Magyarország a 63. helyen áll a World Economic Forum versenyképességi listáján
Magyarország a 63. helyen áll a World Economic Forum versenyképességi listáján, a tizenkét kritérium alapján számolt Global Competitiveness Index (GCI) alapján.
A tavalyi felmérésben Magyarország a 60. volt a 140 ország rangsorában.
Az első helyen évek óta Svájc áll, amely a 2015-16-os felmérésben Szingapúrt, az Egyesült Államokat, Németországot, Hollandiát, Japánt, Hongkongot, Finnországot, Svédországot és Nagy-Britanniát előzi meg az első tíz között.
A sorban Azerbajdzsán a 40., Kazahsztán a 42., Oroszország a 45., és a listán 58. Ruanda versenyképességben megelőzi az 59. Szlovéniát.
Magyarországon a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet végezte a felmérést.
A felmérés eredményeit és főbb megállapításait részletező, az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglalójában a Kopint-Tárki rámutatott: az Európai Unió versenyképessége tovább romlott a 2014-es 4,74-es átlagpontszámról 4,63 pontra, nagyrészt a máltai, ciprusi és horvát visszaesés miatt. Pontszámokban a tagállamok közül a legtöbbet Csehország (4,53-ról 4,69-re) és Írország (4,98-ról 5,11-re) javított. Az EU két legfőbb versenytársával szembeni lemaradás továbbra is igen tetemes; a 28 tagállam átlagos pontszáma a 12 pillér közül csak egyben jobb, mint Japáné (makrogazdasági mutatók), és csak kettőben előzi meg az Egyesült Államokat (makrogazdasági mutatók és egészségügy és alapoktatás).
Mind a japán, mind az amerikai gazdaság innovációs képessége sokkal jobb, mint egy átlagos európai tagállamé. Az EU-ban csupán Finnország veszi fel innovációs képességben a versenyt mindkét versenytárssal. Az európai gazdaság továbbra is inkább befelé nyitott, a külső piacok mérete elmarad Japánétól és az Egyesült Államokétól, ami nyilvánvalóan összefügg az innovációs potenciállal.
A 2004-ben, illetve az utána csatlakozott tagállamok csak egy versenyképességi pillérben érik el az EU28 átlagát, a makrogazdasági mutatók terén. A kelet-közép-európai országok makromutatói korábban is jobbak voltak mint a régi tagállamoké; a GDP-arányos államadósság jellemzően alacsonyabb a térségben, elsősorban a balti köztársaságoknak köszönhetően. Számos területen azonban jelentős a régió lemaradása, különösen az innovációs képesség, az üzleti komplexitás és az intézményi háttér terén.
Magyarország négy éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik. Évek óta probléma a gyenge technológiai háttér és árupiaci hatékonyság, a pénzpiac alacsony fejlettsége, a gazdaságpolitika instabilitása, a korrupció, a bürokrácia és a magas adóterhelés. Az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától. Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, és a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, kockázati tőke befektetések pedig szinte alig léteznek.
Magyarország versenyelőnyei leginkább geopolitikai elhelyezkedéséből és a lakosság viszonylagosan jó egészségügyi állapotából fakadnak. A legjobb versenyképességi pontszámokat az alacsony vámok és nem vám jellegű akadályok miatt kapta az ország, vagyis a versenyképességi előny egy jó része csupán abból fakad, hogy Magyarország az Európai Unió tagja. Emellett pozitívum, hogy a vállalkozások indítása jelentősen egyszerűbbé vált az utóbbi időben.
MTI
A tavalyi felmérésben Magyarország a 60. volt a 140 ország rangsorában.
Az első helyen évek óta Svájc áll, amely a 2015-16-os felmérésben Szingapúrt, az Egyesült Államokat, Németországot, Hollandiát, Japánt, Hongkongot, Finnországot, Svédországot és Nagy-Britanniát előzi meg az első tíz között.
A sorban Azerbajdzsán a 40., Kazahsztán a 42., Oroszország a 45., és a listán 58. Ruanda versenyképességben megelőzi az 59. Szlovéniát.
Magyarországon a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet végezte a felmérést.
A felmérés eredményeit és főbb megállapításait részletező, az MTI-hez szerdán eljuttatott összefoglalójában a Kopint-Tárki rámutatott: az Európai Unió versenyképessége tovább romlott a 2014-es 4,74-es átlagpontszámról 4,63 pontra, nagyrészt a máltai, ciprusi és horvát visszaesés miatt. Pontszámokban a tagállamok közül a legtöbbet Csehország (4,53-ról 4,69-re) és Írország (4,98-ról 5,11-re) javított. Az EU két legfőbb versenytársával szembeni lemaradás továbbra is igen tetemes; a 28 tagállam átlagos pontszáma a 12 pillér közül csak egyben jobb, mint Japáné (makrogazdasági mutatók), és csak kettőben előzi meg az Egyesült Államokat (makrogazdasági mutatók és egészségügy és alapoktatás).
Mind a japán, mind az amerikai gazdaság innovációs képessége sokkal jobb, mint egy átlagos európai tagállamé. Az EU-ban csupán Finnország veszi fel innovációs képességben a versenyt mindkét versenytárssal. Az európai gazdaság továbbra is inkább befelé nyitott, a külső piacok mérete elmarad Japánétól és az Egyesült Államokétól, ami nyilvánvalóan összefügg az innovációs potenciállal.
A 2004-ben, illetve az utána csatlakozott tagállamok csak egy versenyképességi pillérben érik el az EU28 átlagát, a makrogazdasági mutatók terén. A kelet-közép-európai országok makromutatói korábban is jobbak voltak mint a régi tagállamoké; a GDP-arányos államadósság jellemzően alacsonyabb a térségben, elsősorban a balti köztársaságoknak köszönhetően. Számos területen azonban jelentős a régió lemaradása, különösen az innovációs képesség, az üzleti komplexitás és az intézményi háttér terén.
Magyarország négy éve nem tud elmozdulni a 60. hely környékéről, ezzel a világ középmezőnyébe tartozik. Évek óta probléma a gyenge technológiai háttér és árupiaci hatékonyság, a pénzpiac alacsony fejlettsége, a gazdaságpolitika instabilitása, a korrupció, a bürokrácia és a magas adóterhelés. Az alap-, közép- és felsőoktatás színvonala messze elmarad a világ élvonalától. Az ország nem tudja megtartani a képzett állampolgárokat, és a fejlettséghez képest nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az alacsony kamatok ellenére nagy a nem teljesítő hitelek aránya, kockázati tőke befektetések pedig szinte alig léteznek.
Magyarország versenyelőnyei leginkább geopolitikai elhelyezkedéséből és a lakosság viszonylagosan jó egészségügyi állapotából fakadnak. A legjobb versenyképességi pontszámokat az alacsony vámok és nem vám jellegű akadályok miatt kapta az ország, vagyis a versenyképességi előny egy jó része csupán abból fakad, hogy Magyarország az Európai Unió tagja. Emellett pozitívum, hogy a vállalkozások indítása jelentősen egyszerűbbé vált az utóbbi időben.
MTI
Hozzászólások