A támadásnál használt fegyverek egy része a volt Jugoszláviából származik
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: A párizsi merényletekben használt fegyverek egy részét a volt Jugoszlávia legnagyobb fegyvergyárában, a kragujevaci Zastava gyárban készítették - erősítette meg Milojko Brzakovic, a fegyvergyár igazgatója a Vecernje Novosti című belgrádi napilap szombati beszámolója szerint.
Brzakovic elmondta, hogy a szerb belügyminisztérium két nappal a november 13-i párizsi események után elküldött egy listát a merényletek helyszínén talált fegyverek sorozatszámával, ezek alapján pedig kiderült, hogy több fegyvert is a Zastava fegyvergyárban készítették, de még a volt Jugoszlávia szétesése, azaz az 1991-1995-ös délszláv háború előtt, feltehetően 1987-1988-ban.
"Hét-nyolc kalasnyikovról volt szó" - mondta az igazgató, majd úgy pontosított: az AK47-es jugoszláv verziójáról, a Zastava M70-es gépkarabélyról van szó. Ezt a fegyvert használta a jugoszláv néphadsereg, később pedig a jugoszláv hadsereg is.
Milojko Brzakovic felhívta a figyelmet arra is, hogy a háborút követően a szemben álló felek szabadon eladhatták a fegyvereket, így azok a környező országok hadseregeihez kerültek. Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem Védelmi Tanszékének professzora szerint a kragujevaci gyár fegyverei jelenleg több mint ötven országban találhatók meg, mert a volt jugoszláv tagköztársaságok mellett jelentős mennyiségű lőfegyvert és lőszert exportáltak a Közel-Keletre is.
A törvényes út mellett pedig gyakran illegálisan is külföldre kerültek a fegyverek, főleg a kilencvenes években - tette hozzá. A Zastava fegyvergyár jelenleg is működik, a szerbiai fegyveres szolgálatok mellett ellátja a vadászokat és a sportlövőket is, illetve exportra is készít fegyvereket.
Szerbiában minden engedélyezett lőfegyverre három illegálisan birtokolt puska vagy pisztoly jut, vagyis a mintegy egymillió regisztrált lőfegyver mellett az illegálisan tartott lőfegyverek száma meghaladja a hárommilliót. A helyzet a többi nyugat-balkáni országban is hasonló, a délszláv háborút, majd az 1998-1999-es koszovói konfliktust követően sokan megtartották fegyvereiket, illetve sokan a feketepiacon vásároltak pisztolyt vagy puskát.
A szabályozáson néhány éve szigorítottak, így a fegyverkereskedelmet, valamint az exportot is a kormány felügyeli. A szerb belügyminisztérium egy héttel a párizsi merényletek előtt jelentette be, hogy francia kollégáikkal felszámoltak egy fegyvercsempészláncot, amely Szerbiában és Franciaországban működött. Az akcióban Franciaországban kilenc, Szerbiában pedig négy embert fogtak el.
(Forrás: MTI)
Brzakovic elmondta, hogy a szerb belügyminisztérium két nappal a november 13-i párizsi események után elküldött egy listát a merényletek helyszínén talált fegyverek sorozatszámával, ezek alapján pedig kiderült, hogy több fegyvert is a Zastava fegyvergyárban készítették, de még a volt Jugoszlávia szétesése, azaz az 1991-1995-ös délszláv háború előtt, feltehetően 1987-1988-ban."Hét-nyolc kalasnyikovról volt szó" - mondta az igazgató, majd úgy pontosított: az AK47-es jugoszláv verziójáról, a Zastava M70-es gépkarabélyról van szó. Ezt a fegyvert használta a jugoszláv néphadsereg, később pedig a jugoszláv hadsereg is.
Milojko Brzakovic felhívta a figyelmet arra is, hogy a háborút követően a szemben álló felek szabadon eladhatták a fegyvereket, így azok a környező országok hadseregeihez kerültek. Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem Védelmi Tanszékének professzora szerint a kragujevaci gyár fegyverei jelenleg több mint ötven országban találhatók meg, mert a volt jugoszláv tagköztársaságok mellett jelentős mennyiségű lőfegyvert és lőszert exportáltak a Közel-Keletre is.
A törvényes út mellett pedig gyakran illegálisan is külföldre kerültek a fegyverek, főleg a kilencvenes években - tette hozzá. A Zastava fegyvergyár jelenleg is működik, a szerbiai fegyveres szolgálatok mellett ellátja a vadászokat és a sportlövőket is, illetve exportra is készít fegyvereket.
Szerbiában minden engedélyezett lőfegyverre három illegálisan birtokolt puska vagy pisztoly jut, vagyis a mintegy egymillió regisztrált lőfegyver mellett az illegálisan tartott lőfegyverek száma meghaladja a hárommilliót. A helyzet a többi nyugat-balkáni országban is hasonló, a délszláv háborút, majd az 1998-1999-es koszovói konfliktust követően sokan megtartották fegyvereiket, illetve sokan a feketepiacon vásároltak pisztolyt vagy puskát.
A szabályozáson néhány éve szigorítottak, így a fegyverkereskedelmet, valamint az exportot is a kormány felügyeli. A szerb belügyminisztérium egy héttel a párizsi merényletek előtt jelentette be, hogy francia kollégáikkal felszámoltak egy fegyvercsempészláncot, amely Szerbiában és Franciaországban működött. Az akcióban Franciaországban kilenc, Szerbiában pedig négy embert fogtak el.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások