Londoni elemzők: komoly növekedési áldozattal járna a "Swexit"
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőműhely, az Oxford Economics közgazdászai a Stockholmi Kereskedelmi Kamara megbízásából, a vasárnapi svédországi parlamenti választások elé időzítve végeztek modellszámításokat a Swexit gazdasági hatásairól a 2031-ben záruló tízévi időszakra vetítve.
A ház hangsúlyozza pénteken ismertetett tanulmányában, hogy jóllehet a svéd közvéleményben nincs többségi támogatottsága a kilépésnek, ám az EU-ellenes jobboldali Svéd Demokraták párt, amelynek népszerűsége jelentősen növekedett, és a legutóbbi felmérések szerint a voksok akár 20 százalékát is megszerezheti, már bejelentette, hogy a választások után népszavazást szeretne az EU-tagságról.
Az Oxford Economics közölte: teoretikus forgatókönyve szerint, ha Svédországban jövő áprilisban tartanának népszavazást az EU-tagságról, és a többség a kilépésre voksolna, a svéd kormány 2020 januárjában aktiválná a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely szabályozza a kilépési folyamatot. Ennek alapján Svédország 2022 januárjában távozna az Európai Unióból.
Az Oxford Economics számításai szerint ebben az esetben a svéd hazai össztermék (GDP) 2031 végén - vagyis tíz év elteltével - reálértéken 4 százalékkal lenne alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a további svéd EU-tagsággal számoló alapeseti előrejelzés arra az évre valószínűsít. Ez háztartásonként - 2017-es árakkal számolva - 30 300 svéd korona (930 ezer forint) halmozott GDP-veszteséget jelentene a vizsgált időszak végére.
A ház tanulmánya szerint a Swexit-forgatókönyv megvalósulása esetén a svéd gazdaság átlagos éves növekedési üteme a 2022-2031-es időszakban 1 százalék lenne a cég alapeseti prognózisában erre az időszakra becsült 1,4 százalékos éves átlag helyett. Az Oxford Economics londoni elemzői szerint mindez foglalkoztatottsági áldozattal is járna. A folytatódó svéd EU-tagsággal számoló előrejelzés évente 0,16 százalékkal emelkedő foglalkoztatottságot valószínűsít a vizsgált időszakra, a Swexit-forgatókönyvben ugyanakkor e növekedési ütem gyakorlatilag zéróra csökkenne.
Ennek alapján a ház számításai szerint 2031-ben az alapeseti prognózisnál 73 ezerrel - 1,4 százalékkal - kevesebb munkahely lenne a svéd gazdaságban. Mindez a svéd közfinanszírozásra is komoly nyomást gyakorolna. Az Oxford Economics számításai szerint e negatív folyamatok halmozott költségvetési hatásaként a svéd kormánynak 2031-re reálértéken 3,6 százalékkal - háztartásonként, 2017-es árakon számolva 11 900 koronával - kellene csökkentenie az államháztartási kiadásokat.
A cég hangsúlyozza, hogy mindez elméleti forgatókönyv, és az Oxford Economics közgazdászai valójában a választások után sem számolnak olyan jellegű gazdaságpolitikai fordulattal, amely módosítaná a svéd gazdaságra érvényben tartott pozitív kilátásukat. Ugyanerre a megállapításra jutott egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics is.
A cég a vasárnapi választások elé összeállított helyzetértékelésében közölte: valószínűtlennek tartja, hogy a politikai folyamatok kisiklatnák a nagyon erős svéd gazdaságot. A Capital Economics elemzői biztosra veszik azt is, hogy süket fülekre lel a Svéd Demokraták felhívása az EU-tagságról szóló népszavazás kiírására.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások