Ötvenhét taggal alakulhat meg Pekingben Ázsia új fejlesztési bankja
Ötvenhét alapító tagja lesz a kínai kezdeményezésű Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Banknak (AIIB), jelentették be Pekingben, miután szerdán az utolsó hét jövendőbeli alapító tagállamot is felvették a csoportba.
A kínai pénzügyminisztérium legutóbbi bejelentése arról szólt, hogy Svédország, Izrael, Dél-Afrika, Azerbajdzsán, Izland, Portugália és Lengyelország is felsorakozott a korábban már elfogadott 50 ország mellé.
Si Jao-pin pénzügyminiszter közölte, hogy bár az alapító tagok közé a jelentkezés határideje (március 31-én) lejárt, a bank továbbra is elfogadja új tagok jelentkezését, mivel az AIIB nyitott, multilaterális fejlesztési bank.
A leendő alapító tagok Ázsiából, Óceániából, Európából, Latin-Amerikából és Afrikából jelentkeztek. Európából Washington ellenzése ellenére elsőként Nagy-Britannia törte meg a jeget és jelentkezett, majd Németország Franciaország és Olaszország és Svájc is követte. A keleti féltekén Ausztrália és Dél-Korea lett az 57-es csoport tagja, míg Japán - az Egyesült Államokkal együtt - egyelőre távol tartja magát a kezdeményezéstől.
Magyarország csatlakozási szándékát először Orbán Viktor miniszterelnök hozta nyilvánosságra április eleji kazahsztáni látogatása alkalmával, s ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek is megerősítette.
Szerdán a miniszter elmondta, a kormány az elmúlt héten döntött felvételi kérelmének benyújtásáról. Úgy fogalmazott, Magyarországnak az az érdeke, hogy részt vegyen a 100 milliárd eurós alaptőkével megalakuló pénzintézet munkájában, mert a csatlakozástól nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszerének fejlesztését, valamint a magyar vállalatok ázsiai piacokon történő megjelenésének erősítését várja.
A kínai illetékesek közlése szerint az alapító tagok határozzák meg a bank szabályait, míg a "rendes tagok" szavazati joggal rendelkeznek majd, de kevesebb lesz a beleszólásuk a szabályalkotó folyamatokba. A bank várhatóan az év végéig megalakul.
Peking hangsúlyozza, hogy a banknak a szegénység visszaszorítása nem elsődleges célja, helyette a gazdaságot élénkítő infrastrukturális projektekbe kíván fektetni, a térségi összekapcsolódást szeretné elősegíteni úgy, hogy növeli az egyes gazdaságok fejlődési képességeit.
Az AIIB létrehozására a kínai kormány tett javaslatot, azt hangoztatva, hogy kölcsönösen előnyös vállalkozásokat, beruházásokat kívánnak támogatni Ázsiában, ahol sok állam van híján utaknak, vasutaknak, repülőtereknek és egyéb infrastrukturális létesítményeknek. Az Ázsiai Fejlesztési Bank 2009-es becslése szerint a régiónak 2020-ig 8 ezer milliárd dolláros infrastrukturális célú befektetésre lenne szüksége.
MTI
A kínai pénzügyminisztérium legutóbbi bejelentése arról szólt, hogy Svédország, Izrael, Dél-Afrika, Azerbajdzsán, Izland, Portugália és Lengyelország is felsorakozott a korábban már elfogadott 50 ország mellé.Si Jao-pin pénzügyminiszter közölte, hogy bár az alapító tagok közé a jelentkezés határideje (március 31-én) lejárt, a bank továbbra is elfogadja új tagok jelentkezését, mivel az AIIB nyitott, multilaterális fejlesztési bank.
A leendő alapító tagok Ázsiából, Óceániából, Európából, Latin-Amerikából és Afrikából jelentkeztek. Európából Washington ellenzése ellenére elsőként Nagy-Britannia törte meg a jeget és jelentkezett, majd Németország Franciaország és Olaszország és Svájc is követte. A keleti féltekén Ausztrália és Dél-Korea lett az 57-es csoport tagja, míg Japán - az Egyesült Államokkal együtt - egyelőre távol tartja magát a kezdeményezéstől.
Magyarország csatlakozási szándékát először Orbán Viktor miniszterelnök hozta nyilvánosságra április eleji kazahsztáni látogatása alkalmával, s ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek is megerősítette.
Szerdán a miniszter elmondta, a kormány az elmúlt héten döntött felvételi kérelmének benyújtásáról. Úgy fogalmazott, Magyarországnak az az érdeke, hogy részt vegyen a 100 milliárd eurós alaptőkével megalakuló pénzintézet munkájában, mert a csatlakozástól nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszerének fejlesztését, valamint a magyar vállalatok ázsiai piacokon történő megjelenésének erősítését várja.
A kínai illetékesek közlése szerint az alapító tagok határozzák meg a bank szabályait, míg a "rendes tagok" szavazati joggal rendelkeznek majd, de kevesebb lesz a beleszólásuk a szabályalkotó folyamatokba. A bank várhatóan az év végéig megalakul.
Peking hangsúlyozza, hogy a banknak a szegénység visszaszorítása nem elsődleges célja, helyette a gazdaságot élénkítő infrastrukturális projektekbe kíván fektetni, a térségi összekapcsolódást szeretné elősegíteni úgy, hogy növeli az egyes gazdaságok fejlődési képességeit.
Az AIIB létrehozására a kínai kormány tett javaslatot, azt hangoztatva, hogy kölcsönösen előnyös vállalkozásokat, beruházásokat kívánnak támogatni Ázsiában, ahol sok állam van híján utaknak, vasutaknak, repülőtereknek és egyéb infrastrukturális létesítményeknek. Az Ázsiai Fejlesztési Bank 2009-es becslése szerint a régiónak 2020-ig 8 ezer milliárd dolláros infrastrukturális célú befektetésre lenne szüksége.
MTI
Hozzászólások