A koszovói alkotmánybíróság ideiglenesen betiltotta a parlamenti képviselők munkáját
Ideiglenesen minden tevékenységtől eltiltotta a parlamenti képviselőket a koszovói alkotmánybíróság, mert a pristinai képviselőháznak 51 próbálkozás után sem sikerült megalakulnia.
A döntés a július 27. és augusztus 8. közötti időszakra vonatkozik, amikor a képviselők nem ülésezhetnek, nem hívhatják össze a bizottságokat vagy vehetnek részt a munkájukban, és semmilyen más parlamenti tevékenységet sem végezhetnek.
Az alkotmánybíróság azt követően döntött így, hogy június 26-án 30 napos határidőt adott a parlament megalakítására, ám a képviselőknek nem sikerült döntést hozniuk. A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével.
A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.
A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé.
Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban azóta sem sikerült megegyezni.
A koszovói törvények nem szabályozzák, hogy hányszor lehet megkísérelni a házelnök megválasztását, az egyetlen feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell tartani. Amennyiben sikerül megválasztani a parlament elnökét, a köztársasági elnök fel kell, hogy kérjen valakit kormányalakításra. Amennyiben a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Önrendelkezésnek nem sikerül kormányt alakítania, úgy a második helyen végző PDK, majd a harmadik helyen szereplő LDK jelöltjét kéri fel az államfő. Ha senki nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, előrehozott választásokat kell kiírni.
A képviselők azért nem szavaztak eddig, mert folyamatos vitát váltott ki a házelnök megválasztásának a módja. Az ellenzék titkos szavazást követel, míg a legtöbb képviselővel bíró Önrendelkezés ennek ellenkezőjét szeretné. Ahhoz, hogy megváltoztassák a szavazás módját, a képviselők többségének szavazatára van szükség, azaz a kezdeményezést 61 politikusnak kell támogatnia.
(Forrás: MTI)
A döntés a július 27. és augusztus 8. közötti időszakra vonatkozik, amikor a képviselők nem ülésezhetnek, nem hívhatják össze a bizottságokat vagy vehetnek részt a munkájukban, és semmilyen más parlamenti tevékenységet sem végezhetnek.Az alkotmánybíróság azt követően döntött így, hogy június 26-án 30 napos határidőt adott a parlament megalakítására, ám a képviselőknek nem sikerült döntést hozniuk. A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével.
Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban, vagyis Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett találnia a kormányzáshoz.
A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával, a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba.
A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.
A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé.
Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban azóta sem sikerült megegyezni.
A koszovói törvények nem szabályozzák, hogy hányszor lehet megkísérelni a házelnök megválasztását, az egyetlen feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell tartani. Amennyiben sikerül megválasztani a parlament elnökét, a köztársasági elnök fel kell, hogy kérjen valakit kormányalakításra. Amennyiben a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Önrendelkezésnek nem sikerül kormányt alakítania, úgy a második helyen végző PDK, majd a harmadik helyen szereplő LDK jelöltjét kéri fel az államfő. Ha senki nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, előrehozott választásokat kell kiírni.
A képviselők azért nem szavaztak eddig, mert folyamatos vitát váltott ki a házelnök megválasztásának a módja. Az ellenzék titkos szavazást követel, míg a legtöbb képviselővel bíró Önrendelkezés ennek ellenkezőjét szeretné. Ahhoz, hogy megváltoztassák a szavazás módját, a képviselők többségének szavazatára van szükség, azaz a kezdeményezést 61 politikusnak kell támogatnia.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások