ITM: 2024-ig mintegy 3200 milliárd forintból fejlesztik az úthálózatot
A kormány az útprogram keretében 2024-ig - túlnyomórészt hazai forrásból - mintegy 3200 milliárd forintból bővíti az úthálózatot - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón..jpg)
Schanda Tamás hozzátette: a 2016 és 2024 közötti időszakban mintegy 1000 kilométernyi új szakasszal bővül a magas szolgáltatási színvonalú hazai közúthálózat. Míg kilenc éve az autópályák és autóutak hossza nem érte el az 1300 kilométert, 2019-ben már meghaladja az 1500 kilométert. Csak idén mintegy 200 kilométernyi gyorsforgalmi és főutat adtak, illetve adnak át.
Az államtitkár hangsúlyozta: 2002 óta nem készült el egyszerre ilyen hosszú állami beruházásban épült gyorsforgalmi útszakasz, akkor fejezték be ugyanis hazai forrásból az M3 autópálya Füzesabony - Polgár közötti, 65 kilométeres szakaszát. Az M44 elsőként forgalomba helyezett szakasza az államtitkár szerint annak is jelképe, hogy a magyar állam képessé vált önerőből fejleszteni a közlekedési infrastruktúrát.
Kifejtette: az úthálózat fejlesztése nemzeti érdek. Az új, jó minőségű utaknak köszönhetően ugyanis biztonságosabban és gyorsabban közlekedhetnek az emberek, a helyi vállalkozások versenyképesebbé válnak, valamint a befektetők számára is vonzóbbá válik a térség. A kormány ezért kiemelt ügyként kezeli a gyorsforgalmi úthálózat bővítését - jelezte.
A cél az, hogy minden megyei jogú várost bekapcsoljanak a négysávos úthálózatba, az ország bármely pontjáról el lehessen jutni legfeljebb fél órán belül egy gyorsforgalmi útra, valamint az autópályák, autóutak elérjenek az országhatárokig - idézte fel, hozzátéve, hogy a fejlesztések fedezetét a kimagaslóan jól teljesítő magyar gazdaság jelenti.
Az államtitkár szerint "a Gyurcsány-Bajnai kormányok 2010-re csődközeli állapotba sodorták az országot, de közös erővel sikerült kilábalnunk a néha-néha már reménytelennek tűnő helyzetből". Magyarország az idei, második negyedévi 5,2 százalékos GDP-növekedéssel, ami mintegy négyszerese az uniós átlagnak, ma már Európa élvonalába tartozik. Mintegy 850 ezerrel több ember dolgozik, mint kilenc évvel ezelőtt, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-tagállamok között.
Kitért arra is, hogy a World Economic Forum (WEF) néhány napja megjelent idei versenyképességi rangsorában vizsgált 12 fő versenyképességi tényező közül Magyarország az infrastruktúra területén szerepel a legjobban. A kormány célkitűzése, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb és leginkább versenyképes országa közé tartozzon, az úthálózat fejlesztése ezt segíti - mondta az államtitkár.
(Forrás: MTI)
Schanda Tamás hozzátette: a 2016 és 2024 közötti időszakban mintegy 1000 kilométernyi új szakasszal bővül a magas szolgáltatási színvonalú hazai közúthálózat. Míg kilenc éve az autópályák és autóutak hossza nem érte el az 1300 kilométert, 2019-ben már meghaladja az 1500 kilométert. Csak idén mintegy 200 kilométernyi gyorsforgalmi és főutat adtak, illetve adnak át.
Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt néhány hétben jelentős előrelépés történt Békéscsaba, Kaposvár, Salgótarján és Vác magas színvonalú közúti kapcsolatának megteremtésében.
Az autósok a múlt héten vehették birtokba az M44 leghosszabb, 62 kilométeres szakaszát Tiszakürt és Kondoros között. Bár Kecskemét és a Viharsarok felé is akad még megépítendő útszakasz, a befejezett beruházásnak köszönhetően már most húsz perccel csökkent a menetidő Budapest és a békési megyeszékhely között - emelte ki.
Az államtitkár hangsúlyozta: 2002 óta nem készült el egyszerre ilyen hosszú állami beruházásban épült gyorsforgalmi útszakasz, akkor fejezték be ugyanis hazai forrásból az M3 autópálya Füzesabony - Polgár közötti, 65 kilométeres szakaszát. Az M44 elsőként forgalomba helyezett szakasza az államtitkár szerint annak is jelképe, hogy a magyar állam képessé vált önerőből fejleszteni a közlekedési infrastruktúrát.
Kifejtette: az úthálózat fejlesztése nemzeti érdek. Az új, jó minőségű utaknak köszönhetően ugyanis biztonságosabban és gyorsabban közlekedhetnek az emberek, a helyi vállalkozások versenyképesebbé válnak, valamint a befektetők számára is vonzóbbá válik a térség. A kormány ezért kiemelt ügyként kezeli a gyorsforgalmi úthálózat bővítését - jelezte.
A cél az, hogy minden megyei jogú várost bekapcsoljanak a négysávos úthálózatba, az ország bármely pontjáról el lehessen jutni legfeljebb fél órán belül egy gyorsforgalmi útra, valamint az autópályák, autóutak elérjenek az országhatárokig - idézte fel, hozzátéve, hogy a fejlesztések fedezetét a kimagaslóan jól teljesítő magyar gazdaság jelenti.
Az államtitkár szerint "a Gyurcsány-Bajnai kormányok 2010-re csődközeli állapotba sodorták az országot, de közös erővel sikerült kilábalnunk a néha-néha már reménytelennek tűnő helyzetből". Magyarország az idei, második negyedévi 5,2 százalékos GDP-növekedéssel, ami mintegy négyszerese az uniós átlagnak, ma már Európa élvonalába tartozik. Mintegy 850 ezerrel több ember dolgozik, mint kilenc évvel ezelőtt, a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-tagállamok között.
Kitért arra is, hogy a World Economic Forum (WEF) néhány napja megjelent idei versenyképességi rangsorában vizsgált 12 fő versenyképességi tényező közül Magyarország az infrastruktúra területén szerepel a legjobban. A kormány célkitűzése, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legélhetőbb és leginkább versenyképes országa közé tartozzon, az úthálózat fejlesztése ezt segíti - mondta az államtitkár.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások