Kiszivárgott az izraeli-palesztin békére vonatkozó Kerry-terv
Kiszivárogtak John Kerry amerikai külügyminiszter közel-keleti béketervének főbb pontjai, amelyek a következő néhány hónapokban az izraeli-palesztin béketárgyalások alapjául szolgálna.
A The New York Times című amerikai lap szerdai számában Thomas Friedman ismert publicista a közel-keleti békefolyamat fáradhatatlan bajnoka, John Kerry által rövidesen bejelentendő terv várható alapelveit elemzi.
Ugyan az írás nem árul el sok újat, pár órán belül már az izraeli sajtó is a Kerry-terv megelőlegezett kivonataként kezelte azt.
Friedman szerint a majdani közel-keleti keretegyezményt előkészítő dokumentum a konfliktus beszüntetésére fogja felhívni a feleket, miután Izrael egy előre meghatározott ütemterv szerint kivonul az 1967-es vonalak által körülhatárolt Ciszjordániából, kivéve a Jordán-völgyet és egyes nagy teleptömböket, amelyekért cserébe lemond bizonyos jelenlegi területeiről.
A jövendő palesztin állam legnagyobb részét képző Ciszjordániát és Jordániát elválasztó, stratégiai fontosságú határvidékre "példátlan biztonsági intézkedések" fognak vonatkozni - írja Friedman. Ezzel kapcsolatban már napokkal ezelőtt nyilvánosságra került egy amerikai javaslat, miszerint az izraeli csapatok a keretegyezmény hatálybalépését követő 10-15 évig ellenőrzésük alatt tarthatják a határvidéket.
Ezt mindkét fél határozottan elutasította, mintegy ízelítőt adva a Kerry-tervet övező várható diplomáciai bonyodalmakról. Mahmúd Abbász palesztin elnök legfeljebb három évről lenne hajlandó tárgyalni, míg Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő előre kizárta annak lehetőségét, hogy bárki másra bízza a zsidó állam biztonságának őrzését.
A Ciszjordániában található zsidó teleptömbök kérdése nem kevésbé vitatott téma, amit csak fokozott Netanjahu pár nappal ezelőtti bejelentése arról, hogy az eddigi három tömb mellett egy negyedik létrahozását is tervezik. Ez teljesen elszigetelné a palesztin közigazgatás és gazdaság jelenlegi központját, Rámalláhot Ciszjordánia többi részétől.
A terv szerint Kelet-Jeruzsálem bizonyos részei képeznék Palesztina fővárosát. Ezt az izraeli közvélemény legalább annyira támadja, mint amennyire a palesztinok elutasítják Kerry két feltételét: el kell ismerniük Izraelt mint a zsidó nép nemzetállamát, és le kell mondaniuk a palesztin menekültek visszatérési jogáról.
Friedman cikkében utal arra, hogy milyen roppant politikai kihívásokkal szembesül mind az izraeli, mind a palesztin vezető. A keretegyezmény megvalósítását lényegében csak jelenlegi támogató táboraikkal, sőt a közvéleménnyel szembeszállva érhetik el. "Az izraelieknek és a palesztinoknak meg kell érteniük, hogy Kerry missziója az utolsó vonat a kétállami megoldás felé - írja az amerikai elemző, hozzátéve, "a következő már elüti őket."
MTI
A The New York Times című amerikai lap szerdai számában Thomas Friedman ismert publicista a közel-keleti békefolyamat fáradhatatlan bajnoka, John Kerry által rövidesen bejelentendő terv várható alapelveit elemzi.Ugyan az írás nem árul el sok újat, pár órán belül már az izraeli sajtó is a Kerry-terv megelőlegezett kivonataként kezelte azt.
Friedman szerint a majdani közel-keleti keretegyezményt előkészítő dokumentum a konfliktus beszüntetésére fogja felhívni a feleket, miután Izrael egy előre meghatározott ütemterv szerint kivonul az 1967-es vonalak által körülhatárolt Ciszjordániából, kivéve a Jordán-völgyet és egyes nagy teleptömböket, amelyekért cserébe lemond bizonyos jelenlegi területeiről.
A jövendő palesztin állam legnagyobb részét képző Ciszjordániát és Jordániát elválasztó, stratégiai fontosságú határvidékre "példátlan biztonsági intézkedések" fognak vonatkozni - írja Friedman. Ezzel kapcsolatban már napokkal ezelőtt nyilvánosságra került egy amerikai javaslat, miszerint az izraeli csapatok a keretegyezmény hatálybalépését követő 10-15 évig ellenőrzésük alatt tarthatják a határvidéket.
Ezt mindkét fél határozottan elutasította, mintegy ízelítőt adva a Kerry-tervet övező várható diplomáciai bonyodalmakról. Mahmúd Abbász palesztin elnök legfeljebb három évről lenne hajlandó tárgyalni, míg Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő előre kizárta annak lehetőségét, hogy bárki másra bízza a zsidó állam biztonságának őrzését.
A Ciszjordániában található zsidó teleptömbök kérdése nem kevésbé vitatott téma, amit csak fokozott Netanjahu pár nappal ezelőtti bejelentése arról, hogy az eddigi három tömb mellett egy negyedik létrahozását is tervezik. Ez teljesen elszigetelné a palesztin közigazgatás és gazdaság jelenlegi központját, Rámalláhot Ciszjordánia többi részétől.
A terv szerint Kelet-Jeruzsálem bizonyos részei képeznék Palesztina fővárosát. Ezt az izraeli közvélemény legalább annyira támadja, mint amennyire a palesztinok elutasítják Kerry két feltételét: el kell ismerniük Izraelt mint a zsidó nép nemzetállamát, és le kell mondaniuk a palesztin menekültek visszatérési jogáról.
Friedman cikkében utal arra, hogy milyen roppant politikai kihívásokkal szembesül mind az izraeli, mind a palesztin vezető. A keretegyezmény megvalósítását lényegében csak jelenlegi támogató táboraikkal, sőt a közvéleménnyel szembeszállva érhetik el. "Az izraelieknek és a palesztinoknak meg kell érteniük, hogy Kerry missziója az utolsó vonat a kétállami megoldás felé - írja az amerikai elemző, hozzátéve, "a következő már elüti őket."
MTI
Hozzászólások