A Kiotoi egyezmény 2020-ig meghosszabbítva
Az 1997-ben megkötött, december 31-én lejáró egyezmény célja a Föld felmelegedését okozó gázok kibocsátásának csökkentése.
Bár a kiotói egyezmény nem hozott áttörést a klímaváltozás megfékezésében, ha nem hosszabbították volna meg, akkor a világon semmilyen nemzetközi egyezmény nem szabna gátat a üvegházgázok termelésében, ami súlyos következményekkel járna - adta hírül a BBC brit közszolgálati médium.
A tizenöt évvel ezelőtt megkötött egyezmény keretében közel kétszáz ország vállalta magára, hogy csökkenti a káros gázok kibocsátását, az egyik legnagyobb szennyezőnek számító Egyesült Államok sosem ratifikálta, Kanada pedig tavaly kilépett belőle arra hivatkozva, hogy nem ez szolgálja a klímaváltozás elleni hatékony küzdelmet.
Az egyezmény eredményességét nagyban korlátozza, hogy az azt támogató nemzetek üvegházhatású gáz-kibocsátása csupán a globális érték kevesebb mint 15 százalékát adja. Az egyezmény támogatói azt is vállalták, hogy 2020-ig olyan környezetvédelmi egyezményt dolgoznak ki, amely a világ minden országára alkalmazható lesz, és a kiotói egyezmény helyére léphet.
Bár a kiotói egyezmény nem hozott áttörést a klímaváltozás megfékezésében, ha nem hosszabbították volna meg, akkor a világon semmilyen nemzetközi egyezmény nem szabna gátat a üvegházgázok termelésében, ami súlyos következményekkel járna - adta hírül a BBC brit közszolgálati médium.
A tizenöt évvel ezelőtt megkötött egyezmény keretében közel kétszáz ország vállalta magára, hogy csökkenti a káros gázok kibocsátását, az egyik legnagyobb szennyezőnek számító Egyesült Államok sosem ratifikálta, Kanada pedig tavaly kilépett belőle arra hivatkozva, hogy nem ez szolgálja a klímaváltozás elleni hatékony küzdelmet.
Az egyezmény eredményességét nagyban korlátozza, hogy az azt támogató nemzetek üvegházhatású gáz-kibocsátása csupán a globális érték kevesebb mint 15 százalékát adja. Az egyezmény támogatói azt is vállalták, hogy 2020-ig olyan környezetvédelmi egyezményt dolgoznak ki, amely a világ minden országára alkalmazható lesz, és a kiotói egyezmény helyére léphet.
A mostani Kiotói egyezmény meghosszabbítása csak egy látszatmegoldás. A környezetvédők és sok veszélyeztetett ország szerint kiábrándító a végeredmény.
A katari Dohában november 26-án kezdődött el és a tervezettnél egy nappal tovább tartott a tanácskozás. Az egyeztetés kis híján kudarcba fulladt a fejlődő országoknak nyújtandó támogatások körüli nézeteltérések, valamint az egyértelmű kötelezettségvállalást elutasító, iparilag fejlett országok hozzáállása miatt. A résztvevők végül meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet.
A kompromisszumos döntések szerintük nem elegendőek ahhoz, hogy lassítsák a globális felmelegedést, vagy elkerülhetővé tegyék az újabb áradásokat, aszályokat, hőhullámokat és a tengerszintek emelkedését.
Az egy évvel ezelőtti, Durbanben tartott klímakonferencián a tárgyaló felek abban állapodtak meg, hogy az 1997-ben megkötött, 2012 végén lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakát folytatják, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották. A dohai konferencián arról kellett dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. A tavaly elfogadott útiterv végrehajtását is ki kellett volna dolgozni, hogy kötelező normákat rendeljenek a szén-dioxid-kibocsátáshoz, erre a témára majd 2014-ben térnek vissza.
Több ország viszakozott, ezért Japán, Kanada és Oroszország a kötelezettségvállalás tekintetében nem volt partner.
Gyakorlatilag az Európai Unió és Ausztrália tartott ki a további szigorítás mellett. Ez várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a bolygó klímájára, mivel az EU és Ausztrália csupán a világ károsanyag-kibocsátásnak 15 százalékáért felel.
Kanada azért tartja értelmetlennek ezt az egész Kiotói egyezményt, mert a világ két legnagyobb szennyezője az USA, valamint Kína nem vesz részt ebben az egész egyezményben.
A döntésben szerepet játszhatott, hogy az országnak komoly bírságot kellett volna fizetnie, ugyanis nem csökkentette, hanem növelte a károsanyag-kibocsátását, a visszakozással azonban mentesült a bírság alól. Alexander Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője tavaly azt nyilatkozta, hogy amíg a globális felmelegedés megváltoztatására irányuló új megállapodás nem vonatkozik az összes nagy kibocsátóra, addig ők sem fogják elfogadni az új egyezményt.
Kína, a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója még tavaly kilátásba helyezte, hogy felfüggesztik a tárgyalásokat, ha a fejlett országok nem tartják magukat az egyezményben foglaltakhoz. A kínai tárgyalópartnerek szerint ennek nem csak gyakorlati, hanem szimbolikus értéke is lenne: ezzel elismernék, hogy a globális felmelegedés a fejlett országok iparosodásának köszönhető.
Megdöbbentő tények:
Az ENSZ által novemberben közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius-fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius-fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.
Több kutatás szerint a globális átlaghőmérséklet látszólag alacsony emelkedése is súlyos következményekkel járhat. 2-4 fokos emelkedés hatására kihalhatnak a jegesmedvék, Banglades és Egyiptom víz alá kerülne, Afrika gyakorlatilag felperzselődne és élhetetlenné válna, a kevés erőforrással rendelkező miniállamok pedig – mivel képtelenek lennének önfenntartásra – katasztrofális veszteségeket szenvednének.
forrás: Index.hu
Hozzászólások