Hosszabbított eljárásban sem sikerült értékesíteni a horvátországi krki LNG-terminál kapacitásait
A közlemény szerint a felkínált gázmennyiségre 520 millió köbméter kötelező és 300 millió köbméter feltételes ajánlat érkezett, ami összesen sokkal kevesebb az 1,5 milliárd köbméternél, amennyi minimum szükséges ahhoz, hogy a beruházás kifizetődő legyen.
Az LNG Hrvatska jelezte, hogy a szabályoknak megfelelően a beérkező ajánlatok alapján gazdasági elemzést végez, amelynek eredményéről tájékoztatja a terminál iránt érdeklődő vállalatokat, valamint a közvéleményt. A krki LNG-terminál kapacitásainak előzetes lefoglalását célzó, úgynevezett Open Season eljárás első köre április 8-án zárult le, az innen beszerezhető földgáz iránt azonban a vártnál jóval szerényebb érdeklődés mutatkozott.
A második kört június 22-én írták ki, és az ajánlatokat augusztus 3-áig kellett volna benyújtani, majd a határidőt először szeptember 28-ra, majd pedig december 20-ára tolták ki. Az LNG Hrvatska a határidőt az érdekelt felek kérésére hosszabbította meg. Sajtóhírek szerint kötelező jellegű ajánlatot nyújtott be az INA horvát olajvállalat és a Horvát Elektromos Művek (HEP), nem érkezett azonban ajánlat az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-től (MVM).
A HINA horvát hírügynökség az MTI-re hivatkozva arról írt, hogy október elején Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter Budapesten tárgyalt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a krki LNG-terminál Magyarország gázellátása szempontjából fontos új forrást jelenthetne, amely évente 1,7 milliárd köbméter gáz szállítását tenné lehetővé Magyarországra, valamint arról is szó esett, hogy a két kormány a horvát-magyar gázszállítás tarifájának kérdésével az Európai Bizottsághoz fordul.
A horvát kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra, és először egy úszó terminált épít, amely később alakítható át szárazföldivé. Az úszó cseppfolyósgáz-terminál 2 milliárd köbméter kapacitással épült volna meg és 2018-ra lett volna működőképes, 363 millió euróba került volna. A projektet az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága tavaly februári döntése szerint 102 millió euróval (31,4 milliárd forint)támogatta.
A legújabb tervek szerint a Kvarner-öbölben tervezett terminál 2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 265 millió euróba kerül. Az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente, hogy kifizetődő legyen, legalább 1,5 milliárd köbméter kapacitás értékesítésére van szükség.
Coric nemrég lehetséges lépésként említette, hogy amennyiben nem sikerül értékesíteni a krki LNG-terminál kapacitásait, a projekt az állam társfinanszírozásával épülhet meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások