A Szlovéniában található óvóhelyek mindössze tíz százaléka felel meg a követelményeknek
A Szlovéniában található több mint 2500 óvóhely közül, kevesebb mint tíz százalék felel meg teljes mértékben a követelményeknek, és alig több mint ötven százalék minősül részben megfelelőnek - derült ki a katasztrófavédelmi felügyelőség vizsgálatából.
Az óvóhelyeknek több elvárásnak kell megfelelniük, például mechanikai, hő- és sugárhatásnak ellenálló ajtóval, illetve megfelelő szellőzéssel kell rendelkezniük. Ezen kritériumok alapján a teljesen megfelelőnek ítélt óvóhelyek mintegy 40 000 ember befogadására alkalmasak - olvasható a jelentésben.
Milos Bizjak megbízott főfelügyelő elmondta: az óvóhelyek több mint fele, közel 1350 (53,1 százalék) csak részben felel meg a követelményeknek - vagyis nem minden feltételt teljesítenek. Lehet, hogy nem teljesen légmentesek, vagy hiányoznak a szükséges szűrők, de részleges védelmet tudnak nyújtani - mondta.
Hozzátette: a részben megfelelő óvóhelyek tulajdonosait kötelezték, hogy készítsenek tervet a hiányosságok kijavítására. A korszerűsítés finanszírozása azonban komoly problémát jelent, ugyanis a közóvóhelyek az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, az állam pedig csak új létesítmények építéséhez biztosít támogatást - mutatott rá.
A védelmi minisztérium a héten egyeztetett az önkormányzatok képviselőivel, akik szorosabb állami együttműködést és további forrásokat sürgettek a felújításokhoz. A felmérés szerint összesen 944 óvóhely (37,2 százalék) már egyáltalán nem használható, ezek negyede pedig nem is volt fellelhető.
A felügyelőség szerint a műszaki előírásokat is korszerűsíteni kell, hogy megfeleljenek a hadviselési módok változásainak. Emellett aggodalomra ad okot az óvóhelyekhez való egyenlőtlen hozzáférés, mivel sok óvóhely magántulajdonban van. "A kormánynak nincs eszköze arra, hogy megmondja a tulajdonosoknak, kit engedhetnek be" - mondta Bizjak.
Iztok Prezeljt, a ljubljanai társadalomtudományi kar védelmi tudományok tanszékének professzorát nem lepte meg a vizsgálat eredménye. A hidegháború után Szlovénia nemcsak a hadsereg finanszírozását hanyagolta el, hanem az óvóhelyek fenntartását is - mutatott rá.
"A biztonsági helyzet azonban mára megváltozott. A katonai fenyegetés Európában nem teljesen kizárt" - fogalmazott Prezelj, hozzátéve, hogy minden észszerű és felelősségteljes kormány köteles felkészülni a saját területét fenyegető veszélyekre.
A professzor a dróntámadásokat - amelyek Ukrajnában a legtöbb civil áldozatot követelték - és a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat említette olyan fenyegetésként, amelyek szükségessé tehetik az óvóhelyek használatát.
Ugyanakkor kiemelte: a katonai fenyegetések kezelésének legfontosabb intézkedése egy hatékony légvédelem kiépítése. "Befektetéseket kell eszközölni a légvédelembe, vagyis a drónok, rakéták és repülőgépek elfogásába, amelyek fenyegetést jelenthetnek az országra" - húzta alá Prezelj.
(Forrás: MTI)
Az óvóhelyeknek több elvárásnak kell megfelelniük, például mechanikai, hő- és sugárhatásnak ellenálló ajtóval, illetve megfelelő szellőzéssel kell rendelkezniük. Ezen kritériumok alapján a teljesen megfelelőnek ítélt óvóhelyek mintegy 40 000 ember befogadására alkalmasak - olvasható a jelentésben.Milos Bizjak megbízott főfelügyelő elmondta: az óvóhelyek több mint fele, közel 1350 (53,1 százalék) csak részben felel meg a követelményeknek - vagyis nem minden feltételt teljesítenek.
Hozzátette: a részben megfelelő óvóhelyek tulajdonosait kötelezték, hogy készítsenek tervet a hiányosságok kijavítására. A korszerűsítés finanszírozása azonban komoly problémát jelent, ugyanis a közóvóhelyek az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, az állam pedig csak új létesítmények építéséhez biztosít támogatást - mutatott rá.
A védelmi minisztérium a héten egyeztetett az önkormányzatok képviselőivel, akik szorosabb állami együttműködést és további forrásokat sürgettek a felújításokhoz. A felmérés szerint összesen 944 óvóhely (37,2 százalék) már egyáltalán nem használható, ezek negyede pedig nem is volt fellelhető.
A felügyelőség szerint a műszaki előírásokat is korszerűsíteni kell, hogy megfeleljenek a hadviselési módok változásainak. Emellett aggodalomra ad okot az óvóhelyekhez való egyenlőtlen hozzáférés, mivel sok óvóhely magántulajdonban van. "A kormánynak nincs eszköze arra, hogy megmondja a tulajdonosoknak, kit engedhetnek be" - mondta Bizjak.
Iztok Prezeljt, a ljubljanai társadalomtudományi kar védelmi tudományok tanszékének professzorát nem lepte meg a vizsgálat eredménye. A hidegháború után Szlovénia nemcsak a hadsereg finanszírozását hanyagolta el, hanem az óvóhelyek fenntartását is - mutatott rá.
"A biztonsági helyzet azonban mára megváltozott. A katonai fenyegetés Európában nem teljesen kizárt" - fogalmazott Prezelj, hozzátéve, hogy minden észszerű és felelősségteljes kormány köteles felkészülni a saját területét fenyegető veszélyekre.
A professzor a dróntámadásokat - amelyek Ukrajnában a legtöbb civil áldozatot követelték - és a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat említette olyan fenyegetésként, amelyek szükségessé tehetik az óvóhelyek használatát.
Ugyanakkor kiemelte: a katonai fenyegetések kezelésének legfontosabb intézkedése egy hatékony légvédelem kiépítése. "Befektetéseket kell eszközölni a légvédelembe, vagyis a drónok, rakéták és repülőgépek elfogásába, amelyek fenyegetést jelenthetnek az országra" - húzta alá Prezelj.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások