Londoni elemzők: Közép-Európában kisebb a deflációs veszély, mint az euróövezetben
A növekvő aggályok ellenére kisebb a deflációs veszély a közép-európai EU-gazdaságokban, mint az euróövezetben, elsősorban azért, mert a két térség rendkívül alacsony inflációját egymástól teljesen különböző tényezők okozzák, és a felzárkózó európai régiónak saját monetáris eszközei vannak a deflációs kockázat kivédésére - vélekedtek hétfőn ismertetett tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai elemzésükben kiemelték, hogy Magyarországon és Szlovákiában éves összevetésben számolva máris negatív a fogyasztói árindex, de Lengyelországban és Csehországban is alig 0,3, illetve 0,4 százalékos éves inflációs ütemet mértek legutóbb. A deflációs aggályokat fokozza, hogy a térség mindegyik gazdaságában még mindig jelentős a kapacitásfelesleg az élénkülő növekedés ellenére is.
A Capital Economics elemzői azonban a közép-európai gazdaságok és az euróövezet deflációs kockázatait meghatározó tényezők különbségei között kiemelték, hogy a felzárkózó európai gazdaságoknak a valutauniós országoktól eltérően vannak saját monetáris eszközeik a deflációs kockázat kivédésére. Jegybankjaik például gyengíthetik a nemzeti fizetőeszközöket, növelve ezzel az importárakat, emellett ezeknek az országoknak az adósságrátái is alacsonyabbak.
A ház szerint ugyanilyen fontos különbség, hogy az euróövezetet fenyegető deflációs kockázat elsődleges oka a valutauniós periféria versenyképességének visszanyerését célzó gazdaságpolitika, amelynek központi eleme a belső leértékelés, vagyis a bérköltségek és az árak csökkentése. Ez viszont "deflációs csapdába" sodorhatja ezeket a gazdaságokat, ha az árcsökkenéshez fűződő várakozások széleskörűvé válnak. Egy ilyen környezetben a perifériális eurógazdaságok növekedési dinamikája még tovább gyengül, és adósságrátáik növekszenek.
Közép-Európa gazdaságai ugyanakkor már túljutottak a versenyképesség helyreállítását célzó kiigazításokon. Ebben a térségben az alacsony inflációt nem ez, hanem elsősorban az energiaárak csökkenése és a feldolgozatlan élelmiszerek árinflációjának lassulása - vagyis jórészt a gyenge importált infláció - okozza. Ezt jelzi az is, hogy ezekben a gazdaságokban a maginfláció alacsony ugyan, de pozitív - hangsúlyozzák hétfői tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint mindemellett - legalábbis egyelőre - a lefelé tartó inflációnak nincsenek negatív hatásai a bérekre. Közép-Európában továbbra is többé-kevésbé folyamatosan emelkednek a nominálbérek, ami az egyidejűleg csökkenő infláció környezetében a reálbérek meredek növekedését okozza, és ez máris élénkíti a fogyasztási kiadásokat.
A Capital Economics előrejelzése szerint a felzárkózó európai térségben az infláció várhatóan fokozatosan gyorsulni kezd, ahogy a háztartási közműdíjak sorozatos hatósági csökkentéseinek hatása elenyészik az idei második félévben és 2015 elején.
Megvan a kockázata annak, hogy Közép-Európában végül mégis defláció alakul ki, ám az eddig rendelkezésre álló tapasztalatok arra vallanak, hogy az alacsony infláció vagy éppen a defláció kisebb károkat okoz a közép-európai gazdaságokban, mint az euróövezetben - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni közgazdászai.
A ház szakértői a térségen belül kiemelik ugyanakkor Bulgáriát és Horvátországot. A két gazdaság - különösen a horvát - nem versenyképes, fizetőeszközeik az euróhoz vannak kötve, és jelentősek a magánszektorbeli adósságterheik. E tényezők miatt a bolgár és a horvát gazdaság inkább az euróövezeti perifériára hasonlít, és ezért a deflációs fenyegetés is sokkal súlyosabb, mint a felzárkózó Európa más gazdaságaiban - áll a Capital Economics elemzésében.
A piac is elsősorban az euróövezeti deflációt tartja komoly veszélynek.
Idei második negyedéves befektetői felmérésének adatait ismertetve a Fitch Ratings hitelminősítő a minap Londonban közölte: az európai kötvénypiacon aktív befektetési társaságok vezetőinek mindössze 4 százaléka tartotta nagy kockázatnak az inflációt, ugyanakkor tizenegyszer többen, 44 százaléknyian nevezték súlyosabb veszélynek a defláció kialakulását a valutaunióban. Ez a legmagasabb különbség azóta, hogy a Fitch ezt a kérdést 2010-ben bevette negyedéves felméréseibe.
A Fitch Ratings elemzői kiemelték, hogy a tavalyi utolsó negyedév óta több mint a kétszeresére emelkedett azoknak az európai kötvényalapoknak az aránya, amelyek az infláció helyett már a deflációt tekintik súlyos kockázatnak az európai piacon.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor Magyarországon is várható még negatív inflációs adat a következő hónapokban.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői a felzárkózó térség inflációs folyamatairól összeállított legújabb előrejelzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Magyarországon a fogyasztói árindex áprilisban mért 0,1 százalékos éves összevetésű csökkenése után néhány hónapig, várhatóan a negyedik negyedévig fennmarad a defláció, elsősorban a folytatódó közműdíj-csökkentések hatására.
Az RBS számításai szerint a tervezett díjcsökkentések további 0,25 százalékpontnyi lefelé ható nyomást gyakorolnak a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyar inflációra.
MTI
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai elemzésükben kiemelték, hogy Magyarországon és Szlovákiában éves összevetésben számolva máris negatív a fogyasztói árindex, de Lengyelországban és Csehországban is alig 0,3, illetve 0,4 százalékos éves inflációs ütemet mértek legutóbb. A deflációs aggályokat fokozza, hogy a térség mindegyik gazdaságában még mindig jelentős a kapacitásfelesleg az élénkülő növekedés ellenére is.A Capital Economics elemzői azonban a közép-európai gazdaságok és az euróövezet deflációs kockázatait meghatározó tényezők különbségei között kiemelték, hogy a felzárkózó európai gazdaságoknak a valutauniós országoktól eltérően vannak saját monetáris eszközeik a deflációs kockázat kivédésére. Jegybankjaik például gyengíthetik a nemzeti fizetőeszközöket, növelve ezzel az importárakat, emellett ezeknek az országoknak az adósságrátái is alacsonyabbak.
A ház szerint ugyanilyen fontos különbség, hogy az euróövezetet fenyegető deflációs kockázat elsődleges oka a valutauniós periféria versenyképességének visszanyerését célzó gazdaságpolitika, amelynek központi eleme a belső leértékelés, vagyis a bérköltségek és az árak csökkentése. Ez viszont "deflációs csapdába" sodorhatja ezeket a gazdaságokat, ha az árcsökkenéshez fűződő várakozások széleskörűvé válnak. Egy ilyen környezetben a perifériális eurógazdaságok növekedési dinamikája még tovább gyengül, és adósságrátáik növekszenek.
Közép-Európa gazdaságai ugyanakkor már túljutottak a versenyképesség helyreállítását célzó kiigazításokon. Ebben a térségben az alacsony inflációt nem ez, hanem elsősorban az energiaárak csökkenése és a feldolgozatlan élelmiszerek árinflációjának lassulása - vagyis jórészt a gyenge importált infláció - okozza. Ezt jelzi az is, hogy ezekben a gazdaságokban a maginfláció alacsony ugyan, de pozitív - hangsúlyozzák hétfői tanulmányukban a Capital Economics londoni elemzői.
A ház szerint mindemellett - legalábbis egyelőre - a lefelé tartó inflációnak nincsenek negatív hatásai a bérekre. Közép-Európában továbbra is többé-kevésbé folyamatosan emelkednek a nominálbérek, ami az egyidejűleg csökkenő infláció környezetében a reálbérek meredek növekedését okozza, és ez máris élénkíti a fogyasztási kiadásokat.
A Capital Economics előrejelzése szerint a felzárkózó európai térségben az infláció várhatóan fokozatosan gyorsulni kezd, ahogy a háztartási közműdíjak sorozatos hatósági csökkentéseinek hatása elenyészik az idei második félévben és 2015 elején.
Megvan a kockázata annak, hogy Közép-Európában végül mégis defláció alakul ki, ám az eddig rendelkezésre álló tapasztalatok arra vallanak, hogy az alacsony infláció vagy éppen a defláció kisebb károkat okoz a közép-európai gazdaságokban, mint az euróövezetben - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni közgazdászai.
A ház szakértői a térségen belül kiemelik ugyanakkor Bulgáriát és Horvátországot. A két gazdaság - különösen a horvát - nem versenyképes, fizetőeszközeik az euróhoz vannak kötve, és jelentősek a magánszektorbeli adósságterheik. E tényezők miatt a bolgár és a horvát gazdaság inkább az euróövezeti perifériára hasonlít, és ezért a deflációs fenyegetés is sokkal súlyosabb, mint a felzárkózó Európa más gazdaságaiban - áll a Capital Economics elemzésében.
A piac is elsősorban az euróövezeti deflációt tartja komoly veszélynek.
Idei második negyedéves befektetői felmérésének adatait ismertetve a Fitch Ratings hitelminősítő a minap Londonban közölte: az európai kötvénypiacon aktív befektetési társaságok vezetőinek mindössze 4 százaléka tartotta nagy kockázatnak az inflációt, ugyanakkor tizenegyszer többen, 44 százaléknyian nevezték súlyosabb veszélynek a defláció kialakulását a valutaunióban. Ez a legmagasabb különbség azóta, hogy a Fitch ezt a kérdést 2010-ben bevette negyedéves felméréseibe.
A Fitch Ratings elemzői kiemelték, hogy a tavalyi utolsó negyedév óta több mint a kétszeresére emelkedett azoknak az európai kötvényalapoknak az aránya, amelyek az infláció helyett már a deflációt tekintik súlyos kockázatnak az európai piacon.
Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor Magyarországon is várható még negatív inflációs adat a következő hónapokban.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének elemzői a felzárkózó térség inflációs folyamatairól összeállított legújabb előrejelzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Magyarországon a fogyasztói árindex áprilisban mért 0,1 százalékos éves összevetésű csökkenése után néhány hónapig, várhatóan a negyedik negyedévig fennmarad a defláció, elsősorban a folytatódó közműdíj-csökkentések hatására.
Az RBS számításai szerint a tervezett díjcsökkentések további 0,25 százalékpontnyi lefelé ható nyomást gyakorolnak a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyar inflációra.
MTI
Hozzászólások