Az előzetesben lévő elnökjelölt a szabadlábra helyezését kéri
Fehér Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Az előzetes letartóztatásban lévő Jordi Sánchez katalán elnökjelölt kérvényezte szabadlábra helyezését a spanyol legfelsőbb bíróságtól és az alkotmánybíróságtól is kedden, hogy személyesen lehessen jelen a barcelonai parlament elnökválasztó ülésén a jövő héten.
A politikus kérelmében hivatkozik az ártatlanság vélelmére, illetve a saját, valamint választói politikai jogainak érvényesítésére. A dokumentum szerint a szabadlábra helyezés a legjobb módja, hogy megóvják a katalán intézmények normális működését, és biztosítsák a teljes demokratikus legitimitást a felállítandó katalán kormánynak.
A védelem precedensként hivatkozik arra, hogy 1987-ben a legfelsőbb bíróság engedélyezte az előzetes letartóztatásban lévő Juan Carlos Yoldinak, hogy részt vegyen jelöltként a baszk parlament elnökválasztásán. Juan Carlos Yoldi a Herri Batasuna (Népi Egység) nevű baszk szakadár párt képviselője volt, amely lényegében az ETA (Baszk Haza és Szabadság) terrorszervezet politikai szárnyát jelentette.
A politikus az elnökválasztást elvesztette, ahonnan visszavitték a börtönbe, a bíróság később jogerősen 25 éves szabadságvesztésre ítélte terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények miatt. Az ügy óriási jogi-politikai vitát váltott ki akkoriban Spanyolországban, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az ETA igen aktív volt, számtalan véres merényletet hajtott végre.
A bíróság akkor bátor döntést hozott - vélte Jordi Pina védőügyvéd, aki szerint a súlyos vádak ellenére védte egy állampolgár alapvető jogait, illetve azokét, akik rá szavaztak. A katalán parlament március 12-én ül össze, hogy megkezdje többnapos elnökválasztó ülését. Ha Sáncheznek engedélyezi is a bíróság a személyes részvételt, megválasztásához jelenleg nincs meg a szükséges parlamenti többség.
Jordi Sánchez a katalán függetlenségi mozgalom egyik kulcsfigurája évek óta. Ő az elnöke a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű politikai civil szervezetnek, amelynek óriási szerepe volt az emberek mozgósításában a függetlenség mellett. Szoros kapcsolatban állt a Carles Puigdemont vezette katalán kormánnyal, a sajtó több alkalommal is beszámolt jelenlétéről fontos politikai megbeszéléseken.
A december 21-i katalán parlamenti választásokon második helyen szerepelt az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) függetlenségi párt listáján, és így nyert mandátumot. Sánchez egy szeptember végén tartott tüntetés miatt került előzetes letartóztatásba, amikor is a tiltakozó tömeg gyakorlatilag órákra foglyul ejtett spanyol csendőröket, akik házkutatást tartottak egy katalán kormányzati épületben. Nemcsak, hogy hosszú ideig nem tudták elhagyni az épületet, de kint parkoló autóikat is megrongálták.
Az ügyészség szerint a szervezők, köztük Sánchez, meg sem próbálták leállítani mindezt. Az elnökjelöltet ezért zendüléssel gyanúsítják. A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.
(Forrás: MTI)
A politikus kérelmében hivatkozik az ártatlanság vélelmére, illetve a saját, valamint választói politikai jogainak érvényesítésére. A dokumentum szerint a szabadlábra helyezés a legjobb módja, hogy megóvják a katalán intézmények normális működését, és biztosítsák a teljes demokratikus legitimitást a felállítandó katalán kormánynak.
Az október 16-a óta előzetes letartóztatásban lévő politikus az elmúlt hónapokban többször kérvényezte szabadon engedését, amit legutóbb február 6-án utasított el Pablo Llarena bíró a bűnismétlés veszélyére hivatkozva.
Sánchez védőügyvédje szerint viszont nem állnak fenn azok a körülmények, amelyek miatt az előzetes letartóztatást elrendelték, azaz a bűnismétlés, a szökés, és a bizonyítékok megsemmisítésének veszélyre.
A védelem precedensként hivatkozik arra, hogy 1987-ben a legfelsőbb bíróság engedélyezte az előzetes letartóztatásban lévő Juan Carlos Yoldinak, hogy részt vegyen jelöltként a baszk parlament elnökválasztásán. Juan Carlos Yoldi a Herri Batasuna (Népi Egység) nevű baszk szakadár párt képviselője volt, amely lényegében az ETA (Baszk Haza és Szabadság) terrorszervezet politikai szárnyát jelentette.
A politikus az elnökválasztást elvesztette, ahonnan visszavitték a börtönbe, a bíróság később jogerősen 25 éves szabadságvesztésre ítélte terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények miatt. Az ügy óriási jogi-politikai vitát váltott ki akkoriban Spanyolországban, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az ETA igen aktív volt, számtalan véres merényletet hajtott végre.
A bíróság akkor bátor döntést hozott - vélte Jordi Pina védőügyvéd, aki szerint a súlyos vádak ellenére védte egy állampolgár alapvető jogait, illetve azokét, akik rá szavaztak. A katalán parlament március 12-én ül össze, hogy megkezdje többnapos elnökválasztó ülését. Ha Sáncheznek engedélyezi is a bíróság a személyes részvételt, megválasztásához jelenleg nincs meg a szükséges parlamenti többség.
Jordi Sánchez a katalán függetlenségi mozgalom egyik kulcsfigurája évek óta. Ő az elnöke a Katalán Nemzetgyűlés (ANC) nevű politikai civil szervezetnek, amelynek óriási szerepe volt az emberek mozgósításában a függetlenség mellett. Szoros kapcsolatban állt a Carles Puigdemont vezette katalán kormánnyal, a sajtó több alkalommal is beszámolt jelenlétéről fontos politikai megbeszéléseken.
A december 21-i katalán parlamenti választásokon második helyen szerepelt az Együtt Katalóniáért (Junts pel Catalunya) függetlenségi párt listáján, és így nyert mandátumot. Sánchez egy szeptember végén tartott tüntetés miatt került előzetes letartóztatásba, amikor is a tiltakozó tömeg gyakorlatilag órákra foglyul ejtett spanyol csendőröket, akik házkutatást tartottak egy katalán kormányzati épületben. Nemcsak, hogy hosszú ideig nem tudták elhagyni az épületet, de kint parkoló autóikat is megrongálták.
Az ügyészség szerint a szervezők, köztük Sánchez, meg sem próbálták leállítani mindezt. Az elnökjelöltet ezért zendüléssel gyanúsítják. A spanyol büntető törvénykönyv a zendülést közrend elleni bűncselekményként nevesíti, szemben a magyarral, amely katonai bűncselekményként tartja számon.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások