelésért, és segít megőrizni külső versenyképességüket.


További átmeneti adócsökkentések lesznek a helyi kisvállalkozások számára, és az eltartott gyermeket nevelő családok 2022 elején az átlagbér erejéig személyi jövedelemadó-visszatérítést kapnak. A bejelentett fiskális intézkedések 2022-ben a GDP 5,8 százalékának megfelelő költségvetési hiányt eredményeznek. A deficit 2023-ban a GDP 3,9 százalékára csökken, tükrözve az erős gazdaságot és az egyszeri intézkedések megszüntetését. A költségvetési hiány idén a GDP 7,5 százaléka lesz.
    

A magyarországi munkanélküliségi ráta az idei 4 százalékról jövőre 3,5 százalékra csökken, 2023-ban 3,6 százalékra emelkedhet az OECD előrejelzése szerint. A GDP-arányos államadósság mértéke az idei 79,1 százalékról 2022-ben 77 százalékra csökken, majd 76,2 százalékra süllyed 2023-ban. Az OECD szerint a gyorsabb költségvetési konszolidáció segítene visszafogni az inflációs várakozásokat és biztosítaná a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát. A munkaerő-adókat tovább kell csökkenteni a munkaerőhiány kezelésének elősegítése érdekében, a termelékenység növekedésének javára válna a hatékonyabb versenyszabályozás, valamint a fokozott korrupcióellenes erőfeszítések.
    

Az OECD honlapján szereplő táblázat szerint az euróövezet GDP-je idén 5,2 százalékkal nő, majd jövőre 4,3 százalékra, 2023-ban 2,5 százalékra lassul a bővülés üteme. A nemzetközi szervezet az idei évre 2,9 százalékos német gazdasági növekedéssel számol, ami jövőre 4,1 százalékra gyorsul, majd 2,4 százalékra lassul 2023-ban.
    

Kína gazdasági növekedése idén várhatóan 8,1 százalék lesz, majd a következő két évben egyaránt 5,1 százalék. Az Egyesült Államok esetében az OECD 6,9 százalékos idei GDP-bővülést vár, ami 2022-ben 3,7 százalékra, 2023-ban 2,4 százalékra mérséklődik. Az orosz gazdaság idén 4,3 százalékkal nő, majd a bővülés jövőre 2,7 százalékra, a rákövetkező évben pedig 1,3 százalékra lassul.


(Forrás: MTI)