A vasúti forgalom biztonságát garantáló fejlesztést helyeztek üzembe
A vonatközlekedés felügyeletét ellátó rendszert épített ki a Ferencváros és Székesfehérvár közötti vasútvonalon a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából a Siemens Mobility.
Pénteki közös közleményük szerint a 2-es szintű egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS L2) elsődleges rendeltetése a vasúti forgalom biztonságának garantálása a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben.
beruházásában európai uniós és hazai forrásból valósul meg, a kivitelezést a Siemens Mobility végzi nettó 6,5 milliárd forint értékben.
A közlemény idézi Mosóczi Lászlót, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkárát, aki kiemelte: a fejlesztés lehetővé teszi, hogy a szerelvények egyes szakaszokon akár 160 kilométer/órás sebességgel haladjanak. Az utasok a jövőben a jelenleginél gyorsabban juthatnak el vonattal a fővárosból például a Balatonra is.
A Budapest-Székesfehérvár vasútvonal 2010 óta több lépésben újult meg, a pályakorszerűsítések és a biztosítóberendezési beruházások összes nettó költsége meghaladta a 128 milliárd forintot. A fejlesztések eredményeképpen az elmúlt hat évben megkétszereződött az utasforgalom a vonalon, tavaly már 9,4 millióan választották a vasutat a főváros és Székesfehérvár között - hangsúlyozta az államtitkár.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte, a már elindított és a jövőben zajló beruházások legfőbb célja, hogy a közösségi közlekedés gerincét adó vasút versenyképességét növeljék a közúttal szemben, emelve a biztonsági szintet is. A fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re 560 kilométer hosszú vasútvonal lesz alkalmas arra a biztosítóberendezésekkel együtt, hogy 160 kilométer/órás sebességgel közlekedjenek a vonatok.
Kikina Artúr, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója a közlemény szerint kiemelte, hogy a beruházás egy több projektből álló országos fejlesztési folyamat első lépése, a következő években az ETCS2 rendszerek kiépülnek Budapesttől Debrecenig, illetve Békéscsabáig. A fejlesztésekkel elérhető, hogy a nemzetközi vasúti folyosók magyarországi szakaszainak műszaki színvonala megfeleljen az uniós előírásoknak.
Ludvig László, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója jelezte, hogy a beruházás részeként a Siemens teszt- és oktatóberendezést is telepített a MÁV technológiai rendszerüzemeltetési igazgatóság laboratóriumába. Itt a MÁV szakemberei laborkörülmények között modellezhetik és elemezhetik az ETCS berendezés működését, a vonatok mozgását, és végezhetnek oktatási tevékenységet is.
A beruházás hozzájárul a magyar és az európai vasúti hálózat egységesítéséhez, a kölcsönös átjárhatóság feltételeinek megteremtéséhez és a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez - emelték ki a közleményben.
(Forrás: MTI)
Pénteki közös közleményük szerint a 2-es szintű egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ETCS L2) elsődleges rendeltetése a vasúti forgalom biztonságának garantálása a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben.
A rendszerrel Magyarországon elsőként felszerelt 63 kilométeres szakaszon jelenleg a végleges használatbavétel előtti forgalomszabályzó próbaüzem zajlik. A próbaüzembe bevont személy- és áruszállító vonatoknak legalább 30 ezer kilométert kell futniuk. A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
A közlemény idézi Mosóczi Lászlót, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkárát, aki kiemelte: a fejlesztés lehetővé teszi, hogy a szerelvények egyes szakaszokon akár 160 kilométer/órás sebességgel haladjanak. Az utasok a jövőben a jelenleginél gyorsabban juthatnak el vonattal a fővárosból például a Balatonra is.
A Budapest-Székesfehérvár vasútvonal 2010 óta több lépésben újult meg, a pályakorszerűsítések és a biztosítóberendezési beruházások összes nettó költsége meghaladta a 128 milliárd forintot. A fejlesztések eredményeképpen az elmúlt hat évben megkétszereződött az utasforgalom a vonalon, tavaly már 9,4 millióan választották a vasutat a főváros és Székesfehérvár között - hangsúlyozta az államtitkár.
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója közölte, a már elindított és a jövőben zajló beruházások legfőbb célja, hogy a közösségi közlekedés gerincét adó vasút versenyképességét növeljék a közúttal szemben, emelve a biztonsági szintet is. A fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re 560 kilométer hosszú vasútvonal lesz alkalmas arra a biztosítóberendezésekkel együtt, hogy 160 kilométer/órás sebességgel közlekedjenek a vonatok.
Kikina Artúr, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója a közlemény szerint kiemelte, hogy a beruházás egy több projektből álló országos fejlesztési folyamat első lépése, a következő években az ETCS2 rendszerek kiépülnek Budapesttől Debrecenig, illetve Békéscsabáig. A fejlesztésekkel elérhető, hogy a nemzetközi vasúti folyosók magyarországi szakaszainak műszaki színvonala megfeleljen az uniós előírásoknak.
Ludvig László, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója jelezte, hogy a beruházás részeként a Siemens teszt- és oktatóberendezést is telepített a MÁV technológiai rendszerüzemeltetési igazgatóság laboratóriumába. Itt a MÁV szakemberei laborkörülmények között modellezhetik és elemezhetik az ETCS berendezés működését, a vonatok mozgását, és végezhetnek oktatási tevékenységet is.
A beruházás hozzájárul a magyar és az európai vasúti hálózat egységesítéséhez, a kölcsönös átjárhatóság feltételeinek megteremtéséhez és a szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez - emelték ki a közleményben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások