Az izraeli parlament engedélyezte a tüntetések korlátozását zárlat idején
Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti: Az izraeli parlament, a kneszet szerda hajnalban engedélyezte a tüntetések korlátozását a koronavírus-járvány miatti zárlat idején: a lakóhelytől legfeljebb egy kilométeres távolságban tüntethetnek az emberek, és húsz főben korlátozható a résztvevők száma is.
A tavasszal megszavazott és a kormány járványügyi vészhelyzet idején érvényes jogköreit meghatározó "koronatörvény" módosításáról kedden egész nap vita folyt a kneszet épületében, miközben az izraeli parlament előtt több száz tüntető követelte a javaslat elvetését - írta a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán.
Benjámin Netanjahu kormányfő pártja, a Likud előzőleg a koronavírus-járvány miatti válság teljes idejére szerette volna elérni a tüntetések korlátozását, de végül megelégedtek a "rendkívüli vészhelyzet" idejével, amihez megszerezték a koalíciós partner, a centrista Kék-Fehér párt támogatását is. A törvénymódosítás támogatói szerint a tiltakozások komoly egészségügyi veszélyt jelentenek, és korlátozni kell őket a súlyos járványügyi helyzet miatt.
Az intézkedés bírálói szerint viszont mindeddig nem sikerült bizonyítani, hogy a szabad ég alatt, maszkokban zajló tüntetéseken tömeges fertőzések történtek, és az intézkedés aláássa a demokráciát Izraelben, és Benjámin Netanjahu politikai érdekeit szolgálja, aki csak ürügyként használja a koronavírus-járványt. A törvényalkotó bizottság vitája, majd a kneszet plénumának szavazása idején a rendőrök letartóztattak három tiltakozót az épület előtt, köztük erőszakkal Aszaf Agmon nyugalmazott dandártábornokot, az "Olyan helyzet nincs" (Ein macav) mozgalom vezetőjét. A mozgalom szerint vád alá helyezett személy, vagyis Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem állhat a kormány élén.
"Azért jöttünk, hogy demonstráljunk annak lehetősége ellen, hogy olyan törvényt hozzanak, amely már nem engedi meg a tüntetéseket Izrael Államban" - mondta Agmon a Háárec című újságnak kedden. "Ez az utolsó lépés, mielőtt teljesen fasiszta állapotba kerülnénk" - tette hozzá. A törvényhozás épületében rendkívül súlyos vádak hangzottak el a törvénymódosítás vitája során. "Azért jöttem, hogy megtudjam, hogy továbbra is szabad-e felszólalnom a plénumon, mert ez a következő lépés.
Azt mondják majd nekünk, hogy a koronavírus-járvány miatt nem állhatok ki, és beszélhetek itt az ellenzék nevében" - mondta Jaír Lapid, a centrista Van jövő (Jes Atíd) ellenzéki párt vezetője. Ez az "egész kérdés azért született, hogy elterelje a figyelmet a koronavírus-járvánnyal szembeni szörnyű kudarcról" - tette hozzá.
A törvénymódosítás előzménye, hogy július 14-e, a Bastille ostromának és a francia forradalom kezdetének évfordulója óta Benjámin Netanjahu miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciája előtt rendszeresen tömegtüntetések zajlanak, melyeken a kormányfő távozását követelik a tiltakozók. Emellett szombat esténként országszerte már több mint 300 helyen helyi demonstrációk is zajlottak az autópályák fölötti hidakon és a forgalmas kereszteződésekben, melyeken izraeli és fekete zászlókkal, valamint tiltakozó feliratokkal tüntettek a kormány és a kormányfő ellen.
A tüntetőket kordonokkal körülvevő egyenruhások között sorkatonák is voltak, ami rendkívüli felháborodást váltott ki, mert Izraelben eddig nem vetettek be katonákat civilek ellen. Kedden Beni Ganz védelmi miniszter kijelentette, hogy ezeket az erőket visszavonták, és a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő.
(Forrás: MTI)
A tavasszal megszavazott és a kormány járványügyi vészhelyzet idején érvényes jogköreit meghatározó "koronatörvény" módosításáról kedden egész nap vita folyt a kneszet épületében, miközben az izraeli parlament előtt több száz tüntető követelte a javaslat elvetését - írta a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerdán.
A hajnali fél ötkor megrendezett végső voksoláson 46 képviselő a módosítás mellett, 38 pedig ellene szavazott. A módosítás az eddigi egyszerű vészhelyzet mellé "rendkívüli vészhelyzetet" határoz meg, amelynek idején a kormány korlátozhatja a tüntetők elutazását a demonstrációkra. Otthonuktól legfeljebb egy kilométerre tiltakozhatnak, és húsz főben korlátozhatják a tüntetők számát is.
Ezt a "rendkívüli vészhelyzetet" egy hétre nyilváníthatják ki, majd háromszor meghosszabbíthatják.
Benjámin Netanjahu kormányfő pártja, a Likud előzőleg a koronavírus-járvány miatti válság teljes idejére szerette volna elérni a tüntetések korlátozását, de végül megelégedtek a "rendkívüli vészhelyzet" idejével, amihez megszerezték a koalíciós partner, a centrista Kék-Fehér párt támogatását is. A törvénymódosítás támogatói szerint a tiltakozások komoly egészségügyi veszélyt jelentenek, és korlátozni kell őket a súlyos járványügyi helyzet miatt.
Az intézkedés bírálói szerint viszont mindeddig nem sikerült bizonyítani, hogy a szabad ég alatt, maszkokban zajló tüntetéseken tömeges fertőzések történtek, és az intézkedés aláássa a demokráciát Izraelben, és Benjámin Netanjahu politikai érdekeit szolgálja, aki csak ürügyként használja a koronavírus-járványt. A törvényalkotó bizottság vitája, majd a kneszet plénumának szavazása idején a rendőrök letartóztattak három tiltakozót az épület előtt, köztük erőszakkal Aszaf Agmon nyugalmazott dandártábornokot, az "Olyan helyzet nincs" (Ein macav) mozgalom vezetőjét. A mozgalom szerint vád alá helyezett személy, vagyis Benjámin Netanjahu miniszterelnök nem állhat a kormány élén.
"Azért jöttünk, hogy demonstráljunk annak lehetősége ellen, hogy olyan törvényt hozzanak, amely már nem engedi meg a tüntetéseket Izrael Államban" - mondta Agmon a Háárec című újságnak kedden. "Ez az utolsó lépés, mielőtt teljesen fasiszta állapotba kerülnénk" - tette hozzá. A törvényhozás épületében rendkívül súlyos vádak hangzottak el a törvénymódosítás vitája során. "Azért jöttem, hogy megtudjam, hogy továbbra is szabad-e felszólalnom a plénumon, mert ez a következő lépés.
Azt mondják majd nekünk, hogy a koronavírus-járvány miatt nem állhatok ki, és beszélhetek itt az ellenzék nevében" - mondta Jaír Lapid, a centrista Van jövő (Jes Atíd) ellenzéki párt vezetője. Ez az "egész kérdés azért született, hogy elterelje a figyelmet a koronavírus-járvánnyal szembeni szörnyű kudarcról" - tette hozzá.
A törvénymódosítás előzménye, hogy július 14-e, a Bastille ostromának és a francia forradalom kezdetének évfordulója óta Benjámin Netanjahu miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciája előtt rendszeresen tömegtüntetések zajlanak, melyeken a kormányfő távozását követelik a tiltakozók. Emellett szombat esténként országszerte már több mint 300 helyen helyi demonstrációk is zajlottak az autópályák fölötti hidakon és a forgalmas kereszteződésekben, melyeken izraeli és fekete zászlókkal, valamint tiltakozó feliratokkal tüntettek a kormány és a kormányfő ellen.
A tüntetőket kordonokkal körülvevő egyenruhások között sorkatonák is voltak, ami rendkívüli felháborodást váltott ki, mert Izraelben eddig nem vetettek be katonákat civilek ellen. Kedden Beni Ganz védelmi miniszter kijelentette, hogy ezeket az erőket visszavonták, és a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások