Az EJEB önkényesnek minősítette a külföldi ügynökökről szóló orosz törvényt
Önkényesnek minősítette az Oroszországban alkalmazott, a külföldi ügynökökről szóló törvényt keddi ítéletében a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), leszögezve, hogy a rendelet "a bizalmatlanságot erősíti".
Az ítélet szerint a törvény megbélyegző, félrevezető és túlságosan széles körben, kiszámíthatatlanul alkalmazzák, "ezért a célja nem a nemzetbiztonság védelme, hanem pusztán a megfélemlítés". A bíróság kiemelte, hogy a "külföldi ügynöknek" minősített szervezeteket és természetes személyeket minden, választáshoz kapcsolódó folyamatból kizárják, korlátozzák a fiatalokhoz történő hozzáférésüket, önkényesen pénzbüntetésre ítélik őket, a szervezeteket pedig fel is oszlathatják.
"Az ilyen korlátozásoknak félelmetes hatásuk van a közbeszédre és a civil szerepvállalásra; a gyanút és a bizalmatlanságot ébresztenek a független megszólalókkal szemben és aláássák a demokratikus élet alapjait" - olvasható az ítéletben. Kiemelik továbbá azt is, hogy a jogszabályi keret 2012 óta még szigorúbbá vált, és sokkal több természetes személyre, civilszervezetre terjesztették ki.
A strasbourgi bíróságot összesen 107 természetes személy, nem kormányzati szervezet (NGO) és sajtóorgánum kereste meg az ügyben. Az Oroszországban 2012 óta hatályos jogszabályt 2017-ben kiterjesztették a tömegtájékoztatási eszközökre, majd 2019-ben a magánszemélyekre is. Az ekként minősített jogi személyek kötelesek adatokat szolgáltatni vezetőségük személyi összetételéről és pénzeszközeik elköltéséről, az általuk előállított tartalmakon pedig kötelesek feltüntetni hivatalos státusbesorolásukat.
(Forrás: MTI)
Az ítélet szerint a törvény megbélyegző, félrevezető és túlságosan széles körben, kiszámíthatatlanul alkalmazzák, "ezért a célja nem a nemzetbiztonság védelme, hanem pusztán a megfélemlítés". A bíróság kiemelte, hogy a "külföldi ügynöknek" minősített szervezeteket és természetes személyeket minden, választáshoz kapcsolódó folyamatból kizárják, korlátozzák a fiatalokhoz történő hozzáférésüket, önkényesen pénzbüntetésre ítélik őket, a szervezeteket pedig fel is oszlathatják."Az ilyen korlátozásoknak félelmetes hatásuk van a közbeszédre és a civil szerepvállalásra; a gyanút és a bizalmatlanságot ébresztenek a független megszólalókkal szemben és aláássák a demokratikus élet alapjait" - olvasható az ítéletben. Kiemelik továbbá azt is, hogy a jogszabályi keret 2012 óta még szigorúbbá vált, és sokkal több természetes személyre, civilszervezetre terjesztették ki.
A strasbourgi bíróságot összesen 107 természetes személy, nem kormányzati szervezet (NGO) és sajtóorgánum kereste meg az ügyben. Az Oroszországban 2012 óta hatályos jogszabályt 2017-ben kiterjesztették a tömegtájékoztatási eszközökre, majd 2019-ben a magánszemélyekre is. Az ekként minősített jogi személyek kötelesek adatokat szolgáltatni vezetőségük személyi összetételéről és pénzeszközeik elköltéséről, az általuk előállított tartalmakon pedig kötelesek feltüntetni hivatalos státusbesorolásukat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások