Az első Boszporusz-hidat 40 éve adták át
Negyven éve, 1973. október 30-án adták át a forgalomnak Isztambulban az Európát Ázsiával összekötő első Boszporusz-hidat. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
Az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, a Boszporusz a Márvány-tengert köti össze a Fekete-tengerrel, hossza 30 km, szélessége 750-3700 méter, mélysége 36-124 méter között váltakozik.
A Boszporusz név ökörgázlót jelent, mert a görög mitológia szerint itt kelt át a Zeusz által elcsábított, majd fehér üszővé változtatott Io argoszi királylány, amikor a főisten felesége, Héra istennő bosszúja elől menekült. A szoros már az ókorban jelentős közlekedési csomópont volt, i. e. 667-ben itt alapították meg a megarai görögök Büzantiont, amely 330-tól volt a kelet-római birodalom központja.
Bizáncot 1453-ban foglalta el II. Mohamed török szultán, és Isztambul néven az Oszmán Birodalom fővárosának tette meg. Bár az 1923-ban kikiáltott Török Köztársaság kormánya Ankarába tette át székhelyét, a 13 millió lakosú Isztambul ma is Törökország legnagyobb városa, kulturális, művészeti és gazdasági központja, földrajzi fekvése miatt az ország kapuja.
A két földrész találkozásánál fekvő Isztambulban az átkelő forgalmat sokáig kompok biztosították, de a múlt század elején egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a vízi út tehermentesítését csak hídépítéssel lehet megoldani.
A gondolatot már 1900-ban felvetette II.
A munkálatokat 1970. február 20-án kezdték meg és 1973. június 1-jén fejezték be, a hidat 1973. október 30-án, a Török Köztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját követő napon Fahri Korutürk köztársasági elnök jelenlétében adták át a forgalomnak.
Az 1560 méter hosszú, 1074 méteres nyílású híd átadásakor Európa leghosszabb, a világ negyedik leghosszabb függőhídja volt. Az átkelő 33,4 méter széles, irányonként három, 3,5 méteres közúti forgalmi sávval és 2,5 méteres gyalogjárdával rendelkezik, pilonjainak magassága 165 méter, a hídpálya 64 méter magasan ível át a vízfelszín felett, így a legnagyobb hajók is átférnek alatta. A parti íves hídszerkezetek az európai oldalon 231, az ázsiai oldalon 255 méter hosszúak.
Az első Boszporusz-híd megépítése 200 millió (mai árakon több mint egymilliárd) dollárba került, de forgalma olyan nagy volt, hogy a járművek áthaladásáért szedett hídhasználati díjból a költségek alig két és fél év alatt megtérültek. 1980-tól a forgalom gyorsítása érdekében csak a kelet felé haladó járművek fizetnek, de dupla díjat, így visszafelé megállás nélkül tudnak áthajtani. A közlekedési sávok irányát a forgalomhoz alkalmazkodva napszakonként változtatják, munkanapokon reggel négy sávban az európai oldal felé, kettőben az ázsiai felé lehet autózni, este pedig fordítva. A hídon 1997. december 27-én haladt át az egymilliárdodik jármű, átlagos napi forgalma 180 ezer gépjárműre tehető, a híd maximális terheléskor az ív közepén 90 cm-re hajlik be.
Az első Boszporusz-hídon ma már sem a gyalogos közlekedést, sem a kamionok áthaladását nem engedélyezik, alkalmanként azonban exkluzív eseményeknek ad helyt: ázsiai oldaláról indítják a világ egyetlen, egyidejűleg két kontinensen zajló maratoni futóversenyét, az 1979 óta megrendezett Isztambul Eurázsia Maratont; 2005. május 15-én a hídon tartottak kontinensközi bemutató mérkőzést az amerikai Venus Williams és a török Ipek Senoglu teniszezők.
Az első Boszporusz-híd jelenleg a 22. helyen áll a függőhidak pilonok közti távolság szerint mért hosszúsági rangsorában, az első az 1998-ban átadott japán Akasi-Kaikjo, amelynek főnyílása 1991 m. A 290 méteres támaszközű budapesti Erzsébet híd a 130-140. helyen áll a rangsorban.
Az első Boszporusz-híd testvérét, a Győzedelmes Mehmed szultán (Fatih Sultan Mehmet) nevű második hidat 1988-ban adták át. Az elsőtől öt kilométerre északra áll, 1090 méter fesztávú, 1480 méter hosszú, kétszer négy sávja az Ankaráig vezető autópályában folytatódik. 2013 májusában megkezdték a harmadik Boszporusz-híd építését is: az I. Szelim szultánról elnevezett, nyolcsávos autóút és kétpályás vasútvonal befogadására tervezett híd a világ legszélesebb függőhídja lesz, és várhatóan 2015-ben készül el.
MTI
Az Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, a Boszporusz a Márvány-tengert köti össze a Fekete-tengerrel, hossza 30 km, szélessége 750-3700 méter, mélysége 36-124 méter között váltakozik.A Boszporusz név ökörgázlót jelent, mert a görög mitológia szerint itt kelt át a Zeusz által elcsábított, majd fehér üszővé változtatott Io argoszi királylány, amikor a főisten felesége, Héra istennő bosszúja elől menekült. A szoros már az ókorban jelentős közlekedési csomópont volt, i. e. 667-ben itt alapították meg a megarai görögök Büzantiont, amely 330-tól volt a kelet-római birodalom központja.
Bizáncot 1453-ban foglalta el II. Mohamed török szultán, és Isztambul néven az Oszmán Birodalom fővárosának tette meg. Bár az 1923-ban kikiáltott Török Köztársaság kormánya Ankarába tette át székhelyét, a 13 millió lakosú Isztambul ma is Törökország legnagyobb városa, kulturális, művészeti és gazdasági központja, földrajzi fekvése miatt az ország kapuja.
A két földrész találkozásánál fekvő Isztambulban az átkelő forgalmat sokáig kompok biztosították, de a múlt század elején egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a vízi út tehermentesítését csak hídépítéssel lehet megoldani.
A gondolatot már 1900-ban felvetette II.
Abdul-Hamid szultán, de döntés csak fél évszázaddal később született, a nagyszabású beruházást jóváhagyó dokumentumot 1957-ben írta alá Adnan Menderes akkori török kormányfő. Az Isztambul európai oldalán fekvő Ortaköy és az ázsiai Beylerbeyi városrészt összekötő acélpilléres függőhidat a brit Sir Gilbert Rogers és William Brown tervezték, a mérnöki munkát a szintén brit Freeman Fox and Partners végezte, a kivitelező török építőipari cég volt.
A munkálatokat 1970. február 20-án kezdték meg és 1973. június 1-jén fejezték be, a hidat 1973. október 30-án, a Török Köztársaság kikiáltásának 50. évfordulóját követő napon Fahri Korutürk köztársasági elnök jelenlétében adták át a forgalomnak.
Az 1560 méter hosszú, 1074 méteres nyílású híd átadásakor Európa leghosszabb, a világ negyedik leghosszabb függőhídja volt. Az átkelő 33,4 méter széles, irányonként három, 3,5 méteres közúti forgalmi sávval és 2,5 méteres gyalogjárdával rendelkezik, pilonjainak magassága 165 méter, a hídpálya 64 méter magasan ível át a vízfelszín felett, így a legnagyobb hajók is átférnek alatta. A parti íves hídszerkezetek az európai oldalon 231, az ázsiai oldalon 255 méter hosszúak.
Az első Boszporusz-híd megépítése 200 millió (mai árakon több mint egymilliárd) dollárba került, de forgalma olyan nagy volt, hogy a járművek áthaladásáért szedett hídhasználati díjból a költségek alig két és fél év alatt megtérültek. 1980-tól a forgalom gyorsítása érdekében csak a kelet felé haladó járművek fizetnek, de dupla díjat, így visszafelé megállás nélkül tudnak áthajtani. A közlekedési sávok irányát a forgalomhoz alkalmazkodva napszakonként változtatják, munkanapokon reggel négy sávban az európai oldal felé, kettőben az ázsiai felé lehet autózni, este pedig fordítva. A hídon 1997. december 27-én haladt át az egymilliárdodik jármű, átlagos napi forgalma 180 ezer gépjárműre tehető, a híd maximális terheléskor az ív közepén 90 cm-re hajlik be.
Az első Boszporusz-hídon ma már sem a gyalogos közlekedést, sem a kamionok áthaladását nem engedélyezik, alkalmanként azonban exkluzív eseményeknek ad helyt: ázsiai oldaláról indítják a világ egyetlen, egyidejűleg két kontinensen zajló maratoni futóversenyét, az 1979 óta megrendezett Isztambul Eurázsia Maratont; 2005. május 15-én a hídon tartottak kontinensközi bemutató mérkőzést az amerikai Venus Williams és a török Ipek Senoglu teniszezők.
Az első Boszporusz-híd jelenleg a 22. helyen áll a függőhidak pilonok közti távolság szerint mért hosszúsági rangsorában, az első az 1998-ban átadott japán Akasi-Kaikjo, amelynek főnyílása 1991 m. A 290 méteres támaszközű budapesti Erzsébet híd a 130-140. helyen áll a rangsorban.
Az első Boszporusz-híd testvérét, a Győzedelmes Mehmed szultán (Fatih Sultan Mehmet) nevű második hidat 1988-ban adták át. Az elsőtől öt kilométerre északra áll, 1090 méter fesztávú, 1480 méter hosszú, kétszer négy sávja az Ankaráig vezető autópályában folytatódik. 2013 májusában megkezdték a harmadik Boszporusz-híd építését is: az I. Szelim szultánról elnevezett, nyolcsávos autóút és kétpályás vasútvonal befogadására tervezett híd a világ legszélesebb függőhídja lesz, és várhatóan 2015-ben készül el.
MTI
Hozzászólások