A nukleáris anyagok és létesítmények védettségéről tanácskoznak a NAÜ tagállamai, magyar elnöklettel
A nukleáris anyagok és létesítmények védettségéről kezdtek magas szintű tanácskozást Bécsben hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) keretében, Martonyi János külügyminiszter elnökletével.
Az ötnapos bécsi értekezleten először tartanak a nemzetközi szervezet valamennyi tagállama számára nyitott, miniszteri részvétellel zajló konferenciát a nukleáris anyagok és létesítmények fizikai védelmével kapcsolatosan, beleértve az illetéktelen hozzáférés, a lopás és a létesítmények ellen irányuló terrorista cselekmények kockázatának csökkentését is.
Az elmúlt évtized eseményei azt mutatják, hogy meg kell ragadni az alkalmat a nukleáris védettség erősítésére a világban - jelentette ki Martonyi János megnyitó beszédében. "A nukleáris terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges, hogy minden ország összefogjon, ellátva nemzeti felelősségüket e téren és összehangolva erőfeszítéseiket" - mondta a külügyminiszter. Szorgalmazta, hogy a nemzetközi együttműködés összehangolásában a NAÜ játsszon központi szerepet.
Jukija Amano, az atomenergia békés célú felhasználását ellenőrző, 159 tagállammal rendelkező szervezet főigazgatója hasonlóképp leszögezte: bár a nukleáris védettség biztosítása elsősorban az egyes országok felelőssége, de kulcsfontosságú a nemzetközi együttműködés is. "Csak akkor lehetséges hatékony intézkedéseket hozni, ha minden állam komolyan veszi a fenyegetettséget" - hangsúlyozta.
A főigazgató elmondta: minden évben több mint száz lopást és más jogosulatlan hozzáférési lehetőséget jelentenek a tagállamok a nemzetközi szervezetnek. "A legtöbb esetnek kevés a jelentősége, de némelyik komoly, és egyes esetekben nyoma vész sugárzó anyagoknak és soha nem kerülnek elő" - mutatott rá Amano.
Hangsúlyozta, hogy a nukleáris védettség kérdése azokat az országokat is érinti, ahol nem tárolnak sugárzó anyagokat, bármely ország válhat támadás célpontjává, és lehet illegális szállítások átmenő útvonala is.
Jukija Amano szorgalmazta, hogy minél több tagállam vegye igénybe a NAÜ szakértői tanácsadó misszióit a nukleáris létesítmények fizikai ellenőrzésére, valamint hogy ratifikálják a Nukleáris Anyagok Fizikai Védelméről Szóló Egyezményt és annak kiegészítő jegyzőkönyvét. A 2005-ben keletkezett jegyzőkönyv a nemzetközi szállítás mellett a belföldi tárolásra és szállításra is kiterjesztené a nemzetközi egyezmény hatályát. A jegyzőkönyvet még mintegy harminc országnak kell megerősítenie ahhoz, hogy életbe léphessen.
A NAÜ eddig mintegy félszáz szakértői missziót folytatott le a fizikai védettség terén, az egyik legutóbbi ezek közül Magyarországon zajlott idén júniusban.
A konferencián a NAÜ 35 tagállama képviselteti magát tárcavezetői vagy miniszterhelyettesi szinten, köztük az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Svájc és India. Összesen 123 országból több mint ezerháromszázan vesznek részt az értekezleten.
MTI
Az ötnapos bécsi értekezleten először tartanak a nemzetközi szervezet valamennyi tagállama számára nyitott, miniszteri részvétellel zajló konferenciát a nukleáris anyagok és létesítmények fizikai védelmével kapcsolatosan, beleértve az illetéktelen hozzáférés, a lopás és a létesítmények ellen irányuló terrorista cselekmények kockázatának csökkentését is.Az elmúlt évtized eseményei azt mutatják, hogy meg kell ragadni az alkalmat a nukleáris védettség erősítésére a világban - jelentette ki Martonyi János megnyitó beszédében. "A nukleáris terrorizmus elleni küzdelemhez szükséges, hogy minden ország összefogjon, ellátva nemzeti felelősségüket e téren és összehangolva erőfeszítéseiket" - mondta a külügyminiszter. Szorgalmazta, hogy a nemzetközi együttműködés összehangolásában a NAÜ játsszon központi szerepet.
Jukija Amano, az atomenergia békés célú felhasználását ellenőrző, 159 tagállammal rendelkező szervezet főigazgatója hasonlóképp leszögezte: bár a nukleáris védettség biztosítása elsősorban az egyes országok felelőssége, de kulcsfontosságú a nemzetközi együttműködés is. "Csak akkor lehetséges hatékony intézkedéseket hozni, ha minden állam komolyan veszi a fenyegetettséget" - hangsúlyozta.
A főigazgató elmondta: minden évben több mint száz lopást és más jogosulatlan hozzáférési lehetőséget jelentenek a tagállamok a nemzetközi szervezetnek. "A legtöbb esetnek kevés a jelentősége, de némelyik komoly, és egyes esetekben nyoma vész sugárzó anyagoknak és soha nem kerülnek elő" - mutatott rá Amano.
Hangsúlyozta, hogy a nukleáris védettség kérdése azokat az országokat is érinti, ahol nem tárolnak sugárzó anyagokat, bármely ország válhat támadás célpontjává, és lehet illegális szállítások átmenő útvonala is.
Jukija Amano szorgalmazta, hogy minél több tagállam vegye igénybe a NAÜ szakértői tanácsadó misszióit a nukleáris létesítmények fizikai ellenőrzésére, valamint hogy ratifikálják a Nukleáris Anyagok Fizikai Védelméről Szóló Egyezményt és annak kiegészítő jegyzőkönyvét. A 2005-ben keletkezett jegyzőkönyv a nemzetközi szállítás mellett a belföldi tárolásra és szállításra is kiterjesztené a nemzetközi egyezmény hatályát. A jegyzőkönyvet még mintegy harminc országnak kell megerősítenie ahhoz, hogy életbe léphessen.
A NAÜ eddig mintegy félszáz szakértői missziót folytatott le a fizikai védettség terén, az egyik legutóbbi ezek közül Magyarországon zajlott idén júniusban.
A konferencián a NAÜ 35 tagállama képviselteti magát tárcavezetői vagy miniszterhelyettesi szinten, köztük az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia, Svájc és India. Összesen 123 országból több mint ezerháromszázan vesznek részt az értekezleten.
MTI
Hozzászólások