A HRW szerint civilek szenvedik meg a Sínai-félszigeten zajló egyiptomi terrorellenes műveleteket
Az egyiptomi hadsereg tömegével rombolta le civilek házait a Sínai-félsziget északi részén, és mintegy 3200 családot kényszerített otthona elhagyására az elmúlt két évben zajló terrorellenes harcának keretében - áll a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet kedden megjelent jelentésében, amely szerint Egyiptom megsértette a nemzetközi jogot.
A fegyveres erők 2013 júliusa óta "önkényes módon tették a földdel egyenlővé házak ezreit egy valaha sűrűn lakott ütközőzónában" a Gázai övezet közvetlen szomszédságában, "látszólag a csempészalagutak jelentette veszély megszüntetése érdekében" - áll a szervezet 84 oldalas tanulmányban, amely szerint a katonai akciók során a hadsereg egész lakónegyedeket és több száz hektárnyi mezőgazdasági területet semmisített meg.
"Az otthonok, lakónegyedek lerombolása, megélhetések megsemmisítése az iskolapéldája annak, miként kell egy terrorellenes hadjáratot elveszteni - idézi a tanulmány Sarah Leah Whitsont, a HRW Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős igazgatóját, aki szerint "Egyiptomnak meg kell indokolnia, hogy miért nem használja inkább a rendelkezésére álló technológiát az alagutak felkutatására és lerombolására".
A jogvédő szervezet tizenegy kilakoltatott családdal, valamint a Sínai-félszigeten tevékenykedő aktivistákkal és újságírókkal konzultált. Analizálta ezenkívül házak lerombolásáról készült videók tucatjait és több mint 50 olyan kereskedelmi műholdképet vizsgált meg, amely az elmúlt két évben az említett ütközőzónáról készült.
Kairó szerint a Gázai övezet a sivatagos országrészbe beszivárgó fegyverek és fegyveresek legfőbb forrása. A hivatalos jelentések szerint a fegyveres erők csak az elmúlt fél évben körülbelül 600 csempészalagutat romboltak le a mindössze 14 kilométer hosszú határ mentén.
A HRW úgy látja, hogy Kairó nem szolgált meggyőző bizonyítékokkal a Gázából az országba áramló fegyverekre vonatkozóan, amelyek a jogvédők szerint inkább Líbiából érkeznek a régióba, és Egyiptomból kerülnek a palesztinok lakta övezetbe, nem pedig fordítva.
A környék az Iszlám Állam helyi ága fellegvárának számít, amelyet a dzsihadista milícia tavaly októberben végrehajtott, több mint harminc katona halálát okozó egyik merénylete óta katonai övezetté nyilvánítottak. Ugyanakkor bejelentették egy biztonsági zóna kialakítását, amelynek keretében - a helyi tartományi kormányzó szavai szerint - Rafah határváros egyiptomi felét teljes egészében megsemmisítik.
A HRW arra figyelmeztet, hogy Kairó gyakorlatilag azóta katonai övezetként kezeli az régiót, amióta a hadsereg 2013 júliusában elmozdította az ország első demokratikus úton megválasztott államfőjét, Mohamed Murszit. Az iszlamista elnök megbuktatásával jelentősen fokozódott a terroristák jelenléte és tevékenysége Egyiptomban.
A Gázai övezettel szomszédos országrészbe független újságírókat nem engednek be, így az onnan származó értesülések gyakorlatilag egyetlen forrása maga a hadsereg. A HRW szerint a kilakoltatás előtt az érintetteket nem, vagy nem időben értesítik, és nem kárpótolják őket kellőképpen.
Ugyancsak kedden megjelent egy kormányközlemény is, amely szerint az állam "a terror gyökerestül való kiirtására vonatkozó kötelességének ... az egyiptomi előírások, és az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi törvények figyelembevételével tesz eleget". A közleményben a kabinet egy átfogó stratégiát fektet le a határvidéken tevékenykedő terroristák elleni harccal kapcsolatban, amelyben kiemeli, hogy a helyi lakosok biztonságának szavatolása elsőbbséget élvez, "még akkor is, ha az a hadműveletek ütemtervének betartását akadályozza."
A kormány garantálja ezenfelül a biztonsági intézkedések károsultjainak kártérítését, a kilakoltatottak számára pedig egy új várost építenek Új-Rafah néven. A HRW jelentését nem említő közlemény hangsúlyozza, hogy "a határ menti terület egyes házainak és létesítményeinek kiürítése elsősorban a lakosok biztonságát szolgálta, akiket a terroristák élő pajzsként használtak".
MTI
A fegyveres erők 2013 júliusa óta "önkényes módon tették a földdel egyenlővé házak ezreit egy valaha sűrűn lakott ütközőzónában" a Gázai övezet közvetlen szomszédságában, "látszólag a csempészalagutak jelentette veszély megszüntetése érdekében" - áll a szervezet 84 oldalas tanulmányban, amely szerint a katonai akciók során a hadsereg egész lakónegyedeket és több száz hektárnyi mezőgazdasági területet semmisített meg.
"Az otthonok, lakónegyedek lerombolása, megélhetések megsemmisítése az iskolapéldája annak, miként kell egy terrorellenes hadjáratot elveszteni - idézi a tanulmány Sarah Leah Whitsont, a HRW Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős igazgatóját, aki szerint "Egyiptomnak meg kell indokolnia, hogy miért nem használja inkább a rendelkezésére álló technológiát az alagutak felkutatására és lerombolására".
A jogvédő szervezet tizenegy kilakoltatott családdal, valamint a Sínai-félszigeten tevékenykedő aktivistákkal és újságírókkal konzultált. Analizálta ezenkívül házak lerombolásáról készült videók tucatjait és több mint 50 olyan kereskedelmi műholdképet vizsgált meg, amely az elmúlt két évben az említett ütközőzónáról készült.
Kairó szerint a Gázai övezet a sivatagos országrészbe beszivárgó fegyverek és fegyveresek legfőbb forrása. A hivatalos jelentések szerint a fegyveres erők csak az elmúlt fél évben körülbelül 600 csempészalagutat romboltak le a mindössze 14 kilométer hosszú határ mentén.
A HRW úgy látja, hogy Kairó nem szolgált meggyőző bizonyítékokkal a Gázából az országba áramló fegyverekre vonatkozóan, amelyek a jogvédők szerint inkább Líbiából érkeznek a régióba, és Egyiptomból kerülnek a palesztinok lakta övezetbe, nem pedig fordítva.
A környék az Iszlám Állam helyi ága fellegvárának számít, amelyet a dzsihadista milícia tavaly októberben végrehajtott, több mint harminc katona halálát okozó egyik merénylete óta katonai övezetté nyilvánítottak. Ugyanakkor bejelentették egy biztonsági zóna kialakítását, amelynek keretében - a helyi tartományi kormányzó szavai szerint - Rafah határváros egyiptomi felét teljes egészében megsemmisítik.
A HRW arra figyelmeztet, hogy Kairó gyakorlatilag azóta katonai övezetként kezeli az régiót, amióta a hadsereg 2013 júliusában elmozdította az ország első demokratikus úton megválasztott államfőjét, Mohamed Murszit. Az iszlamista elnök megbuktatásával jelentősen fokozódott a terroristák jelenléte és tevékenysége Egyiptomban.
A Gázai övezettel szomszédos országrészbe független újságírókat nem engednek be, így az onnan származó értesülések gyakorlatilag egyetlen forrása maga a hadsereg. A HRW szerint a kilakoltatás előtt az érintetteket nem, vagy nem időben értesítik, és nem kárpótolják őket kellőképpen.
Ugyancsak kedden megjelent egy kormányközlemény is, amely szerint az állam "a terror gyökerestül való kiirtására vonatkozó kötelességének ... az egyiptomi előírások, és az emberi jogok védelmére vonatkozó nemzetközi törvények figyelembevételével tesz eleget". A közleményben a kabinet egy átfogó stratégiát fektet le a határvidéken tevékenykedő terroristák elleni harccal kapcsolatban, amelyben kiemeli, hogy a helyi lakosok biztonságának szavatolása elsőbbséget élvez, "még akkor is, ha az a hadműveletek ütemtervének betartását akadályozza."
A kormány garantálja ezenfelül a biztonsági intézkedések károsultjainak kártérítését, a kilakoltatottak számára pedig egy új várost építenek Új-Rafah néven. A HRW jelentését nem említő közlemény hangsúlyozza, hogy "a határ menti terület egyes házainak és létesítményeinek kiürítése elsősorban a lakosok biztonságát szolgálta, akiket a terroristák élő pajzsként használtak".
MTI
Hozzászólások