Obama meglebegtette a szavazás kötelezővé tételének gondolatát
Az amerikai elnök, akinek fő politikai vívmánya a kötelező egészségbiztosítás bevezetése, úgy gondolja, hogy talán a szavazást is kötelezővé kellene tenni - közölte csütörtökön híroldalán a CNN televízió.
Az elnök szerdán egy clevelandi, a "középosztály-gazdaságról" szóló fórumon beszélt erről, amikor a gazdagoknak a politikára gyakorolt befolyásával kapcsolatban tettek fel neki kérdést.
"Más országokban létezik kötelező szavazás. Átalakító hatása lenne annak, ha mindenki szavazna - ez jobban ellene tudna hatni a pénznek, mint bármi más " - jelentette ki Obama.
Az elnök rámutatott: azok, akik nem szavaznak, többnyire fiatalok, alacsony jövedelműek és komolyan kötődnek a bevándorló és a kisebbségi csoportokhoz.
A stockholmi Demokrácia és Választási Segítségnyújtás Intézete (IDEA) szerint legkevesebb 26 ország tette kötelezővé állampolgárai számára a szavazást. Ausztráliában és Belgiumban bírságot szabnak ki arra, aki elmulasztja leadni a voksát. Az utóbbi országban a pénzbüntetés befizetésének elmulasztásáért szabadságvesztés jár.
Az amerikai legfelsőbb bíróság 2010-ben a Citizens United konzervatív nonprofit szervezet és a Szövetségi Választási Bizottság peres ügyében olyan verdiktet hozott, amely lehetővé tette, hogy a cégek, szakszervezetek és magánszemélyek a szigorúan szabályozott, konkrét kampányfinanszírozás keretein felül, korlátozás nélkül támogathassanak olyan szervezeteket, amelyek hivatalosan ugyan nem részesei a választási kampánynak, de politikai hirdetésekben foglalhatnak állást a jelöltek által képviselt ügyek mellett, vagy azok ellenében.
Ezek az összegek a "super PAC"-eknél (politikai szuper-akcióbizottságoknál) futnak össze, amelyek elvileg "függetlenek" a pártok hivatalos kampánystábjaitól, mégis erős befolyást gyakorolnak a politikai közvéleményre.
Az Egyesült Államok legmagasabb bírói testületet által 2010-ben meghozott és 2012-ben megerősített ítélet nyomán gyökeresen megváltozott, és áttekinthetetlenné vált a politikai célú költekezés.
Emellett problémát okoz az is, hogy a választási részvételi ráta az egyik legalacsonyabb a fejlett országokban.
A 2014-es "félidős" választásokon például a Pew intézet adatai szerint a jogosultak csupán 37 százaléka vett részt. Ez azt jelenti, hogy 144 millió amerikai kihagyta a politikai döntésben való részvétel lehetőségét.
MTI
Az elnök szerdán egy clevelandi, a "középosztály-gazdaságról" szóló fórumon beszélt erről, amikor a gazdagoknak a politikára gyakorolt befolyásával kapcsolatban tettek fel neki kérdést."Más országokban létezik kötelező szavazás. Átalakító hatása lenne annak, ha mindenki szavazna - ez jobban ellene tudna hatni a pénznek, mint bármi más " - jelentette ki Obama.
Az elnök rámutatott: azok, akik nem szavaznak, többnyire fiatalok, alacsony jövedelműek és komolyan kötődnek a bevándorló és a kisebbségi csoportokhoz.
A stockholmi Demokrácia és Választási Segítségnyújtás Intézete (IDEA) szerint legkevesebb 26 ország tette kötelezővé állampolgárai számára a szavazást. Ausztráliában és Belgiumban bírságot szabnak ki arra, aki elmulasztja leadni a voksát. Az utóbbi országban a pénzbüntetés befizetésének elmulasztásáért szabadságvesztés jár.
Az amerikai legfelsőbb bíróság 2010-ben a Citizens United konzervatív nonprofit szervezet és a Szövetségi Választási Bizottság peres ügyében olyan verdiktet hozott, amely lehetővé tette, hogy a cégek, szakszervezetek és magánszemélyek a szigorúan szabályozott, konkrét kampányfinanszírozás keretein felül, korlátozás nélkül támogathassanak olyan szervezeteket, amelyek hivatalosan ugyan nem részesei a választási kampánynak, de politikai hirdetésekben foglalhatnak állást a jelöltek által képviselt ügyek mellett, vagy azok ellenében.
Ezek az összegek a "super PAC"-eknél (politikai szuper-akcióbizottságoknál) futnak össze, amelyek elvileg "függetlenek" a pártok hivatalos kampánystábjaitól, mégis erős befolyást gyakorolnak a politikai közvéleményre.
Az Egyesült Államok legmagasabb bírói testületet által 2010-ben meghozott és 2012-ben megerősített ítélet nyomán gyökeresen megváltozott, és áttekinthetetlenné vált a politikai célú költekezés.
Emellett problémát okoz az is, hogy a választási részvételi ráta az egyik legalacsonyabb a fejlett országokban.
A 2014-es "félidős" választásokon például a Pew intézet adatai szerint a jogosultak csupán 37 százaléka vett részt. Ez azt jelenti, hogy 144 millió amerikai kihagyta a politikai döntésben való részvétel lehetőségét.
MTI
Hozzászólások