Londoni elemzők: Közép-Európát az euróövezet közvetítésével érné a Brexit sokkja
Londoni pénzügyi elemzők szerint nem közvetlenül, hanem elsősorban az euróövezet közvetítésével gyakorolna negatív hatást a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra, ha a brit EU-tagságról csütörtökre kiírt népszavazáson a többség a Brexitre, vagyis a kilépésre voksolna.
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a Brexit hatásairól összeállított hétvégi tanulmányukban kimutatták, hogy az általuk vizsgált négy gazdaság - Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia - nagy-britanniai exportja a teljes kivitel 4,6-7,6 százaléka között mozog. A 4,6 százalékos arány Magyarországra, a 7,6 százalékos arány Lengyelországra vonatkozik.
A brit piacra irányuló exportnak a hazai össztermékhez (GDP) mért aránya Magyarország esetében megközelíti a 4 százalékot, Csehországban 5 százalék körüli.
Mind a négy közép- és kelet-európai EU-gazdaságnak kereskedelmi többlete van Nagy-Britanniával szemben: Csehországban és Magyarországon ez eléri a GDP-érték 2,5, illetve 1,9 százalékát, Lengyelországban 1,6 százalék, Romániában 0,5 százalék - áll a Morgan Stanley elemzésében.
A ház londoni elemzői szerint azonban Brexit esetén a nagyobb gazdasági sokk az euróövezeten keresztül hatna a térségre.
A Morgan Stanley modellszámításai alapján ha a csütörtöki népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest, és ez gyengítené a közép- és kelet-európai EU-térség exportjának euróövezeti keresletét is.
A cég elemzői közölték: becslésük szerint ennek átszűrődő hatásai 2017 végéig halmozottan számítva átlagosan 0,7 százalékponttal lassabb növekedést eredményeznének a közép-európai EU-térség egészében, de a kedvezőtlenebb, nagy piaci stresszel számoló forgatókönyv 1,9 százalékpontos növekedési elmaradással számol az alapeseti prognózisokhoz képest.
Más nagy londoni házak is azon a véleményen vannak, hogy a közép- és kelet-európai EU-térségre nem a Brexit közvetlen kereskedelmi következményei jelentenék a fő kockázatot.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) tanulmánya szerint a brit gazdaság teljesítményének nagyon nagy mértékben kellene visszaesnie ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra ez komoly hatást gyakoroljon.
A cég londoni elemzői alapesetként a brit import 10 százalékos zuhanását modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre. Számításaik szerint egy ilyen forgatókönyv közvetlen hatásaként a hazai össztermék 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a közép-európai EU-gazdaságok áru- és szolgáltatásexportja.
MTI
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a Brexit hatásairól összeállított hétvégi tanulmányukban kimutatták, hogy az általuk vizsgált négy gazdaság - Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia - nagy-britanniai exportja a teljes kivitel 4,6-7,6 százaléka között mozog. A 4,6 százalékos arány Magyarországra, a 7,6 százalékos arány Lengyelországra vonatkozik.
A brit piacra irányuló exportnak a hazai össztermékhez (GDP) mért aránya Magyarország esetében megközelíti a 4 százalékot, Csehországban 5 százalék körüli.
Mind a négy közép- és kelet-európai EU-gazdaságnak kereskedelmi többlete van Nagy-Britanniával szemben: Csehországban és Magyarországon ez eléri a GDP-érték 2,5, illetve 1,9 százalékát, Lengyelországban 1,6 százalék, Romániában 0,5 százalék - áll a Morgan Stanley elemzésében.
A ház londoni elemzői szerint azonban Brexit esetén a nagyobb gazdasági sokk az euróövezeten keresztül hatna a térségre.
A Morgan Stanley modellszámításai alapján ha a csütörtöki népszavazáson a britek többsége a kilépésre voksol, az már az idén 0,3 százalékponttal, jövőre 0,4-0,5 százalékponttal lassítaná az euróövezet éves növekedési ütemét az alapeseti előrejelzésekhez képest, és ez gyengítené a közép- és kelet-európai EU-térség exportjának euróövezeti keresletét is.
A cég elemzői közölték: becslésük szerint ennek átszűrődő hatásai 2017 végéig halmozottan számítva átlagosan 0,7 százalékponttal lassabb növekedést eredményeznének a közép-európai EU-térség egészében, de a kedvezőtlenebb, nagy piaci stresszel számoló forgatókönyv 1,9 százalékpontos növekedési elmaradással számol az alapeseti prognózisokhoz képest.
Más nagy londoni házak is azon a véleményen vannak, hogy a közép- és kelet-európai EU-térségre nem a Brexit közvetlen kereskedelmi következményei jelentenék a fő kockázatot.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) tanulmánya szerint a brit gazdaság teljesítményének nagyon nagy mértékben kellene visszaesnie ahhoz, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra ez komoly hatást gyakoroljon.
A cég londoni elemzői alapesetként a brit import 10 százalékos zuhanását modellezték, azzal a feltételezéssel, hogy ennek nem lenne átszűrődő hatása az euróövezeti keresletre. Számításaik szerint egy ilyen forgatókönyv közvetlen hatásaként a hazai össztermék 0,2-0,4 százalékával egyenlő mértékben csökkenne a közép-európai EU-gazdaságok áru- és szolgáltatásexportja.
MTI
Hozzászólások