Az anticionizmust antiszemitizmusnak nyilvánító határozatot fogadott el a francia nemzetgyűlés
A francia nemzetgyűlés szerdára virradó éjjel elfogadta azt a kormánypárti határozatjavaslatot, amely az antiszemitizmus fogalmát az anticionizmusra is kiterjeszti.
A határozat a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségnek az antiszemitizmusról 2016-ban megalkotott fogalommeghatározását vette át, amelyet az Európai Parlament, valamint húsz, köztük 16 európai uniós tagállam is jóváhagyott, és amelyet Emmanuel Macron francia államfő is magáénak vall. A köztársasági elnök februárban elítélte "az antiszemitizmus második világháború óta példátlan megerősödését Franciaországban és Európában", és jelezte, hogy az antiszemitizmus jogi kategóriáját kiterjesztik az anticionizmusra.
A meghatározás az Izrael állammal szembeni gyűlölködő megnyilvánulásokat is antiszemitizmusnak tekinti, amikor azt az indokolja, hogy az országot kizárólag mint zsidó közösséget tüntetik fel. A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség számos konkrét példát sorol fel, amelyek segíthetik az antiszemitizmus fogalmának meghatározását.
A jogi következményekkel nem járó parlamenti határozatot az 577 fős francia nemzetgyűlésben kis többséggel fogadták el: a jelenlévők közül 154-en szavaztak igennel az Emmanuel Macron Köztársaság lendületben nevű pártjához és az ellenzéki jobbközép Köztársaságiakhoz tartozó képviselők közül. Az ellenzéki baloldalról 72-en nemmel szavaztak, 43-an pedig tartózkodtak. Meglepetést okozott, hogy 26 kormánypárti képviselő is elutasította a határozatot, amire még nem volt példa az államfő pártjában.
Az eredmény ugyanakkor megkönnyebbülést jelentett a Macron-párt vezetőinek, a szavazást ugyanis nagyon heves vita előzte meg a foghíjas nemzetgyűlésben, ahol délután elsősorban a javaslatot ellenzők hangja volt erős. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a határozat elfogadása "erősen jelképes gesztust" aznap, amikor 107 sírt gyaláztak meg egy elzászi zsidó temetőben.
Kedden antiszemita feliratokat és horogkereszteket találtak a kelet-franciaországi Strasbourghoz közeli Westhoffen zsidó sírkertjében.
"Az antiszemitizmus bűncselekmény és harcolunk ellene, Westhoffenben és mindenhol, addig, amíg a halottaink nem nyugodhatnak békében" - írta Emmanuel Macron a Twitteren. Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter üdvözölte a francia parlament döntését, hasonlóan a franciaországi zsidó szervetekhez. A zsidó tanács (CRIF) a határozatot "szükséges lépésnek" tartja az antiszemitizmus elleni küzdelemben, miután Franciaországban tavaly 50 százalékkal nőt a rasszista bűncselekmények száma.
Korábban viszont 127 magát zsidónak való értelmiségi "erősen problémásnak" ítélte meg a szöveget, amiért az anticionizmust az antiszemitizmussal azonosítja. "A zsidók egy része nem ért egyet a cionizmussal vallási okokból, mások pedig politikai vagy kulturális okokból" - írták a gondolkodók a Le Monde című napilapban közzétett felhívásukban. "A palesztinok számára a cionizmus kifosztást, áthelyezést, megszállást és strukturális egyenlőtlenségeket jelent. Nem gyűlöletből ellenzik a cionizmust, hanem mert azt elnyomó politikai mozgalomként élik meg" - vélték a francia zsidó értelmiségiek.
(Forrás: MTI)
A határozat a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetségnek az antiszemitizmusról 2016-ban megalkotott fogalommeghatározását vette át, amelyet az Európai Parlament, valamint húsz, köztük 16 európai uniós tagállam is jóváhagyott, és amelyet Emmanuel Macron francia államfő is magáénak vall. A köztársasági elnök februárban elítélte "az antiszemitizmus második világháború óta példátlan megerősödését Franciaországban és Európában", és jelezte, hogy az antiszemitizmus jogi kategóriáját kiterjesztik az anticionizmusra.
A nemzetközi meghatározás szerint az antiszemitizmus fizikai és retorikai megnyilvánulásai zsidó vagy nem zsidó embereket és/vagy tulajdonaikat, közösségi intézményeket és vallási helyeket érinthetnek.
A jogi következményekkel nem járó parlamenti határozatot az 577 fős francia nemzetgyűlésben kis többséggel fogadták el: a jelenlévők közül 154-en szavaztak igennel az Emmanuel Macron Köztársaság lendületben nevű pártjához és az ellenzéki jobbközép Köztársaságiakhoz tartozó képviselők közül. Az ellenzéki baloldalról 72-en nemmel szavaztak, 43-an pedig tartózkodtak. Meglepetést okozott, hogy 26 kormánypárti képviselő is elutasította a határozatot, amire még nem volt példa az államfő pártjában.
Az eredmény ugyanakkor megkönnyebbülést jelentett a Macron-párt vezetőinek, a szavazást ugyanis nagyon heves vita előzte meg a foghíjas nemzetgyűlésben, ahol délután elsősorban a javaslatot ellenzők hangja volt erős. Christophe Castaner belügyminiszter szerint a határozat elfogadása "erősen jelképes gesztust" aznap, amikor 107 sírt gyaláztak meg egy elzászi zsidó temetőben.
Kedden antiszemita feliratokat és horogkereszteket találtak a kelet-franciaországi Strasbourghoz közeli Westhoffen zsidó sírkertjében.
"Az antiszemitizmus bűncselekmény és harcolunk ellene, Westhoffenben és mindenhol, addig, amíg a halottaink nem nyugodhatnak békében" - írta Emmanuel Macron a Twitteren. Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter üdvözölte a francia parlament döntését, hasonlóan a franciaországi zsidó szervetekhez. A zsidó tanács (CRIF) a határozatot "szükséges lépésnek" tartja az antiszemitizmus elleni küzdelemben, miután Franciaországban tavaly 50 százalékkal nőt a rasszista bűncselekmények száma.
Korábban viszont 127 magát zsidónak való értelmiségi "erősen problémásnak" ítélte meg a szöveget, amiért az anticionizmust az antiszemitizmussal azonosítja. "A zsidók egy része nem ért egyet a cionizmussal vallási okokból, mások pedig politikai vagy kulturális okokból" - írták a gondolkodók a Le Monde című napilapban közzétett felhívásukban. "A palesztinok számára a cionizmus kifosztást, áthelyezést, megszállást és strukturális egyenlőtlenségeket jelent. Nem gyűlöletből ellenzik a cionizmust, hanem mert azt elnyomó politikai mozgalomként élik meg" - vélték a francia zsidó értelmiségiek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások