Az országból gazdasági okból elköltözőkről folyik társadalmi vita Izraelben
Izraelben botrányt keltett Jair Lapid pénzügyminiszter Facebook-bejegyzése, amelyben ostorozta az országot megélhetési okból elhagyókat; szerdán szinte minden médium foglalkozott a gazdasági emigránsokkal.
"Nem tudom megérteni azokat a zsidókat, akik otthagyják népük egyetlen országát, mert Berlinben kényelmesebben élnek"- írta Lapid, a centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt elnöke még Budapesten, miután részt vett a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában címmel a Tom Lantos Intézet által megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián.
"Azért jöttem Budapestre, hogy beszédet mondjak a parlamentben az antiszemitizmus ellen, és emlékeztessek arra, hogy meg akarták ölni az apámat, csak mert a zsidóknak nem volt saját államuk” - közölte a holokausztra utalva.
A Facebookon több ezer hozzászóló bírálta a pénzügyminisztert a holokauszt felemlegetése és amiatt, hogy ezzel párhuzamosan olyan megszorító intézkedéseket hoz, amelyek újabb izraelieket kényszerítenek külföldre a jobb megélhetés reményében.
Az ügy előzménye, hogy az utóbbi napokban a tízes tévécsatorna nagy visszhangot kiváltó riportsorozatban számolt be az országot gazdasági okból elhagyó, a 2011-es nyári tüntetéshullám óta tömegesen Berlinbe, Londonba vagy New Yorkba költöző, csalódott fiatalokról.
A Maariv című lap szerdai száma adatokkal támasztja alá, hogy a zsidó államban többet dolgoznak, kevesebbet keresnek és drágábban vásárolnak, mint a nyugati világ legtöbb pontján. Az átlagfizetések összehasonlításában az izraeli 2500 dollár (mintegy 550 ezer forint) alatta marad nemcsak a legjobb norvégnak (7200 dollár, 1 millió 600 ezer forint), de nyugat-európai bérek legtöbbjének, még a viszonylag alacsony spanyol, 3400 dolláros (750 ezer forint) átlagnak is.
Egy lakás megvásárlásához Izraelben kell a legtovább dolgozni: átlagos bérezéssel 138 hónapig, míg ez a szám Franciaországban 76, Spanyolországban 71, Amerikában 65, Nagy Britanniában 64, Hollandiában 59, Írországban pedig 55.
A megélhetési költségek is kiemelkedően magasak Izraelben: az átlagfizetés 45 százalékát kell lakbérre és élelemre fordítani, miközben Nagy-Britanniában 32, Amerikában 30, Spanyolországban és Franciaországban 28, Németországban pedig csak 25 százalék megy el erre.
A Globes című gazdasági lapban megjelent szeptemberi felmérés szerint az utóbbi időben az izraeliek 51 százaléka mérlegelte az ország elhagyását, és 45 százalékuk támogatná, ha gyermekei a távozás mellett döntenének.
Mégis, az elköltözés általában csak terv marad. A Háárec című lap gazdasági melléklete szerint 1990-hez képest a mostani évekre 35 százalékkal csökkent azoknak a száma, aki tartósan külföldre költöznek. 2011-ben az országból kilépők közül 16 ezer 200-an nem tértek vissza legalább egy évig, míg korábban sokkal többen, például 2002-ben 27 ezer 300-an hagyták el tartósan az országot.
MTI
"Nem tudom megérteni azokat a zsidókat, akik otthagyják népük egyetlen országát, mert Berlinben kényelmesebben élnek"- írta Lapid, a centrista Jes Atíd (Van Jövő) párt elnöke még Budapesten, miután részt vett a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában címmel a Tom Lantos Intézet által megrendezett kétnapos nemzetközi konferencián."Azért jöttem Budapestre, hogy beszédet mondjak a parlamentben az antiszemitizmus ellen, és emlékeztessek arra, hogy meg akarták ölni az apámat, csak mert a zsidóknak nem volt saját államuk” - közölte a holokausztra utalva.
A Facebookon több ezer hozzászóló bírálta a pénzügyminisztert a holokauszt felemlegetése és amiatt, hogy ezzel párhuzamosan olyan megszorító intézkedéseket hoz, amelyek újabb izraelieket kényszerítenek külföldre a jobb megélhetés reményében.
Az ügy előzménye, hogy az utóbbi napokban a tízes tévécsatorna nagy visszhangot kiváltó riportsorozatban számolt be az országot gazdasági okból elhagyó, a 2011-es nyári tüntetéshullám óta tömegesen Berlinbe, Londonba vagy New Yorkba költöző, csalódott fiatalokról.
A Maariv című lap szerdai száma adatokkal támasztja alá, hogy a zsidó államban többet dolgoznak, kevesebbet keresnek és drágábban vásárolnak, mint a nyugati világ legtöbb pontján. Az átlagfizetések összehasonlításában az izraeli 2500 dollár (mintegy 550 ezer forint) alatta marad nemcsak a legjobb norvégnak (7200 dollár, 1 millió 600 ezer forint), de nyugat-európai bérek legtöbbjének, még a viszonylag alacsony spanyol, 3400 dolláros (750 ezer forint) átlagnak is.
Egy lakás megvásárlásához Izraelben kell a legtovább dolgozni: átlagos bérezéssel 138 hónapig, míg ez a szám Franciaországban 76, Spanyolországban 71, Amerikában 65, Nagy Britanniában 64, Hollandiában 59, Írországban pedig 55.
A megélhetési költségek is kiemelkedően magasak Izraelben: az átlagfizetés 45 százalékát kell lakbérre és élelemre fordítani, miközben Nagy-Britanniában 32, Amerikában 30, Spanyolországban és Franciaországban 28, Németországban pedig csak 25 százalék megy el erre.
A Globes című gazdasági lapban megjelent szeptemberi felmérés szerint az utóbbi időben az izraeliek 51 százaléka mérlegelte az ország elhagyását, és 45 százalékuk támogatná, ha gyermekei a távozás mellett döntenének.
Mégis, az elköltözés általában csak terv marad. A Háárec című lap gazdasági melléklete szerint 1990-hez képest a mostani évekre 35 százalékkal csökkent azoknak a száma, aki tartósan külföldre költöznek. 2011-ben az országból kilépők közül 16 ezer 200-an nem tértek vissza legalább egy évig, míg korábban sokkal többen, például 2002-ben 27 ezer 300-an hagyták el tartósan az országot.
MTI
Hozzászólások