A brit uralkodó már jövőre meghívná Donald Trumpot
A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap kormányzati forrásai szerint a brit kormány "titkos fegyverként" igyekszik bevetni az állami látogatás jelentette rendkívüli megtiszteltetést, annak érdekében, hogy szoros kapcsolatokat építhessen ki az új amerikai elnökkel.
Az állami látogatásra Londonba érkező külföldi államfők - jóllehet a meghívandók listáját a kormány javaslata alapján állítják össze - hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégei, és az uralkodó valamelyik rezidenciáján, rendszerint a londoni Buckingham-palotában vagy a főváros nyugati határában fekvő ősi királyi birtokon, Windsorban laknak londoni tartózkodásuk három napján.
A protokoll szerint évente legfeljebb két külföldi államfő részesülhet ilyen meghívásban. A The Sunday Times forrásai szerint a brit kormány elsősorban azt próbálja elérni, hogy Trump hivatalosan is támogassa a brit-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás megkötését a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakban. Barack Obama jelenlegi amerikai elnök a brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók győzelmével végződött - júniusi népszavazás előtt nyíltan arra biztatta Nagy-Britanniát, hogy maradjon az Európai Unió tagja.
Áprilisi londoni látogatása során Obama gyakorlatilag kizárta, hogy az EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal, kijelentve: Washington az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig "a sor végére kerül", ha távozik az unióból.
Trump azonban már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia "nem a sor végére, hanem a sor elejére kerülne" az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon. Donald Trump és a kormányzó brit Konzervatív Párt vezető tisztviselői között mindazonáltal az amerikai elnökválasztási kampány idején több, komoly feltűnést keltő pengeváltás is lezajlott.
David Cameron, az előző brit miniszterelnök - aki a brit EU-népszavazás után lemondott - a múlt év végén "megosztónak, ostobának és tévesnek" nevezte Trump azon nem sokkal korábbi kijelentését, hogy London egyes városnegyedeibe a rendőrök sem mernek bemenni, mert félnek a helyi radikális muszlim közösségektől.
Az ügyben annak idején megszólalt Boris Johnson, London volt polgármestere, a jelenlegi brit külügyminiszter is, kijelentve: ő csak azért nem megy be New York egyes városnegyedeibe, mert valós a kockázata annak, hogy ott összefut Donald Trumppal. A Scotland Yard külön nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezte, hogy amit Trump mondott a londoni rendőrség és a muszlim közösség viszonyáról, "az nem is állhatna távolabb a valóságtól".
Trump kijelentetése után petíció indult, amelynek kezdeményezői követelték az amerikai milliárdos kitiltását Nagy-Britanniából. A petíciót 568 ezren írták alá, és a felhívásról januárban jelképes vitát is tartottak a londoni alsóház képviselői, de Trumpot nem tiltották ki Nagy-Britanniából; az ilyen jellegű döntések a brit törvények alapján a mindenkori brit belügyminiszter személyes jogkörébe tartoznak. Akkoriban Theresa May, a jelenlegi brit kormányfő volt a belügyminiszter.
MTI
Az állami látogatásra Londonba érkező külföldi államfők - jóllehet a meghívandók listáját a kormány javaslata alapján állítják össze - hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégei, és az uralkodó valamelyik rezidenciáján, rendszerint a londoni Buckingham-palotában vagy a főváros nyugati határában fekvő ősi királyi birtokon, Windsorban laknak londoni tartózkodásuk három napján.
A protokoll szerint évente legfeljebb két külföldi államfő részesülhet ilyen meghívásban.
Áprilisi londoni látogatása során Obama gyakorlatilag kizárta, hogy az EU-tagság megszűnése esetén Nagy-Britannia gyorsan kedvezményes kereskedelmi megállapodásra juthatna az Egyesült Államokkal, kijelentve: Washington az EU-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig "a sor végére kerül", ha távozik az unióból.
Trump azonban már az amerikai elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia "nem a sor végére, hanem a sor elejére kerülne" az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon. Donald Trump és a kormányzó brit Konzervatív Párt vezető tisztviselői között mindazonáltal az amerikai elnökválasztási kampány idején több, komoly feltűnést keltő pengeváltás is lezajlott.
David Cameron, az előző brit miniszterelnök - aki a brit EU-népszavazás után lemondott - a múlt év végén "megosztónak, ostobának és tévesnek" nevezte Trump azon nem sokkal korábbi kijelentését, hogy London egyes városnegyedeibe a rendőrök sem mernek bemenni, mert félnek a helyi radikális muszlim közösségektől.
Az ügyben annak idején megszólalt Boris Johnson, London volt polgármestere, a jelenlegi brit külügyminiszter is, kijelentve: ő csak azért nem megy be New York egyes városnegyedeibe, mert valós a kockázata annak, hogy ott összefut Donald Trumppal. A Scotland Yard külön nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezte, hogy amit Trump mondott a londoni rendőrség és a muszlim közösség viszonyáról, "az nem is állhatna távolabb a valóságtól".
Trump kijelentetése után petíció indult, amelynek kezdeményezői követelték az amerikai milliárdos kitiltását Nagy-Britanniából. A petíciót 568 ezren írták alá, és a felhívásról januárban jelképes vitát is tartottak a londoni alsóház képviselői, de Trumpot nem tiltották ki Nagy-Britanniából; az ilyen jellegű döntések a brit törvények alapján a mindenkori brit belügyminiszter személyes jogkörébe tartoznak. Akkoriban Theresa May, a jelenlegi brit kormányfő volt a belügyminiszter.
MTI
Hozzászólások