Mérsékelt növekedés és súlyos kockázatok jellemzik az európai gazdaságot
Az Európai Bizottság (EB) téli gazdasági előrejelzése szerint az európai gazdaság fellendülésének negyedik évében a világgazdasági tényezők jelentős kihívásai és kockázatai ellenére is mérsékelt javulás várható, amely elsősorban a fogyasztásnak köszönhető.
Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése szerint az általános növekedési mutatók változtak őszhöz képest. A növekedés megtorpanását, vagy hanyatlását legfeljebb külső tényezők okozhatják.
Az eurózóna országaiban a tavalyi 1,6 százalékhoz képest idén 1,7 százalékos gazdasági növekedés várható, amely 2017-re akár 1,9 százalékra is emelkedhet.
Az uniós tagországok gazdasági teljesítményét tavaly a stabilitás, vagy az enyhe emelkedés jellemezte, 2017-ig további javulás várható. Az unió egészének gazdasági növekedése az előrejelzés szerint idén 1,9 százalék körül stabilizálódhat, de 2,0 százalékra is emelkedhet a jövőre.
Bizonyos növekedést támogató tényezők, mint az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és a gyenge euróárfolyam idén várhatóan erősödnek, és tovább segítik a növekedést.
Ugyanakkor a gazdaságot érintő kockázatok egyre hangsúlyosabbá válhatnak. Ilyen a kínai és más feltörekvő országok gazdaságának lassuló növekedése, a világkereskedelem lassulása, valamint a politikai és geopolitikai bizonytalanságok.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa a gazdasági előrejelzéssel kapcsolatban elmondta, hogy az európai gazdaság a tél folyamán sikeresen vette az akadályokat, amihez az olcsó olaj, az euróárfolyam és az alacsony kamatlábak is hozzájárultak.
A gyengébb globális környezet ugyanakkor kockázatokat is hordoz magában, ezért többet kell tenni a beruházások ösztönzéséért, versenyképesség javításáért és rendbe kell hozni a tagállamok államháztartását.
Az uniós előrejelzés szerint a gazdaság motorja továbbra is a lakossági fogyasztás lesz az idei és a jövő évben, amit az emelkedő reáljövedelmek és a javuló munkaerőpiac támogat.
A foglalkoztatás terén szerény növekedés várható. A tagországok munkanélküliségi rátája a múlt évhez viszonyítva valamivel lassabb csökkenést mutat majd.
A munkanélküliség az euróövezetben a 2015-ös 11 százalékról várhatóan 10,5 százalékra csökken 2016-ban, de 10,2 százalékra mérséklődhet jövőre.
Az Európai Unió egészében a munkanélküliség a tavalyi 9,5 százalékhoz képest 9,0 százalékra mérséklődik az idén, majd 8,7 százalék lehet a következő évben.
A bizottsági előrejelzés szerint az euróövezeti tagállamok összesített költségvetési hiánya az előrejelzés szerint tovább csökken, ami a gazdasági aktivitás fellendülésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhető.
Az előrejelzés szerint az euróövezeti költségvetési hiány 2015-ben a GDP 2,2 százalékra csökkent (EU: 2,5 százalék), és ez a tendencia várhatóan folytatódik, így a hiány idén a GDP 1,9 százalékára (EU: 2,2 százalék), 2017-ben pedig a GDP 1,6 százalékára (EU: 1,8 százalék) mérséklődhet.
Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 százalékos csúcs (EU: 88,6 százalék) után az előrejelzés szerint 2017-ben 91,3 százalékra csökken (EU: 85,7 százalék).
Az euróövezeti éves infláció 2015 vége felé éppen csak meghaladta a nullát, legfőképpen az olajárak további esése miatt. A fogyasztói infláció az euróövezetben az év első felében előreláthatólag alacsony marad, majd az év második felében - az olajárzuhanás hatásainak mérséklődése nyomán - növekedésnek indul.
A 2016-os év egészét tekintve az euróövezeti éves infláció a jelenlegi előrejelzés szerint csupán 0,5 százalék lesz, részben a továbbra is visszafogott bérnövekedésből adódóan. A várakozások szerint az infláció fokozatosan emelkedni kezd, 2017-ben eléri az 1,5 százalékot, amit a magasabb bérek, a fokozott belső kereslet és az olajárak lassú növekedése okoz majd.
A bizottság szerint a világgazdasági fellendülés lassabb lesz, mint azt ősszel feltételezték - a jelentés szerint a világgazdaság növekedése 2009 óta valószínűleg tavaly volt a legalacsonyabb.
Az euróövezeti exportnövekedés 2015 második félévében tapasztalt mérséklődést követően 2016 folyamán ismét gyorsulhat. Ez az euró korábbi leértekelődéséből, az alacsonyabb fajlagos munkaköltségből és a külső kereslet fokozatos növekedéséből adódó, késleltetett hatásoknak tudható be.
A bizottsági jelentés arról is beszámol, hogy a gazdasági kilátások továbbra is meglehetősen bizonytalanok, és egyre jelentősebbek kockázati tényezők. Ezek közé tartozik a feltörekvő gazdaságok lassabb ütemű növekedése, a Kínában végrehajtott, de nem teljes körű gazdasági kiigazítás, valamint az Egyesült Államokban kilátásba helyezett további kamatemelés. Ezek zavart okozhatnak a pénzügyi piacokon, esetleg káros hatást gyakorolhatnak a sérülékenyebb feltörekvő gazdaságokra.
Az olajárak további csökkenése szintén hátrányosan érintheti az olajexportáló országokat és visszavetheti az uniós export iránti keresletet. Az unión belül jelentkező kockázatok a bizalmat és a beruházásokat is veszélyeztethetik. Másrészről a jelenlegi támogató tényezők akár a vártnál nagyobb fellendülést is eredményezhetnek - főként a beruházások élénkülése esetén.
MTI
Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése szerint az általános növekedési mutatók változtak őszhöz képest. A növekedés megtorpanását, vagy hanyatlását legfeljebb külső tényezők okozhatják.
Az eurózóna országaiban a tavalyi 1,6 százalékhoz képest idén 1,7 százalékos gazdasági növekedés várható, amely 2017-re akár 1,9 százalékra is emelkedhet.
Az uniós tagországok gazdasági teljesítményét tavaly a stabilitás, vagy az enyhe emelkedés jellemezte, 2017-ig további javulás várható. Az unió egészének gazdasági növekedése az előrejelzés szerint idén 1,9 százalék körül stabilizálódhat, de 2,0 százalékra is emelkedhet a jövőre.
Bizonyos növekedést támogató tényezők, mint az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és a gyenge euróárfolyam idén várhatóan erősödnek, és tovább segítik a növekedést.
Ugyanakkor a gazdaságot érintő kockázatok egyre hangsúlyosabbá válhatnak. Ilyen a kínai és más feltörekvő országok gazdaságának lassuló növekedése, a világkereskedelem lassulása, valamint a politikai és geopolitikai bizonytalanságok.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztosa a gazdasági előrejelzéssel kapcsolatban elmondta, hogy az európai gazdaság a tél folyamán sikeresen vette az akadályokat, amihez az olcsó olaj, az euróárfolyam és az alacsony kamatlábak is hozzájárultak.
A gyengébb globális környezet ugyanakkor kockázatokat is hordoz magában, ezért többet kell tenni a beruházások ösztönzéséért, versenyképesség javításáért és rendbe kell hozni a tagállamok államháztartását.
Az uniós előrejelzés szerint a gazdaság motorja továbbra is a lakossági fogyasztás lesz az idei és a jövő évben, amit az emelkedő reáljövedelmek és a javuló munkaerőpiac támogat.
A foglalkoztatás terén szerény növekedés várható. A tagországok munkanélküliségi rátája a múlt évhez viszonyítva valamivel lassabb csökkenést mutat majd.
A munkanélküliség az euróövezetben a 2015-ös 11 százalékról várhatóan 10,5 százalékra csökken 2016-ban, de 10,2 százalékra mérséklődhet jövőre.
Az Európai Unió egészében a munkanélküliség a tavalyi 9,5 százalékhoz képest 9,0 százalékra mérséklődik az idén, majd 8,7 százalék lehet a következő évben.
A bizottsági előrejelzés szerint az euróövezeti tagállamok összesített költségvetési hiánya az előrejelzés szerint tovább csökken, ami a gazdasági aktivitás fellendülésének és kisebb mértékben az alacsonyabb kamatkiadásoknak köszönhető.
Az előrejelzés szerint az euróövezeti költségvetési hiány 2015-ben a GDP 2,2 százalékra csökkent (EU: 2,5 százalék), és ez a tendencia várhatóan folytatódik, így a hiány idén a GDP 1,9 százalékára (EU: 2,2 százalék), 2017-ben pedig a GDP 1,6 százalékára (EU: 1,8 százalék) mérséklődhet.
Az euróövezet GDP-arányos államadóssága a 2014-ben elért 94,5 százalékos csúcs (EU: 88,6 százalék) után az előrejelzés szerint 2017-ben 91,3 százalékra csökken (EU: 85,7 százalék).
Az euróövezeti éves infláció 2015 vége felé éppen csak meghaladta a nullát, legfőképpen az olajárak további esése miatt. A fogyasztói infláció az euróövezetben az év első felében előreláthatólag alacsony marad, majd az év második felében - az olajárzuhanás hatásainak mérséklődése nyomán - növekedésnek indul.
A 2016-os év egészét tekintve az euróövezeti éves infláció a jelenlegi előrejelzés szerint csupán 0,5 százalék lesz, részben a továbbra is visszafogott bérnövekedésből adódóan. A várakozások szerint az infláció fokozatosan emelkedni kezd, 2017-ben eléri az 1,5 százalékot, amit a magasabb bérek, a fokozott belső kereslet és az olajárak lassú növekedése okoz majd.
A bizottság szerint a világgazdasági fellendülés lassabb lesz, mint azt ősszel feltételezték - a jelentés szerint a világgazdaság növekedése 2009 óta valószínűleg tavaly volt a legalacsonyabb.
Az euróövezeti exportnövekedés 2015 második félévében tapasztalt mérséklődést követően 2016 folyamán ismét gyorsulhat. Ez az euró korábbi leértekelődéséből, az alacsonyabb fajlagos munkaköltségből és a külső kereslet fokozatos növekedéséből adódó, késleltetett hatásoknak tudható be.
A bizottsági jelentés arról is beszámol, hogy a gazdasági kilátások továbbra is meglehetősen bizonytalanok, és egyre jelentősebbek kockázati tényezők. Ezek közé tartozik a feltörekvő gazdaságok lassabb ütemű növekedése, a Kínában végrehajtott, de nem teljes körű gazdasági kiigazítás, valamint az Egyesült Államokban kilátásba helyezett további kamatemelés. Ezek zavart okozhatnak a pénzügyi piacokon, esetleg káros hatást gyakorolhatnak a sérülékenyebb feltörekvő gazdaságokra.
Az olajárak további csökkenése szintén hátrányosan érintheti az olajexportáló országokat és visszavetheti az uniós export iránti keresletet. Az unión belül jelentkező kockázatok a bizalmat és a beruházásokat is veszélyeztethetik. Másrészről a jelenlegi támogató tényezők akár a vártnál nagyobb fellendülést is eredményezhetnek - főként a beruházások élénkülése esetén.
MTI
Hozzászólások