EBRD: a demográfiai folyamatok lassítják a működési térség növekedését
A kedvezőtlen demográfiai folyamatok hosszú távon várhatóan érezhető mértékben lassítják majd a gazdasági növekedést az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi térségében - áll a londoni pénzintézet kedden ismertetett éves helyzetértékelésben.
A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2025-2026) című 164 oldalas elemzésben a közép- és kelet-európai gazdaságok finanszírozására 1991-ben alapított bank megállapítja, hogy egyes vélemények szerint a mesterséges intelligencia és a robotok hamarosan csaknem teljesen átveszik a gazdaságilag meghatározó tevékenységeket, és így indokolatlanná válnak a demográfiai aggályok.
A valóság azonban ennél bonyolultabb: jóllehet az új technológiák ígéretesek, de nem fogják maradéktalanul ellensúlyozni a munkaerőállomány csökkenését - áll az EBRD tanulmányában. A londoni pénzintézet szerint a demográfiai nyomás erőteljes, és hatásai jelentősen megterhelik a növekedést és az életszínvonalat, ha az érintett országok nem kezelik a problémát fejlett és előremutató szakpolitikai programokkal.
Az EBRD átfogó elemzése szerint a termékenység a magas és az alacsony jövedelmű országokban egyaránt gyors ütemben csökken, miközben a globális szinten számolt várható átlagos élettartam 1960 és 2023 között 48 évről 73 évre emelkedett. Márpedig ha a termékenységi ráták csökkennek, miközben a várható élettartam emelkedik, az a népesség gyors elöregedését eredményezi.
Az EBRD közölte: számításai szerint a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban - köztük az EBRD-kedvezményezett EU-tagországokban, a nyugat-balkáni térségben, valamint a kelet-európai és a kaukázusi régióban - a munkaképes korú lakosság arányának visszaesése átlagosan 0,36 százalékponttal csökkenti az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) növekedési ütemét a 2024 és 2050 közötti időszakban ahhoz az ütemhez képest, amelyet ugyanebben az időtávlatban ezek a gazdaságok a népesség öregedése nélkül elérhetnének.
Ez a számítási eredmény tükrözi azt a tényt is, hogy ezekben a gazdaságokban a népesség máris viszonylag idős. Egy átlagos európai uniós EBRD-tagországban például a lakossági életkor középértéke 43 év, és ez azt jelenti, hogy a demográfiai tényezőkből eredő növekedéslassító hatások ezekben a gazdaságokban a következő két évtizedben különösen erőteljes módon érvényesülnek - áll az EBRD kedden ismertetett éves helyzetértékelésében.
A tanulmány szerint az 1960-as évek óta globális átlagban kevesebb mint a felére, 5-ről 2,25-re csökkent a termékenységi ráta, az EBRD működési térségének sok gazdaságában pedig már a népességszám stabilan tartásához hosszú távon minimálisan szükséges 2,1-es, vagy ez alatti szintre süllyedt ez az arányszám.
A bank szerint a megnövekedett migráció, a termelékenység növelését célzó technológiák használata és az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű munkaerőpiaci jelenléte valamelyest ellentételezheti a társadalom öregedéséből eredő gazdasági feszültségeket, de nincs olyan egyedüli szakpolitikai eszköz, amely önmagában elégséges lenne a probléma megoldásához.
(Forrás: MTI)
A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2025-2026) című 164 oldalas elemzésben a közép- és kelet-európai gazdaságok finanszírozására 1991-ben alapított bank megállapítja, hogy egyes vélemények szerint a mesterséges intelligencia és a robotok hamarosan csaknem teljesen átveszik a gazdaságilag meghatározó tevékenységeket, és így indokolatlanná válnak a demográfiai aggályok.A valóság azonban ennél bonyolultabb: jóllehet az új technológiák ígéretesek, de nem fogják maradéktalanul ellensúlyozni a munkaerőállomány csökkenését - áll az EBRD tanulmányában. A londoni pénzintézet szerint a demográfiai nyomás erőteljes, és hatásai jelentősen megterhelik a növekedést és az életszínvonalat, ha az érintett országok nem kezelik a problémát fejlett és előremutató szakpolitikai programokkal.
Az EBRD átfogó elemzése szerint a termékenység a magas és az alacsony jövedelmű országokban egyaránt gyors ütemben csökken, miközben a globális szinten számolt várható átlagos élettartam 1960 és 2023 között 48 évről 73 évre emelkedett. Márpedig ha a termékenységi ráták csökkennek, miközben a várható élettartam emelkedik, az a népesség gyors elöregedését eredményezi.
Az EBRD közölte: számításai szerint a tevékenységi területéhez tartozó gazdaságokban - köztük az EBRD-kedvezményezett EU-tagországokban, a nyugat-balkáni térségben, valamint a kelet-európai és a kaukázusi régióban - a munkaképes korú lakosság arányának visszaesése átlagosan 0,36 százalékponttal csökkenti az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) növekedési ütemét a 2024 és 2050 közötti időszakban ahhoz az ütemhez képest, amelyet ugyanebben az időtávlatban ezek a gazdaságok a népesség öregedése nélkül elérhetnének.
Ez a számítási eredmény tükrözi azt a tényt is, hogy ezekben a gazdaságokban a népesség máris viszonylag idős. Egy átlagos európai uniós EBRD-tagországban például a lakossági életkor középértéke 43 év, és ez azt jelenti, hogy a demográfiai tényezőkből eredő növekedéslassító hatások ezekben a gazdaságokban a következő két évtizedben különösen erőteljes módon érvényesülnek - áll az EBRD kedden ismertetett éves helyzetértékelésében.
A tanulmány szerint az 1960-as évek óta globális átlagban kevesebb mint a felére, 5-ről 2,25-re csökkent a termékenységi ráta, az EBRD működési térségének sok gazdaságában pedig már a népességszám stabilan tartásához hosszú távon minimálisan szükséges 2,1-es, vagy ez alatti szintre süllyedt ez az arányszám.
A bank szerint a megnövekedett migráció, a termelékenység növelését célzó technológiák használata és az idősebb munkavállalók nagyobb mértékű munkaerőpiaci jelenléte valamelyest ellentételezheti a társadalom öregedéséből eredő gazdasági feszültségeket, de nincs olyan egyedüli szakpolitikai eszköz, amely önmagában elégséges lenne a probléma megoldásához.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások