Gyengélkedő első negyedévet vár a német gazdaságban a Bundesbank
Elsősorban a szolgáltató ágazatok termelésének és a lakosság fogyasztásának csökkenésére hivatkozva a német gazdasági teljesítmény első negyedévi gyengülését jelzi a Bundesbank havi rendszeres gazdasági jelentésének hétfőn publikált áprilisi számában.
A járványvédelmi korlátozások elhúzódása fokozta a szolgáltatóipari ágazatokban a teljesítmény visszaesését az előző negyedévhez képest - írja a havi elemzés, hozzátéve, hogy a lakosság vásárlóerejének megőrzése érdekében az elmúlt évben bevezetett áfacsökkentés hatása januártól kezdve már megszűnt támogatni a lakossági fogyasztást. Mindemellett a kedvezőtlen év eleji időjárás az építőipari teljesítményt is visszavetette, és az év első két hónapjában megtorpant az ipari termelés tavalyi év második felében megindult növekedése is.
"A megrendelések növekedése ellenére is a termelés a beszállítói láncban keletkezett fennakadások miatt csökkent" - fogalmaz a jelentés. A leginkább érintettnek az autógyártás bizonyult, ahol a termelés 7 százalékkal, míg a német ipari termelés 1,25 százalékkal csökkent februárban az előző havihoz képest. A német autóipari szakmai képviseleti szervezet, a VDA szerint az autóipar termelése márciusban sem indult még növekedésnek. A január-februári ipari termelés pedig nagyjából megfelelt az előző negyedév átlagának a Bundesbank kimutatása szerint, bár a járműipar leszámításával közel két százalékkal haladta meg azt.
A német termelőipar tehát a járműipar és a fogyasztási cikkek kivételével az élénk exportkeresletnek köszönhetően továbbra is jól teljesít. A fogyasztási cikkek termelése számottevően elmaradt a negyedik negyedévi átlagtól az áfacsökkentés hatályának tavaly év végi lejárta miatt. Összességében a német ipari termelés január-februárban mintegy három százalékkal maradt el a még a koronavírus-válság előtti tavalyi első két havitól.
A feldolgozóipari megrendelések februárban szezonális kiigazítással 1,25 százalékkal emelkedtek, a január-februári átlag pedig úgy egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az erősen volatilis nagymegrendelések leszámításával a növekedés több mint három százalékos volt. A fogyasztási cikkek esetében viszont több mint két százalékkal csökkentek a megrendelések. A megrendelések elsősorban külföldről, az euróövezeten kívülről érkeznek, az euróövezetből pedig nagyjából stagnáltak.
A német gazdaság év eleji teljesítménycsökkenésének a hatása elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatás növekedésében köszönt vissza a munkaerőpiacon. Januárban 40 százalékkal többen voltak részmunkaidős alkalmazásban mint tavaly októberben, a járványvédelmi korlátozások második szigorítási hullámát megelőzően. Februárban a részmunkaidős alkalmazás gazdaságkutatók becslése szerint nagyjából a januári szinten stagnált, márciusban azonban az ifo felmérése szerint már csökkenésnek indult.
A Bundesbank megállapítása szerint a járványvédelmi korlátozások által nem érintett ágazatok az év első negyedében továbbra is "robusztus" teljesítményt nyújtanak. A vezető német gazdaságkutató intézetek a kormány számára készített prognózisukban 1,8 százalékos GDP-csökkenést jeleztek előre a január-márciusi periódusra, ami a második negyedévben meginduló lendületes növekedésnek köszönhetően az egész évre vonatkozóan 3,7 százalékos GDP-növekedésre vált át.
https://www.bundesbank.de/resource/blob/864096/350e25885ac93c3aedf63930503f32dd/mL/2021-04-monatsbericht-data.pdf
(Forrás: MTI)
A járványvédelmi korlátozások elhúzódása fokozta a szolgáltatóipari ágazatokban a teljesítmény visszaesését az előző negyedévhez képest - írja a havi elemzés, hozzátéve, hogy a lakosság vásárlóerejének megőrzése érdekében az elmúlt évben bevezetett áfacsökkentés hatása januártól kezdve már megszűnt támogatni a lakossági fogyasztást. Mindemellett a kedvezőtlen év eleji időjárás az építőipari teljesítményt is visszavetette, és az év első két hónapjában megtorpant az ipari termelés tavalyi év második felében megindult növekedése is.
A jelentés kimutatása szerint 2021 februárjában beszállítói fennakadások miatt csökkent a német ipari termelés.
A német termelőipar tehát a járműipar és a fogyasztási cikkek kivételével az élénk exportkeresletnek köszönhetően továbbra is jól teljesít. A fogyasztási cikkek termelése számottevően elmaradt a negyedik negyedévi átlagtól az áfacsökkentés hatályának tavaly év végi lejárta miatt. Összességében a német ipari termelés január-februárban mintegy három százalékkal maradt el a még a koronavírus-válság előtti tavalyi első két havitól.
A feldolgozóipari megrendelések februárban szezonális kiigazítással 1,25 százalékkal emelkedtek, a január-februári átlag pedig úgy egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az erősen volatilis nagymegrendelések leszámításával a növekedés több mint három százalékos volt. A fogyasztási cikkek esetében viszont több mint két százalékkal csökkentek a megrendelések. A megrendelések elsősorban külföldről, az euróövezeten kívülről érkeznek, az euróövezetből pedig nagyjából stagnáltak.
A német gazdaság év eleji teljesítménycsökkenésének a hatása elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatás növekedésében köszönt vissza a munkaerőpiacon. Januárban 40 százalékkal többen voltak részmunkaidős alkalmazásban mint tavaly októberben, a járványvédelmi korlátozások második szigorítási hullámát megelőzően. Februárban a részmunkaidős alkalmazás gazdaságkutatók becslése szerint nagyjából a januári szinten stagnált, márciusban azonban az ifo felmérése szerint már csökkenésnek indult.
A Bundesbank megállapítása szerint a járványvédelmi korlátozások által nem érintett ágazatok az év első negyedében továbbra is "robusztus" teljesítményt nyújtanak. A vezető német gazdaságkutató intézetek a kormány számára készített prognózisukban 1,8 százalékos GDP-csökkenést jeleztek előre a január-márciusi periódusra, ami a második negyedévben meginduló lendületes növekedésnek köszönhetően az egész évre vonatkozóan 3,7 százalékos GDP-növekedésre vált át.
https://www.bundesbank.de/resource/blob/864096/350e25885ac93c3aedf63930503f32dd/mL/2021-04-monatsbericht-data.pdf
(Forrás: MTI)
Hozzászólások