Az EP nagy többséggel támogatta a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést
Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel támogatta az őshonos kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack polgári kezdeményezésről szóló állásfoglalást.
A brüsszeli testület képviselői cselekvésre szólították fel az EU végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, és jogszabályjavaslatokat várnak a kisebbségi nyelvek és a többnyelvűség védelme érdekében.
Az állásfoglalás az európai nyelvi sokszínűséggel foglalkozó központ létrehozását is javasolja, és arra kéri a bizottságot, hogy támogassa a nyelvi kisebbségek saját nyelvű médiaszolgáltatásait. Az EP aggodalmának adott hangot a nemzeti és nyelvi kisebbségek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd "riasztó mértékű" terjedése miatt is.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, valamint az RMDSZ európai parlamenti képviselői sajtóközleményükben üdvözölték az állásfoglalás megszavazását. Mint írták, a csütörtöki szavazással és a hétfői plenáris vitával az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy kezdeményezzen jogalkotást a Minority SafePack javaslataira alapozva. Felhívták a figyelmet, hogy eddig hat európai polgári kezdeményezés zárult sikerrel, ezek egyike a Minority Safepack. "Ez az első olyan polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és támogató határozatot fogadott el az Európai Parlament. Ezáltal az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme az unió hivatalos napirendjére került" - húzták alá.
A képviselők hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés Magyarországon a kezdetektől fogva széleskörű támogatást élvezett, hiszen a határon túli magyar közösségek jogainak megerősítése nemzeti érdek. A kezdeményezés sikere az összmagyarság sikere, hiszen a magyar közösségek adták azt a kezdő lendületet, majd a kitartó támogatást, amelynek köszönhetően sikeressé válhatott az ügy egész Európában.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője az MTI-nek azt mondta: "Konkrét lépésekre van végre szükség a bizottság részéről ahhoz, hogy az európai őshonos kisebbségek mint egyenjogú uniós polgárok védelme a gyakorlatban is megvalósuljon. Ehhez a mai határozat és a Minority Safepackben foglalt konkrét javaslatok kitűnő alapot szolgáltatnak. Ideje, hogy a bizottság végre félretegye a kettős mérce alkalmazását, hallja meg 1,2 millió állampolgárának kifejezett kérését, és álljon ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Másképp ezen közösségek túlélése és nyelveik puszta megmaradása kerül komoly veszélybe".
Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, egyben a határozat beterjesztője szerint közös siker született, mivel a kezdeményezés Erdélyből indult, az RMDSZ-től, a FUEN vállalta koordinálását és a magyarországi nemzetiségek javaslatára a magyar Országgyűlés egyhangúlag támogatta. "Ez a közös fellépés átfogó nemzeti konszenzust teremtett otthon és Európában is - írta az MTI-nek eljuttatott sajtóközleményében.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy a 2013-ban indított kezdeményezés hosszú utat járt be, mivel az Európai Bizottság csak az uniós bíróság ítélete után regisztrálta a javaslatcsomagot, így vált európai üggyé is. Rámutatott, hogy a kezdeményezés köré szolidaritási mozgalmat építettek, csaknem 1,2 millió aláírást gyűjtöttek, maguk mögé állítva így a döntéshozókat, parlamenteket és kormányokat, de "egyszerű embereket és az uniós parlament képviselőit is".
"Az utolsó lépést azonban már az Európai Bizottságnak kell megtennie. Rajtuk áll, hogy meghallják-e ezeket a hangokat, és tesznek-e egy bátor lépést egy olyan Európa irányába, amelynek minden polgára egyenlő" - hangsúlyozta. Az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.
(Forrás: MTI)
A brüsszeli testület képviselői cselekvésre szólították fel az EU végrehajtó testületét, az Európai Bizottságot, és jogszabályjavaslatokat várnak a kisebbségi nyelvek és a többnyelvűség védelme érdekében.
A több mint egymillió uniós állampolgár által aláírt kezdeményezésről szóló állásfoglalásban a politikusok elismerték ugyan, hogy a kisebbségvédelem a tagállamok hatáskörébe tartozik, de ismételten leszögezték, hogy uniós minimumkövetelményeket várnak a kisebbséghez tartozók jogainak védelmére. Felhívták a figyelmet a regionális nyelvhasználat garantálásának fontosságára, és arra kérik a bizottságot, hogy támogassa a kulturális és nyelvi identitás megőrzését célzó, ösztönző lépéseket egyebek között az oktatás, a kultúra és a közszolgáltatások területén, és foglalkozzon egyes kisebbségi nyelvek kihalásának veszélyével.
Az állásfoglalás az európai nyelvi sokszínűséggel foglalkozó központ létrehozását is javasolja, és arra kéri a bizottságot, hogy támogassa a nyelvi kisebbségek saját nyelvű médiaszolgáltatásait. Az EP aggodalmának adott hangot a nemzeti és nyelvi kisebbségek ellen irányuló gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd "riasztó mértékű" terjedése miatt is.
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, valamint az RMDSZ európai parlamenti képviselői sajtóközleményükben üdvözölték az állásfoglalás megszavazását. Mint írták, a csütörtöki szavazással és a hétfői plenáris vitával az Európai Parlament a lehető leghatározottabb jelzést adta az Európai Bizottságnak, hogy kezdeményezzen jogalkotást a Minority SafePack javaslataira alapozva. Felhívták a figyelmet, hogy eddig hat európai polgári kezdeményezés zárult sikerrel, ezek egyike a Minority Safepack. "Ez az első olyan polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és támogató határozatot fogadott el az Európai Parlament. Ezáltal az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme az unió hivatalos napirendjére került" - húzták alá.
A képviselők hangsúlyozták, hogy a kezdeményezés Magyarországon a kezdetektől fogva széleskörű támogatást élvezett, hiszen a határon túli magyar közösségek jogainak megerősítése nemzeti érdek. A kezdeményezés sikere az összmagyarság sikere, hiszen a magyar közösségek adták azt a kezdő lendületet, majd a kitartó támogatást, amelynek köszönhetően sikeressé válhatott az ügy egész Európában.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője az MTI-nek azt mondta: "Konkrét lépésekre van végre szükség a bizottság részéről ahhoz, hogy az európai őshonos kisebbségek mint egyenjogú uniós polgárok védelme a gyakorlatban is megvalósuljon. Ehhez a mai határozat és a Minority Safepackben foglalt konkrét javaslatok kitűnő alapot szolgáltatnak. Ideje, hogy a bizottság végre félretegye a kettős mérce alkalmazását, hallja meg 1,2 millió állampolgárának kifejezett kérését, és álljon ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Másképp ezen közösségek túlélése és nyelveik puszta megmaradása kerül komoly veszélybe".
Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője, Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, egyben a határozat beterjesztője szerint közös siker született, mivel a kezdeményezés Erdélyből indult, az RMDSZ-től, a FUEN vállalta koordinálását és a magyarországi nemzetiségek javaslatára a magyar Országgyűlés egyhangúlag támogatta. "Ez a közös fellépés átfogó nemzeti konszenzust teremtett otthon és Európában is - írta az MTI-nek eljuttatott sajtóközleményében.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy a 2013-ban indított kezdeményezés hosszú utat járt be, mivel az Európai Bizottság csak az uniós bíróság ítélete után regisztrálta a javaslatcsomagot, így vált európai üggyé is. Rámutatott, hogy a kezdeményezés köré szolidaritási mozgalmat építettek, csaknem 1,2 millió aláírást gyűjtöttek, maguk mögé állítva így a döntéshozókat, parlamenteket és kormányokat, de "egyszerű embereket és az uniós parlament képviselőit is".
"Az utolsó lépést azonban már az Európai Bizottságnak kell megtennie. Rajtuk áll, hogy meghallják-e ezeket a hangokat, és tesznek-e egy bátor lépést egy olyan Európa irányába, amelynek minden polgára egyenlő" - hangsúlyozta. Az Európai Bizottságnak január 15-ig kell közzétennie álláspontját a Minority SafePack javaslatairól.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások