Az EU egy évvel meghosszabbította a globális emberi jogi szankciókat
Az Európai Unió egy évvel, 2025. december 8-ig meghosszabbította a világ különböző országaiban elkövetett, súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért a felelősökkel szemben kirótt szankciókat - közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
Az Európai Unió (EU) 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi visszaélésekért felelősek. A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását.
A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket. A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyekkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben.
Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére. Az EU Tanácsának hétfői határozata szerint a szankciók minden eddig jegyzékbe vett emberre és szervezetre továbbra is vonatkoznak, kivéve olyanokra, akik időközben elhunytak.
A szankciós lista jelenleg 116 emberre és 33 szervezetre vonatkozik. Az EU első alkalommal 2021 márciusának végén vetett ki szankciókat az emberi jogok súlyos megsértése miatt. Eddig többek között a következő jogsértéseket vették célba: tömeges önkényes fogva tartások, különösen a Hszincsiang területén élő ujgurok esetében Kínában; elnyomás Észak-Koreában; bírósági eljárás nélküli kivégzések és emberek erőszakos eltüntetése Líbiában; szexuális kisebbséghez tartozó személyek és a politikai ellenfelek elnyomása és a velük szemben alkalmazott kínzás Csecsenföldön, Oroszországban; valamint a kínzás és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és emberölések Dél-Szudánban és Eritreában.
(Forrás: MTI)
Az Európai Unió (EU) 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi visszaélésekért felelősek.
A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket. A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyekkel szemben, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben.
Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére. Az EU Tanácsának hétfői határozata szerint a szankciók minden eddig jegyzékbe vett emberre és szervezetre továbbra is vonatkoznak, kivéve olyanokra, akik időközben elhunytak.
A szankciós lista jelenleg 116 emberre és 33 szervezetre vonatkozik. Az EU első alkalommal 2021 márciusának végén vetett ki szankciókat az emberi jogok súlyos megsértése miatt. Eddig többek között a következő jogsértéseket vették célba: tömeges önkényes fogva tartások, különösen a Hszincsiang területén élő ujgurok esetében Kínában; elnyomás Észak-Koreában; bírósági eljárás nélküli kivégzések és emberek erőszakos eltüntetése Líbiában; szexuális kisebbséghez tartozó személyek és a politikai ellenfelek elnyomása és a velük szemben alkalmazott kínzás Csecsenföldön, Oroszországban; valamint a kínzás és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések és emberölések Dél-Szudánban és Eritreában.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások