BMI-adatok: a szolgáltatási szektor a brit gazdaság fő hajtóereje

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: A hétfőn ismertetett friss aktivitási mérőszámok szerint a szolgáltatási szektor robusztus - a leszakadó  feldolgozóipart messze maga mögött hagyó - növekedési teljesítménye a brit gazdaság fő hajtóereje.Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit gyáripari ágazat és a szolgáltatások szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) májusban 54,0 volt az áprilisban kimutatott 54,9 után.
    

Az 50-et meghaladó BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának élénkülését, az 50 alatti mutatók az aktivitás lanyhulását jelzik, vagyis az 54,0-es májusi kompozit adat a csökkenés ellenére továbbra is a brit üzleti szektor teljesítményének erőteljes fellendülésére vall. A kompozit adat ugyanakkor azt is jelzi, hogy a feldolgozószektor és a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát előállító szolgáltatási ágazat teljesen elszakadt egymástól. A májusi kompozit BMI-indexen belül messze a  szolgáltatások adták a legnagyobb lendületet: az ágazat aktivitási mérőszáma a múlt hónapban 55,2, a feldolgozóipar BMI-mutatója 47,1 volt, vagyis a gyáripar aktivitása továbbra is csökken.
    

A szolgáltatási ágazat robusztus teljesítményét általános derűlátás kíséri a szektoron belül. A hétfőn ismertetett friss aktivitási adatsor szerint a felmérésbe bevont cégek fele optimistán ítéli meg a következő tizenkét hónap növekedési kilátásait, és az ágazati vállalatok alig tíz százaléka számít üzleti aktivitásának visszaesésével éves távlatban.
    

A feldolgozó ágazat gyengülő teljesítményének, főleg az exportkereslet visszaesésének fő okai között szerepel az S&P Global/CIPS-felmérés szerint ugyanakkor az, hogy egyes európai uniós vásárlók közelebbi beszerzési források után néznek, elkerülendő a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta felmerült kereskedelmi komplikációkat.
    

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból, miután az uniós tagságról 2016 nyarán rendezett népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe. A Brexit utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával, 2020 végén az ország az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. London kötött az EU-val egy szabadkereskedelmi megállapodást, amely az áruk esetében biztosítja ugyan a vám- és kvótamentes kereskedelmet, nem küszöböli ki azonban az EU által a külső kereskedelmi partnerekkel szemben alkalmazott adminisztratív előírások teljesítésének kötelmét. A brit exportőröknek így nagyon sok egyéb dokumentum mellett vámáru-nyilatkozatokat és eredetigazolást kell csatolniuk minden egyes exporttételhez, és ezeket a fogadó oldalon egyenként ellenőrizni kell.


(Forrás: MTI)