A kneszet második olvasatban megszavazta az ultraortodoxok katonai felmentését engedélyező törvényt
Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Az izraeli parlament az éjjel második olvasatban megszavazta az ultraortodox vallásosok katonai szolgálat alóli mentesítését engedélyező törvényjavaslatot a védelmi miniszter tiltakozása ellenére.
A kneszet 63 törvényhozója szavazott igennel a törvényjavaslatra 57 képviselő, köztük a védelmi miniszter ellenében. A törvényt átmeneti megoldásként Beni Ganz dolgozta ki még a Hamász október 7-i terrortámadása és az azt követő háború előtt, s részleges megoldást kívánt biztosítani a teljes katonai behívást szabályozó törvény létrehozásáig. Az előző kneszet 2022 januárban szavazta meg első olvasatban, s az indítványt jelenlegi támogatói akkor ellenezték, s jelenlegi ellenzői támogatták.
A törvényjavaslat jelenlegi ellenzői szerint a két évvel ezelőtti javaslat már nem alkalmazható a Hamász elleni háború utáni megváltozott helyzetben, amikor a hadsereg (IDF) több száz katonája vesztette életét, amikor súlyos emberhiánnyal küszködik az IDF, és ezért egyre növelik a nem ultraortodox lakosság sorkatonai és tartalékos szolgálatának időtartamát, valamint a lakosság jelentős többsége ellenzi az ortodoxokokkal szembeni kivételezést és egyenlő teherviselést követel.
A több mint kétéves javaslatot Benjámin Netanjahu miniszterelnök terjesztette be, és védelmi minisztere kivételével az általa vezetett koalíció, a Likud, az ultraortodox és a jobboldali pártok szavazták meg.
"Az izraeli kneszet megalázásának egyik legaljasabb pillanata"- közölte a törvényjavaslat elfogadását követően Jaír Lapid, az ellenzék vezetője. "A Gázai övezetben folyó kemény harcok újabb napjai közepette a cserbenhagyás kormánya elfogadja a kijátszás és a szolgálatmegtagadás törvényét" - tette hozzá. "Az éjszaka közepén, miközben legjobb fiaink és lányaink a csatatéren harcolnak, az izraeli kormány újabb lépést tett a szolgálatmegtagadási törvény felé, amely súlyos károkat jelent az IDF katonáinak és tartalékosainak, és ellentétes a hadsereg szükségleteivel. És mindezt a politikai túlélésért. Izrael polgárai más vezetést érdemelnek, amely méltó lesz hozzájuk" - írta az X-en Avigdor Liberman, az Izrael a hazánk nevű jobboldali párt elnöke.
A már két olvasatban megszavazott indítványt a harmadik, döntő szavazás előtt megvitatásra a kneszet külügyi és biztonsági bizottsága elé kerül. Az izraeli kormánynak azért kellett törvényt hoznia az ultraortodoxok behívásáról, mert a legfelsőbb bíróság döntése szerint már nem érvényesek az ideiglenes rendeletek, melyek lehetővé tették távolmaradásukat a honvédelmi intézményektől, és ezt a kérdést törvényben kell szabályozni.
A jelenlegi kormánykoalícióban részt vevő ultraortodox pártok minél szélesebb körű felmentést követeltek, s azzal fenyegetőztek, hogy ellenkező esetben kilépnek a kormányból, ami miatt végső soron valószínűleg új választásokat kellene kiírni. A törvényjavaslat a vallási iskolák, a jesivák tanulóinak sorkatonai szolgálatra behívásának felső korhatárát átmenetileg, két évre 21 évre csökkentette az addigi 26-ról, majd ezen időszak után véglegesen 23 éves korukig határozta meg. Vagyis akit eddig az életkorig nem hívnak be, az felmentést élvez a behívás alól.
Emellett megjelöltek egy célszámot a behívandó ultraortodox fiatalok számára, és fokozatosan emelkedő, először csak húsz százalékos pénzügyi szankciókat határoztak meg az azt semmibe vevő jesivák állami pénzügyi támogatásánál, de nem a szolgálatmegtagadó fiatalokkal szemben. A javaslat szerint 2026-ig az ultraortodox férfiak 15 százalékát, 2030-ig 20 százalékát, 2036-ig 25 százalékát lehet behívni, és ettől az évtől is csak 35 százalékukat lehet besorozni.
Az indítvány a besorozottakkal szemben is különbséget tesz; két toborzási utat jelöl meg számukra: egy három hétre és egy három hónapra lerövidített szolgálatot, amely után tartalékossá válnának, és ezek mellett polgári szolgálatot is választhatnának.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások