Brit kiskereskedelmi szövetség: jelentős vámterheket okozhat a "hard Brexit"
A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) szerint komoly vámterhekkel drágíthatja az importot a "hard Brexit", vagyis ha Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem annak egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskedelmi megállapodás nélkül.
A BRC hétfőn Londonban ismertetett állásfoglalásában közölte: számításai szerint ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor például az EU-ból importált hústermékekre akár 27 százalékos, az unióból érkező ruhákra és cipőkre 11-16 százalékos vámok rakódhatnak a jelenlegi zéró vámteher helyett.
A BRC hangsúlyozza, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek deflációja után a brit kiskereskedelmi szektor már nemigen tudná elviselni az esetleges hard Brexittel járó vámköltségeket és adminisztratív terheket.
A szervezet szerint ha a kilépési tárgyalások végéig nem sikerül jó kereskedelmi egyezségre jutni az EU-val, az aránytalanul súlyos terhet róna a kiskereskedelemre és fogyasztóira, mivel a WTO-szabályok alapján belépő új importvámok a legnagyobb mértékben az alapvető fogyasztási szükségleteket kielégítő termékeket terhelné, mindenekelőtt az élelmiszereket és a ruházati cikkeket.
A brit gazdaság más nagy szektorai is figyelmeztették már a brit kormányt arra, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához, ellenkező esetben súlyos gazdasági következmények várhatók.
Legutóbb, a hétvégén a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet a brit kormánynak és Theresa May miniszterelnöknek címezve.
Hangsúlyozták: ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a WTO általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor az EU-piacra irányuló brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok.
Ez a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak. Az aláírók szerint ezért a brit kormánynak "azonnal és minden körülmények között" ki kell zárnia ezt az opciót.
A Brit Járműgyártók és -kereskedők Szövetségének (SMMT) minapi nyilatkozata szerint az EU a brit járműipar legnagyobb piaca, és az európai beszállítóktól érkező részegységek "országról országra vándorolnak".
Ennek a többirányú áramlásnak az akadálytalan folytathatósága miatt is szükséges a hozzáférés az egységes belső piachoz.
Az idei év első felében a brit autóexport 57,3 százaléka - több mint 500 ezer jármű - az EU más tagállamainak piacára került.
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a brit választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
MTI
A BRC hétfőn Londonban ismertetett állásfoglalásában közölte: számításai szerint ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor például az EU-ból importált hústermékekre akár 27 százalékos, az unióból érkező ruhákra és cipőkre 11-16 százalékos vámok rakódhatnak a jelenlegi zéró vámteher helyett.
A BRC hangsúlyozza, hogy a font gyengülése és az elmúlt évek deflációja után a brit kiskereskedelmi szektor már nemigen tudná elviselni az esetleges hard Brexittel járó vámköltségeket és adminisztratív terheket.
A szervezet szerint ha a kilépési tárgyalások végéig nem sikerül jó kereskedelmi egyezségre jutni az EU-val, az aránytalanul súlyos terhet róna a kiskereskedelemre és fogyasztóira, mivel a WTO-szabályok alapján belépő új importvámok a legnagyobb mértékben az alapvető fogyasztási szükségleteket kielégítő termékeket terhelné, mindenekelőtt az élelmiszereket és a ruházati cikkeket.
A brit gazdaság más nagy szektorai is figyelmeztették már a brit kormányt arra, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság megszűnése után is hozzá kell férnie az unió egységes belső piacához, ellenkező esetben súlyos gazdasági következmények várhatók.
Legutóbb, a hétvégén a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet a brit kormánynak és Theresa May miniszterelnöknek címezve.
Hangsúlyozták: ha Nagy-Britannia úgy távozik az Európai Unióból, hogy kilépésének időpontjában nincs kedvezményes kereskedelmi megállapodása az EU-val, és az unióval folyó brit kereskedelemre a WTO általános szabályrendszere lép érvénybe, akkor az EU-piacra irányuló brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok.
Ez a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak. Az aláírók szerint ezért a brit kormánynak "azonnal és minden körülmények között" ki kell zárnia ezt az opciót.
A Brit Járműgyártók és -kereskedők Szövetségének (SMMT) minapi nyilatkozata szerint az EU a brit járműipar legnagyobb piaca, és az európai beszállítóktól érkező részegységek "országról országra vándorolnak".
Ennek a többirányú áramlásnak az akadálytalan folytathatósága miatt is szükséges a hozzáférés az egységes belső piachoz.
Az idei év első felében a brit autóexport 57,3 százaléka - több mint 500 ezer jármű - az EU más tagállamainak piacára került.
Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
Theresa May miniszterelnök többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás - amelyen a brit választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt - megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
MTI
Hozzászólások