Financial Times: amerikai-európai vita arról, hogy piacgazdaságnak tekinthető-e Kína
Az Egyesült Államok óva intette az Európai Uniót Kína piacgazdasággá nyilvánításától, azzal az érvvel, hogy e jogállás megadása hátráltatná a fellépést az amerikai és az európai piacot méltánytalanul olcsó árukkal elöntő kínai vállalatokkal szemben - írta a keddi Financial Times.
A londoni gazdasági napilap forrásai szerint amerikai kormányilletékesek arra figyelmeztették Brüsszelt, ha az EU piacgazdaságnak ismeri el Kínát, azzal az unió "egyoldalú leszerelést" hajtana végre a Kínával szembeni európai kereskedelmi védelmi rendszerben.
Kína elsődleges stratégiai célja a piacgazdasági jogállás elnyerése a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül. Ha ezt Peking eléri, az Egyesült Államok és az EU sokkal nehezebben tudna büntetővámokat kiróni az amerikai és az európai piacra dömpingárakon exportáló kínai cégekre - áll a Financial Times írásában.
A lap forrásai szerint az amerikai illetékesek "dühöngenek" a kínai piacgazdasági jogállás megadásának európai támogatása miatt, mivel szerintük ez is annak jele, hogy Európa kínai beruházások reményében "igyekszik Peking kegyeibe férkőzni".
A Financial Times szerint az Európai Bizottság "egyre nagyobb rokonszenvvel viseltet" a piacgazdasági jogállás megszerzését célzó pekingi igény iránt, és akár már februárban meghozhatja döntését. Kína piacgazdasággá nyilvánítását Angela Merkel német kancellár is támogatja, George Osborne brit pénzügyminiszter pedig "elkötelezett híve" e jogállás megadásának.
London az utóbbi időszakban valóban nagyarányú diplomáciai offenzívába kezdett a brit gazdaság és Kína együttműködésének fejlesztésére, mindenekelőtt a kínai befektetők megnyerésére nagy-britanniai beruházásokhoz. Hszi Csin-ping kínai államfő október végén II. Erzsébet királynő vendégeként négynapos állami látogatást tett Londonban, és hitvesével együtt a brit királyi család első számú londoni rezidenciáján, a Buckingham-palotában lakott.
Látogatása idején a két ország 40 milliárd font (csaknem 18 ezer milliárd forint) értékű kereskedelmi és beruházási szerződéscsomagot írt alá, egyebek mellett nagy-britanniai nukleáris erőművek közös felépítéséről.
A Financial Times keddi cikke szerint a kínai piacgazdasági jogállásról folyó vita középpontjában annak a megállapodásnak az értelmezése áll, amelynek alapján Kína 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz. Peking régóta úgy értelmezi a csatlakozási feltételeket, hogy azok 2016 végén automatikusan piacgazdasági jogállást biztosítanak Kínának, számos szakjogász azonban vitatja a szabályoknak ezt az olvasatát.
A Financial Times kiemeli, hogy az európai acélipar 2009 óta munkaerő-állományának ötödét elvesztette, és az ágazat az olcsó kínai importot teszi felelőssé bajaiért.
MTI
A londoni gazdasági napilap forrásai szerint amerikai kormányilletékesek arra figyelmeztették Brüsszelt, ha az EU piacgazdaságnak ismeri el Kínát, azzal az unió "egyoldalú leszerelést" hajtana végre a Kínával szembeni európai kereskedelmi védelmi rendszerben.
Kína elsődleges stratégiai célja a piacgazdasági jogállás elnyerése a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) belül. Ha ezt Peking eléri, az Egyesült Államok és az EU sokkal nehezebben tudna büntetővámokat kiróni az amerikai és az európai piacra dömpingárakon exportáló kínai cégekre - áll a Financial Times írásában.
A lap forrásai szerint az amerikai illetékesek "dühöngenek" a kínai piacgazdasági jogállás megadásának európai támogatása miatt, mivel szerintük ez is annak jele, hogy Európa kínai beruházások reményében "igyekszik Peking kegyeibe férkőzni".
A Financial Times szerint az Európai Bizottság "egyre nagyobb rokonszenvvel viseltet" a piacgazdasági jogállás megszerzését célzó pekingi igény iránt, és akár már februárban meghozhatja döntését. Kína piacgazdasággá nyilvánítását Angela Merkel német kancellár is támogatja, George Osborne brit pénzügyminiszter pedig "elkötelezett híve" e jogállás megadásának.
London az utóbbi időszakban valóban nagyarányú diplomáciai offenzívába kezdett a brit gazdaság és Kína együttműködésének fejlesztésére, mindenekelőtt a kínai befektetők megnyerésére nagy-britanniai beruházásokhoz. Hszi Csin-ping kínai államfő október végén II. Erzsébet királynő vendégeként négynapos állami látogatást tett Londonban, és hitvesével együtt a brit királyi család első számú londoni rezidenciáján, a Buckingham-palotában lakott.
Látogatása idején a két ország 40 milliárd font (csaknem 18 ezer milliárd forint) értékű kereskedelmi és beruházási szerződéscsomagot írt alá, egyebek mellett nagy-britanniai nukleáris erőművek közös felépítéséről.
A Financial Times keddi cikke szerint a kínai piacgazdasági jogállásról folyó vita középpontjában annak a megállapodásnak az értelmezése áll, amelynek alapján Kína 2001-ben csatlakozott a WTO-hoz. Peking régóta úgy értelmezi a csatlakozási feltételeket, hogy azok 2016 végén automatikusan piacgazdasági jogállást biztosítanak Kínának, számos szakjogász azonban vitatja a szabályoknak ezt az olvasatát.
A Financial Times kiemeli, hogy az európai acélipar 2009 óta munkaerő-állományának ötödét elvesztette, és az ágazat az olcsó kínai importot teszi felelőssé bajaiért.
MTI
Hozzászólások