ITM: minden szinten teljes gőzzel zajlanak a vasúti fejlesztések
Már kilenc közlekedik az emeletes motorvonatokból, ebben az évben a MÁV az ötvenediket is forgalomba állította saját fejlesztésű IC+ kocsijaiból. Az elvégzett pályakorszerűsítéseknek köszönhetően idén számos vidéki nagyváros felé vált gyorsabbá és olcsóbbá a vasúti közlekedés - összegezte keddi közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM)..jpg)
A tárca szerint 2020 valódi korszakhatárt jelent a vasúti közlekedésben, hiszen Cegléd és Vác felé munkába álltak az első emeletes motorvonatok a hazai hálózaton. A 600 ülőhelyes, Stadler KISS típusú járművekből összesen negyven érkezik várhatóan 2022 végéig. A Budapest elővárosi forgalomban így két-három éven belül mindenütt korszerű, tiszta és kényelmes motorvonatok szállítják majd az utasokat - írták.
Több járattal és olcsóbb utazással nőtt a közösségi közlekedés vonzereje a dél-dunántúli és az észak-magyarországi, észak-alföldi térség nagyvárosai felé. A menetrendi kínálatbővítést a székesfehérvári, dél-balatoni vonalon korábban elvégzett és a Rákos-Hatvan között még zajló pályakorszerűsítések alapozták meg. Kényelmesebb és kevesebbe kerül a vonatozás Budapestről például Egerbe, Keszthelyre, Nagykanizsára, Szombathelyre, Veszprémbe és Zalaegerszegre is.
A minisztérium összefoglalója kitért arra is, hogy az idén elkészült a GSM-R vasúti rádiós távközlési rendszer első üteme mintegy 935 kilométeren. Decemberben indult meg a próbaüzeme a vonatközlekedés felügyeletének ellátására elsőként kiépített hazai ETCS L2 rendszernek Ferencváros és Székesfehérvár között. A munkálatok más viszonylatokon is zajlanak, így egyre több, erre alkalmas pályaszakaszon haladhatnak majd akár 160 km/órás sebességgel a szerelvények.
A tervezéssel megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kapacitásbővítő korszerűsítése is. A nemzetközi vasúti átjárhatóság fejlesztésére a Kelenföld-Hegyeshalom vonalon Magyarország támogatást nyert az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból. A magyar és osztrák főváros közötti vasúti kapcsolatot 25 milliárd forint értékű biztosítóberendezési, központi forgalomirányítási és egyéb rendszerfejlesztések gyorsítják majd jövő decembertől öt, 2023 végétől pedig összesen húsz perccel. A beruházás nyomán lehetővé válik a más elővárosi vonalakon népszerű zónázó menetrend bevezetése Budapest és Győr között is.
A közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll majd - idézte az ITM Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, aki rendkívüli jelentőségű fejleménynek értékelte, hogy idén húsz vasúti fejlesztés előkészítésének, tervezésének támogatásáról született kormánydöntés összesen 32 milliárd forint értékben. Az újonnan támogatott előkészítési projektek mintegy 1000 milliárd forint forrásigényű kivitelezési munkák elindítását alapozhatják meg már 2022 elejére - mondta.
A támogatási döntésnek köszönhetően egyebek mellett megkezdődhet a Nyugati pályaudvar vágányhálózata és bevezető szakaszai rekonstrukciójának, a lajosmizsei és váci vonalak elővárosi célú fejlesztésének előkészítése. A forrás odaítélésével elkészülhetnek a Hatvan-Füzesabony vonal és a kapcsolódó ráhordó vonalak, a Debrecen-Nyíregyháza szakasz korszerűsítésének, a Szombathely-Kőszeg és a Zalaszentiván-Nagykanizsa vasútvonalak villamosításának tervei - sorolta a közlemény.
A kivitelezési közbeszerzések már idén megjelentek Budapesten belül a Déli Körvasútra, a dél-keleti határvidéken pedig a Békéscsaba-Lőkösháza vonalszakaszra. A fejlesztések által nemcsak két nemzetközi törzshálózati folyosók magyar szakasza válik teljessé, hanem valódi, tízpercenként közlekedő városi-elővárosi vasút jöhet létre a fővárosban, gyorsulhat a nemzetközi személyszállítás Magyarország és Románia, Erdély között.
(Forrás: MTI)
A tárca szerint 2020 valódi korszakhatárt jelent a vasúti közlekedésben, hiszen Cegléd és Vác felé munkába álltak az első emeletes motorvonatok a hazai hálózaton. A 600 ülőhelyes, Stadler KISS típusú járművekből összesen negyven érkezik várhatóan 2022 végéig. A Budapest elővárosi forgalomban így két-három éven belül mindenütt korszerű, tiszta és kényelmes motorvonatok szállítják majd az utasokat - írták.
A távolsági és nemzetközi járműállományának minőségi cseréje érdekében a MÁV kormányzati támogatással készíti új generációs InterCity járműveit.
A külföldön is versenyképes IC+ kocsik saját fejlesztésben és gyártásban készülnek, vonzóbbá teszik a környezetkímélő vasúti közlekedést az utasok számára. Az első két ütemben tervezett összesen 90 belföldi és nemzetközi IC+ kocsiból mostanáig félszáz már forgalomba is állt.
Több járattal és olcsóbb utazással nőtt a közösségi közlekedés vonzereje a dél-dunántúli és az észak-magyarországi, észak-alföldi térség nagyvárosai felé. A menetrendi kínálatbővítést a székesfehérvári, dél-balatoni vonalon korábban elvégzett és a Rákos-Hatvan között még zajló pályakorszerűsítések alapozták meg. Kényelmesebb és kevesebbe kerül a vonatozás Budapestről például Egerbe, Keszthelyre, Nagykanizsára, Szombathelyre, Veszprémbe és Zalaegerszegre is.
A minisztérium összefoglalója kitért arra is, hogy az idén elkészült a GSM-R vasúti rádiós távközlési rendszer első üteme mintegy 935 kilométeren. Decemberben indult meg a próbaüzeme a vonatközlekedés felügyeletének ellátására elsőként kiépített hazai ETCS L2 rendszernek Ferencváros és Székesfehérvár között. A munkálatok más viszonylatokon is zajlanak, így egyre több, erre alkalmas pályaszakaszon haladhatnak majd akár 160 km/órás sebességgel a szerelvények.
A tervezéssel megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának kapacitásbővítő korszerűsítése is. A nemzetközi vasúti átjárhatóság fejlesztésére a Kelenföld-Hegyeshalom vonalon Magyarország támogatást nyert az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásaiból. A magyar és osztrák főváros közötti vasúti kapcsolatot 25 milliárd forint értékű biztosítóberendezési, központi forgalomirányítási és egyéb rendszerfejlesztések gyorsítják majd jövő decembertől öt, 2023 végétől pedig összesen húsz perccel. A beruházás nyomán lehetővé válik a más elővárosi vonalakon népszerű zónázó menetrend bevezetése Budapest és Győr között is.
A közlekedésfejlesztési erőfeszítések középpontjában a következő 10-15 évben egyértelműen a vasút áll majd - idézte az ITM Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt, aki rendkívüli jelentőségű fejleménynek értékelte, hogy idén húsz vasúti fejlesztés előkészítésének, tervezésének támogatásáról született kormánydöntés összesen 32 milliárd forint értékben. Az újonnan támogatott előkészítési projektek mintegy 1000 milliárd forint forrásigényű kivitelezési munkák elindítását alapozhatják meg már 2022 elejére - mondta.
A támogatási döntésnek köszönhetően egyebek mellett megkezdődhet a Nyugati pályaudvar vágányhálózata és bevezető szakaszai rekonstrukciójának, a lajosmizsei és váci vonalak elővárosi célú fejlesztésének előkészítése. A forrás odaítélésével elkészülhetnek a Hatvan-Füzesabony vonal és a kapcsolódó ráhordó vonalak, a Debrecen-Nyíregyháza szakasz korszerűsítésének, a Szombathely-Kőszeg és a Zalaszentiván-Nagykanizsa vasútvonalak villamosításának tervei - sorolta a közlemény.
A kivitelezési közbeszerzések már idén megjelentek Budapesten belül a Déli Körvasútra, a dél-keleti határvidéken pedig a Békéscsaba-Lőkösháza vonalszakaszra. A fejlesztések által nemcsak két nemzetközi törzshálózati folyosók magyar szakasza válik teljessé, hanem valódi, tízpercenként közlekedő városi-elővárosi vasút jöhet létre a fővárosban, gyorsulhat a nemzetközi személyszállítás Magyarország és Románia, Erdély között.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások