Az alkotmánybírák döntése ellenére megtartják a boszniai szerb referendumot
A boszniai Szerb Köztársaság vezetői nem halasztják el az országrész ünnepnapjának kijelöléséről szóló szeptember 25-ei népszavazást, annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság szombaton ismét alkotmányellenesnek nyilvánította a referendumot, és annak elhalasztását követelte.
A boszniai Szerb Köztársaság vezetése január 9-ét tartja a köztársaság napjának, mivel 1992. január 9-én a boszniai szerbek megpróbáltak elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésük kudarcba fulladt. Ez volt a több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka.
A háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
A boszniai alkotmánybíróság már tavaly novemberben úgy döntött, hogy a köztársaság napjának január 9-ei ünneplése diszkriminatív és alkotmányellenes, mert majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal, így annak szokásos, vallási ceremóniákkal kísért megtartása voltaképpen kizárja az ünneplésből az országban élő katolikus horvátokat és muzulmán bosnyákokat, megsértve ezzel az ország szekuláris és plurális berendezkedésének alkotmányos elvét.
Ezt a döntést erősítették meg szombaton a bírák, elutasítva a boszniai szerb parlamentnek a testület novemberi döntését felülvizsgáló határozatát. Az újabb döntése szerint a jövő vasárnapra tervezett népszavazást bizonytalan időre el kell halasztani.
Milorad Dodik boszniai szerb elnök leszögezte: semmi sem gátolhatja meg, hogy szeptember 25-én népszavazást tartsanak a többségében szerbek lakta országrészben. Mint mondta: nem is várt másmilyen döntést egy "politikai szervezettől", amely már többször is a szerbek kárára hozott "hibás döntéseket".
Elemzők szerint a szeptember 25-i népszavazás voltaképpen nem is a köztársaság napjáról szól, sokkal inkább "főpróbája" lehet egy várhatóan 2018-ra időzíteni szándékozott népszavazásnak, amikor a boszniai Szerb Köztársaság lakossága az országrész függetlenségéről dönthetne.
A Dodik törekvéseit bírálók szerint a köztársaság napjának megtartása megbolygatja az ország amúgy is törékeny egységét. A nyugati hatalmak pedig attól tartanak, hogy a szavazás kisiklathatja a balkáni térség európai integrációjára irányuló törekvéseiket.
MTI
A boszniai Szerb Köztársaság vezetése január 9-ét tartja a köztársaság napjának, mivel 1992. január 9-én a boszniai szerbek megpróbáltak elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésük kudarcba fulladt.
A háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
A boszniai alkotmánybíróság már tavaly novemberben úgy döntött, hogy a köztársaság napjának január 9-ei ünneplése diszkriminatív és alkotmányellenes, mert majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal, így annak szokásos, vallási ceremóniákkal kísért megtartása voltaképpen kizárja az ünneplésből az országban élő katolikus horvátokat és muzulmán bosnyákokat, megsértve ezzel az ország szekuláris és plurális berendezkedésének alkotmányos elvét.
Ezt a döntést erősítették meg szombaton a bírák, elutasítva a boszniai szerb parlamentnek a testület novemberi döntését felülvizsgáló határozatát. Az újabb döntése szerint a jövő vasárnapra tervezett népszavazást bizonytalan időre el kell halasztani.
Milorad Dodik boszniai szerb elnök leszögezte: semmi sem gátolhatja meg, hogy szeptember 25-én népszavazást tartsanak a többségében szerbek lakta országrészben. Mint mondta: nem is várt másmilyen döntést egy "politikai szervezettől", amely már többször is a szerbek kárára hozott "hibás döntéseket".
Elemzők szerint a szeptember 25-i népszavazás voltaképpen nem is a köztársaság napjáról szól, sokkal inkább "főpróbája" lehet egy várhatóan 2018-ra időzíteni szándékozott népszavazásnak, amikor a boszniai Szerb Köztársaság lakossága az országrész függetlenségéről dönthetne.
A Dodik törekvéseit bírálók szerint a köztársaság napjának megtartása megbolygatja az ország amúgy is törékeny egységét. A nyugati hatalmak pedig attól tartanak, hogy a szavazás kisiklathatja a balkáni térség európai integrációjára irányuló törekvéseiket.
MTI
Hozzászólások