Csődeljárás alá került a horvát Uljanik hajógyár
A bíró azzal indokolta döntését, hogy a gazdasági minisztérium által bejelentett kínai befektetésről nem érkezett visszajelzés, és a vállalat bankszámlája továbbra is zárolva van. Az ezt megelőző tárgyaláson a testület éppen a lehetséges kínai befektetők miatt halasztotta el a csődeljárás elindítását.
A China Shipbuilding Industry Corporation (CSIC) hajógyártó konszern bevonásáról a horvát hajógyár megmentésébe április elején született megállapodás Li Ko-csiang kínai miniszterelnök horvátországi látogatása idején. Bár a kínai vállalat szakemberekből, jogászokból és befektetési bankárokból álló delegációja április végén ellátogatott Horvátországba és megtekintette az Uljanik két dokkját Pulán és Rijekában, az újra kitűzött bírósági tárgyalásig nem érkezett visszajelzés a befektetésről.
A felszámolási eljárás valószínűleg láncreakciót indít el, és csődeljárás alá kerül a hajógyár azonos nevű anyavállalata, a Uljanik Rt., valamint a csoport többi vállalata, többek között a rijekai 3. maj hajógyár is - írta a lap. Az Uljanik hajóépítő vállalatnak 1118 alkalmazottja van Pulán és 60 Rijekában. A hajógyár dolgozói kisebb-nagyobb megszakításokkal tavaly nyár óta sztrájkolnak. Az elmúlt időszakban 1800-an hagyták el az Uljanik-csoportot, akik maradtak, már kilencedik hónapja nem kaptak fizetést.
Sandi Bozac, a vállalat igazgatóságának elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott, a csődeljárás nem zárja ki, hogy a kínai CSIC-vel folytatódjanak a tárgyalások. A munkások és a szakszervezetek elkeseredettségüknek adtak hangot. Mint mondták, Horvátországban ezzel megszűnt a hajógyártás, amiért a kormányt és a parlamentet hibáztatják. "Ők azok, akik felemelhették volna a hangjukat a hajógyártás mellett és azonnal reagálhattak volna, de ezt nem tették" - hangoztatták.
A horvát kormány márciusban döntött úgy, hogy nem tudja tovább támogatni a csődközeli Uljanik-csoport szerkezetátalakítását, mert az komoly pénzügyi kockázatnak tenné ki az államot, ezért további megoldásokat keres a pénzügyi problémák megoldására. A hajógyárakat még 2012-ben privatizálta az állam, az Uljanik-csoport részvényeinek 46 százalékát a dolgozók birtokolják, az államnak valamivel több mint 25 százalékos részesedése maradt.
Horvátország 2012-ben állapodott meg az Európai Bizottsággal (EB) a hajógyárak szanálásáról. Brüsszel azt várta el Horvátországtól, hogy hagyjon fel a hajógyártás versenytorzító hatású állami támogatásával. Zágráb a hajógyárak támogatására 33 milliárd kunát (1409 milliárd forint) költött eddig. A kormány tavaly januárban az EB beleegyezésével újabb 96 millió euró (30 milliárd forint) hitelre vállalt garanciát az Uljanik-csoport részére, összesen pedig 600 millió euró (193 milliárd forint) értékben vállalt kezességet a csoport különböző hiteleire. Csak tavaly év végén és ebben az évben Zágráb 3,1 milliárd kuna (132 milliárd forint) garanciát fizetett vissza az adófizetők pénzéből.
A rijekai korrupcióellenes hivatal és az isztriai megyei ügyészség a rendőrséggel közös akcióban márciusban letartoztatta a csoport 12 volt vezetőjét. Azzal vádolják őket, hogy az elmúlt tíz évben több mint egy milliárd kunával (42,4 milliárd forint) károsították meg az államot és a vállalatot.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások