A magyar-ukrán viszonyt vitatták meg a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen
Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: A magyar-ukrán viszony alakulásának kérdéseit vitatták meg a két ország politikusai, parlamenti képviselők Felsőszinevéren szombaton, a XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem záró napján.
A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közös rendezvényén tartott előadásában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyebek között kifejtette: amikor ma a világban Ukrajnáról beszélnek, akkor azt mondják, hogy itt proxy (közvetett erőkkel vívott) háború zajlik, és tulajdonképpen az USA és Oroszország küzd Ukrajnáért.
"Ebben ugyan sok igazságelem van, de szerintem alapvetően téves ez a helyzetértékelés, mert itt egy nemzet születéséről van szó, aminek több stádiuma volt a 20. században, és felgyorsult a 2004-es narancsos forradalom, majd különösen a 2014-es, fegyveres konfliktusba átcsapó események után" - mondta. Rámutatott: "nagyon fontos, hogy mi, magyarok, akik évszázadok óta élünk az ukránok mellett, ilyen összefüggésben közelítsünk a problémakomplexumhoz".
Úgy vélte, az ukránok számára az a legfontosabb kérdés, hogy nemzetté válásukhoz Magyarország és a többi szomszéd hogyan viszonyul. A politikus szerint a magyar külpolitika az utóbbi időben az olyan szolidaritási gesztusokra helyezi a hangsúlyt a kétoldalú kapcsolatokban, mint amilyen a gyereküdültetés. Hozzátette: fontos lenne, hogy a magyar kormány ezt a gesztuspolitikát folytassa, és a legmagasabb szinten is képviselje.
Az ukrajnai helyzetre kitérve Németh Zsolt hangsúlyozta: a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése a világpolitika egyik legfontosabb mai kérdése, olyan fontos, mint Szíria ügye, függetlenül az áldozatok számától. Hozzátette: nekünk, mint szomszédoknak és legközelebbi módon érintett nációnak, alapvető célkitűzésünknek kell lennie, hogy jöjjenek létre a konfliktus rendezésének a feltételei. Jelenleg a rendezésnek még a formátuma sem látszik - mondta -, a mostani keretek ugyanis nem felelnek meg ennek a célnak.
Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnának hol lenne a megfelelő helye, Keleten vagy Nyugaton, a politikus kifejtette: a választ erre a kérdésre egyelőre senki nem tudja, de ha eljön a válaszadás ideje, akkor azt az ukrán népnek kell megadnia. "Mindettől függetlenül, mi Ukrajna jövőjét Közép-Európában látjuk" - jelentette ki, megjegyezve, hogy Magyarország is - stratégiai célkitűzésként - Közép-Európát építi, amelynek jelenleg nem látszanak a jövőbeni határai, mert nem tudni, hová fejlődnek a V4-ek.
Hozzáfűzte: a közép-európai építkezésben Magyarország számít Ukrajnára. Fontosnak nevezte, hogy a V4-ek Ukrajna mellé álljanak, támogatva integrációját e térségbe, mégpedig egy lengyel-magyar projekt részeként. Magyarországnak az az érdeke, hogy Ukrajnában stabilitás, gazdasági fejlődés, demokrácia és mindenki számára - így a kárpátaljai magyarok számára is - élhető élet legyen - hangsúlyozta a politikus.
Németh Zsolt elismeréssel szólt a kárpátaljai magyarság megmaradásért folytatott küzdelméről a nehéz ukrajnai helyzetben. Csodának nevezte azt, ahogyan kiépült a beregszászi magyar főiskola, ahogy megtörtént a magyarigazolványok igénylése, ahogy a visszahonosítás folyik, és ahogyan a magyarok megerősítették politikai érdekképviseletüket a tavalyi ukrajnai helyhatósági választásokon.
Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete előadásában kifejtette: elfogyott az a komparatív diplomáciai előny, amit Magyarország azzal szerzett, hogy 25 évvel ezelőtt elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét és nyitotta meg nagykövetségét. De most megvannak a feltételei annak, hogy javuljanak a két ország kapcsolatai - mondta.
Jelentős eredménynek nevezte, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat sikerült a magyar-orosz viszony romlása nélkül javítani. Kifejtette, a magyar diplomácia nagy erőfeszítéseket tesz a kapcsolatok fejlesztése érdekében, a nagykövetség a fővároson kívül immár az ukrajnai régiókban is számos, gazdasági jellegű rendezvényt szervez, amihez az elmúlt évben tartott 19 kulturális rendezvény is társul.
Ennek is köszönhetően jelentős mértékben javult a Magyarországról alkotott kép Ukrajnában - emlékeztetett. Hangsúlyozta, a magyar befektetőknek már most készülniük kell a kelet-ukrajnai konfliktus lezárulása utáni időkre, hogy felkészülten tudjanak megjelenni az ukrán piacon.
Hozzászólásában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője lehetetlen helyzetnek nevezte, hogy Ukrajnának két évig nem volt Magyarországon nagykövete, és minimális szintre csökkentek a két ország közötti magas szintű kapcsolatok.
Szerinte változtatni kell az ukrán vezetés hozzáállásán, mert az elmúlt két évben semmi nem valósult meg a korábbi, európai integrációval kapcsolatos ígéreteiből, hiszen egyetlen új határátkelőhely vagy út nem épült Kárpátalján, máig nem jelölték ki a magyar autópálya határmetszéspontját, nem épült meg a Beregszászt elkerülő út. Mint mondta, a magas röptű lózungok hangoztatása helyett le kell szállni a földre, és el kell kezdeni építkezni.
Vjacseszlav Vojnarovszkij, az ukrán külügyminisztérium nyugat-ukrajnai kirendeltségének vezetője köszönetet mondott Magyarországnak a kelet-ukrajnai konfliktus által érintett 600 gyermek üdültetéséért. Hangsúlyozta: az ukrán emberek hálásak Magyarországnak a támogatásért, és a gyermekek, akik ott üdülnek, a jövőben hidat képezhetnek a két nép és ország között.
(Forrás: MTI)
A Kisebbségekért-Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) közös rendezvényén tartott előadásában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egyebek között kifejtette: amikor ma a világban Ukrajnáról beszélnek, akkor azt mondják, hogy itt proxy (közvetett erőkkel vívott) háború zajlik, és tulajdonképpen az USA és Oroszország küzd Ukrajnáért."Ebben ugyan sok igazságelem van, de szerintem alapvetően téves ez a helyzetértékelés, mert itt egy nemzet születéséről van szó, aminek több stádiuma volt a 20. században, és felgyorsult a 2004-es narancsos forradalom, majd különösen a 2014-es, fegyveres konfliktusba átcsapó események után" - mondta. Rámutatott: "nagyon fontos, hogy mi, magyarok, akik évszázadok óta élünk az ukránok mellett, ilyen összefüggésben közelítsünk a problémakomplexumhoz".
Úgy vélte, az ukránok számára az a legfontosabb kérdés, hogy nemzetté válásukhoz Magyarország és a többi szomszéd hogyan viszonyul. A politikus szerint a magyar külpolitika az utóbbi időben az olyan szolidaritási gesztusokra helyezi a hangsúlyt a kétoldalú kapcsolatokban, mint amilyen a gyereküdültetés. Hozzátette: fontos lenne, hogy a magyar kormány ezt a gesztuspolitikát folytassa, és a legmagasabb szinten is képviselje.
Az ukrajnai helyzetre kitérve Németh Zsolt hangsúlyozta: a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése a világpolitika egyik legfontosabb mai kérdése, olyan fontos, mint Szíria ügye, függetlenül az áldozatok számától. Hozzátette: nekünk, mint szomszédoknak és legközelebbi módon érintett nációnak, alapvető célkitűzésünknek kell lennie, hogy jöjjenek létre a konfliktus rendezésének a feltételei. Jelenleg a rendezésnek még a formátuma sem látszik - mondta -, a mostani keretek ugyanis nem felelnek meg ennek a célnak.
Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnának hol lenne a megfelelő helye, Keleten vagy Nyugaton, a politikus kifejtette: a választ erre a kérdésre egyelőre senki nem tudja, de ha eljön a válaszadás ideje, akkor azt az ukrán népnek kell megadnia. "Mindettől függetlenül, mi Ukrajna jövőjét Közép-Európában látjuk" - jelentette ki, megjegyezve, hogy Magyarország is - stratégiai célkitűzésként - Közép-Európát építi, amelynek jelenleg nem látszanak a jövőbeni határai, mert nem tudni, hová fejlődnek a V4-ek.
Hozzáfűzte: a közép-európai építkezésben Magyarország számít Ukrajnára. Fontosnak nevezte, hogy a V4-ek Ukrajna mellé álljanak, támogatva integrációját e térségbe, mégpedig egy lengyel-magyar projekt részeként. Magyarországnak az az érdeke, hogy Ukrajnában stabilitás, gazdasági fejlődés, demokrácia és mindenki számára - így a kárpátaljai magyarok számára is - élhető élet legyen - hangsúlyozta a politikus.
Németh Zsolt elismeréssel szólt a kárpátaljai magyarság megmaradásért folytatott küzdelméről a nehéz ukrajnai helyzetben. Csodának nevezte azt, ahogyan kiépült a beregszászi magyar főiskola, ahogy megtörtént a magyarigazolványok igénylése, ahogy a visszahonosítás folyik, és ahogyan a magyarok megerősítették politikai érdekképviseletüket a tavalyi ukrajnai helyhatósági választásokon.
Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete előadásában kifejtette: elfogyott az a komparatív diplomáciai előny, amit Magyarország azzal szerzett, hogy 25 évvel ezelőtt elsőként ismerte el Ukrajna függetlenségét és nyitotta meg nagykövetségét. De most megvannak a feltételei annak, hogy javuljanak a két ország kapcsolatai - mondta.
Jelentős eredménynek nevezte, hogy a magyar-ukrán kapcsolatokat sikerült a magyar-orosz viszony romlása nélkül javítani. Kifejtette, a magyar diplomácia nagy erőfeszítéseket tesz a kapcsolatok fejlesztése érdekében, a nagykövetség a fővároson kívül immár az ukrajnai régiókban is számos, gazdasági jellegű rendezvényt szervez, amihez az elmúlt évben tartott 19 kulturális rendezvény is társul.
Ennek is köszönhetően jelentős mértékben javult a Magyarországról alkotott kép Ukrajnában - emlékeztetett. Hangsúlyozta, a magyar befektetőknek már most készülniük kell a kelet-ukrajnai konfliktus lezárulása utáni időkre, hogy felkészülten tudjanak megjelenni az ukrán piacon.
Hozzászólásában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője lehetetlen helyzetnek nevezte, hogy Ukrajnának két évig nem volt Magyarországon nagykövete, és minimális szintre csökkentek a két ország közötti magas szintű kapcsolatok.
Szerinte változtatni kell az ukrán vezetés hozzáállásán, mert az elmúlt két évben semmi nem valósult meg a korábbi, európai integrációval kapcsolatos ígéreteiből, hiszen egyetlen új határátkelőhely vagy út nem épült Kárpátalján, máig nem jelölték ki a magyar autópálya határmetszéspontját, nem épült meg a Beregszászt elkerülő út. Mint mondta, a magas röptű lózungok hangoztatása helyett le kell szállni a földre, és el kell kezdeni építkezni.
Vjacseszlav Vojnarovszkij, az ukrán külügyminisztérium nyugat-ukrajnai kirendeltségének vezetője köszönetet mondott Magyarországnak a kelet-ukrajnai konfliktus által érintett 600 gyermek üdültetéséért. Hangsúlyozta: az ukrán emberek hálásak Magyarországnak a támogatásért, és a gyermekek, akik ott üdülnek, a jövőben hidat képezhetnek a két nép és ország között.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások