Dávid Ilona: a vasútnak versenyképes alternatívát kell nyújtania
Hozzátette: a célok elérése érdekében növelni kell a vasúti forgalom részarányát, valamint a jelenleg 3500 kilométeres villamosított szakasz hosszát. Dávid Ilona közölte, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesületben tömörített vasúti szektorban érdekelt vállalatok több pontban foglalták össze a fejlesztendő területeket. Az egyesület szerint ki kell alakítani az egységes közösségi közlekedési rendszert, hogy annak gerincét a vasút képezze.
A másik fontos lépés a kapacitásbővítés a Budapest környéki agglomerációkban, ugyanis az elővárosi vonatközlekedés teljesítőképességének határán mozog. A főváros körzetében zajlik az országos vasúti utasforgalom 40 százaléka - mondta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Dávid Ilona szerint a repülőtér versenyképes vasúti elérhetősége is új távlatokat nyithat a kötöttpályás közlekedésben.
Az egyesület fontos feladatnak tekinti a határon túli magyarlakta nagyvárosok elérhetőségének javítását - tette hozzá. A vasúttársaság elnök-vezérigazgatója megjegyezte, az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ig a 300 kilométer távolságot meghaladó közúti árufuvarozás 30 százalékát vasúti és vízi szállításra tereli, 2050-re pedig ezt az arányt több mint 50 százalékra növeli. Dávid Ilona szerint a magyar vasúti árufuvarozás versenyképességének erősítéséhez nemzetközi példákat is be kell építeni a magyarországi gyakorlatba.
Dávid Ilona hangsúlyozta, aktív szerepet kell vállalni a 2020 utáni uniós költségvetési ciklus tervezésében. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára elmondta, hogy a MÁV Zrt. és a GYSEV együttesen több mint 40 ezer munkavállalót foglalkoztat. A magyar vasút évente mintegy 150 millió utast szállít, a szektor éves szinten több mint 50 millió tonna árut mozgat.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a magyar tulajdonban lévő vasúti társaságok árbevétele 2017-ben meghaladta a 600 milliárd forintot, az alágazatnak a központi költségvetés tavaly a fejlesztésekre és a bevétellel nem fedezett költségek megtérítésére 300 milliárd forintot biztosított. Az államtitkár szerint a munkaerőhiány kezelésében kiemelt szerepet kap az állami vállalatoknál tavaly tavasszal kötött hároméves bérmegállapodás, amelynek értelmében 2017 és 2019 között összesen átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre.
Fónagy János kiemelte, az új kormány azon dolgozik majd, hogy Magyarországot 2030-ig a régió közlekedési centrumává fejlessze. Az államtitkár szerint mindehhez ki kell használni az ország földrajzi adottságait és meglévő kapacitásait. Megemlítette, hogy a Modern városok program mintájára a következő években várhatóan elindul a Modern falvak program is.
Pomázi Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) iparstratégiáért és gazdaságszabályozásért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a logisztika és a közlekedés az új kormányban egy államtitkárság felügyelete alá kerül az Innovációs és Technológiai Minisztériumban. Szólt arról is, hogy nem változik az új kormány iparstratégiája, azaz továbbra is a járműipari függőség csökkentése a cél.
Pomázi Gyula arról is beszélt, hogy 2020 után nem kevesebb európai uniós forrás áll majd rendelkezésre, hanem azok más típusúak lesznek. Mint mondta: az olyan fenntartható üzleti működéssel rendelkező fejlesztések kaphatnak forrásokat, amelyek igazolni tudják, hogy a fejlesztések megtérülnek a gazdaságnak vagy a társadalomnak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások