Az UNESCO megkérdőjelezte a zsidóságnak a Siratófalhoz fűződő kapcsolatát
Az UNESCO, az ENSZ kulturális szervezete csütörtöki határozatában megkérdőjelezte a zsidóságnak a jeruzsálemi Siratófalhoz fűződő kapcsolatát - értesült a Háárec című újság csütörtökön. Az Izraelt elsősorban a jeruzsálemi szent helyekkel kapcsolatban elítélő határozatot a palesztinok Egyiptommal, Algériával, Marokkóval, Libanonnal, Ománnal, Katarral és Szudánnal közösen terjesztették a testület elé.
Az újság internetes honlapja szerint az izraeli diplomaták erőfeszítéseinek köszönhetően egyetlen európai ország sem támogatta a döntést, amely a Jeruzsálem óvárosában lévő Mecsetek terét és az ott található Siratófalat csakis muzulmán szent helyként ismerte el.
Az UNESCO Izraelt elítélő határozata nem veszi figyelembe a zsidóságnak a Templomhegyhez, valamint a mecseteknek otthont adó terasz nyugati támfalához, a Siratófalhoz fűződő történelmi kapcsolatát - írta a lap.
A döntést huszonhat állam szavazta meg hat ellenében, huszonhat tartózkodással.
"A világ semmilyen szervezete sem állíthatja, hogy nincs kapcsolat a zsidó nép és Izrael földje, illetve Jeruzsálem között. Az a szervezet, amelyik ezt teszi, egyszerűen szégyent hoz magára"- jelentette ki Reuven Rivlin izraeli államelnök az UNESCO döntésével kapcsolatban.
Az eredeti szöveget módosították annak tavaszi tavaszi változatához képest, az elfogadott határozat már elismerte, hogy Jeruzsálemet szent helynek tekinti mind a zsidóság, mint a kereszténység, mind a muszlim vallás, de továbbra is csakis muzulmán szent helyként. Ugyanakkor továbbra is arab nevén Haram al-Sarifnak nevezik a szent helyet, melyet Izraelben Templomhegynek hívnak, s ahol kétezer évvel ezelőtt a rómaiak által lerombolt zsidó szentély állt, valamint arab néven megnevezve nem említik a Siratófal zsidó vagy keresztény valláshoz fűződő kapcsolatát sem.
A Jeruzsálem óvárosában található Templomhegy vagy Mecsetek tere, arab nevén Haram al-Sarif a zsidók legszentebb helye, mert a zsidó hagyomány szerint ez az a bibliai Mória-hegy, ahol Ábrahám isteni parancsra majdnem feláldozta fiát, Izsákot.
Később, körülbelül i. e. ezerben, Salamon király idején ott épült a zsidók első szentélye, majd ott állt a babiloni fogságból visszatértek által felépített második szentély is egészen a rómaiak rombolásáig, i. sz. 70-ig.
A tizenkettedik század óta muzulmánok kezén lévő helyen a középkor óta a Sziklamecset és az al-Aksza mecset áll, a mecseteknek otthont adó, ókorban kiépített terasz nyugati támfala pedig a zsidók által tisztelt Siratófal.
Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta Jordániától Jeruzsálem óvárosát, ahol megígérte az addigi helyzet, a status quo fenntartását. Az egyezmények értelmében más vallásúak is látogathatják a Templomhegyet vagy Mecsetek terét, de csak a muzulmánok imádkozhatnak ott, a zsidók pedig a Siratófalnál imádkoznak.
Az utóbbi években a palesztinok azzal vádolják Izraelt, hogy zsidók imádkozásának engedélyezésével a status quo felrúgására törekszik, de ezt Jeruzsálem számos alkalommal cáfolta.
MTI
Az újság internetes honlapja szerint az izraeli diplomaták erőfeszítéseinek köszönhetően egyetlen európai ország sem támogatta a döntést, amely a Jeruzsálem óvárosában lévő Mecsetek terét és az ott található Siratófalat csakis muzulmán szent helyként ismerte el.
Az UNESCO Izraelt elítélő határozata nem veszi figyelembe a zsidóságnak a Templomhegyhez, valamint a mecseteknek otthont adó terasz nyugati támfalához, a Siratófalhoz fűződő történelmi kapcsolatát - írta a lap.
A döntést huszonhat állam szavazta meg hat ellenében, huszonhat tartózkodással.
Az izraeli lobbizás eredményeképp Franciaország, Svédország, Szlovénia, Argentína, India és Togó megváltoztatta eredeti szándékát, és a határozati javaslat támogatása helyett tartózkodott a szavazáson. Ellene voksolt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Hollandia, Litvánia és Észtország.
"A világ semmilyen szervezete sem állíthatja, hogy nincs kapcsolat a zsidó nép és Izrael földje, illetve Jeruzsálem között. Az a szervezet, amelyik ezt teszi, egyszerűen szégyent hoz magára"- jelentette ki Reuven Rivlin izraeli államelnök az UNESCO döntésével kapcsolatban.
Az eredeti szöveget módosították annak tavaszi tavaszi változatához képest, az elfogadott határozat már elismerte, hogy Jeruzsálemet szent helynek tekinti mind a zsidóság, mint a kereszténység, mind a muszlim vallás, de továbbra is csakis muzulmán szent helyként. Ugyanakkor továbbra is arab nevén Haram al-Sarifnak nevezik a szent helyet, melyet Izraelben Templomhegynek hívnak, s ahol kétezer évvel ezelőtt a rómaiak által lerombolt zsidó szentély állt, valamint arab néven megnevezve nem említik a Siratófal zsidó vagy keresztény valláshoz fűződő kapcsolatát sem.
A Jeruzsálem óvárosában található Templomhegy vagy Mecsetek tere, arab nevén Haram al-Sarif a zsidók legszentebb helye, mert a zsidó hagyomány szerint ez az a bibliai Mória-hegy, ahol Ábrahám isteni parancsra majdnem feláldozta fiát, Izsákot.
Később, körülbelül i. e. ezerben, Salamon király idején ott épült a zsidók első szentélye, majd ott állt a babiloni fogságból visszatértek által felépített második szentély is egészen a rómaiak rombolásáig, i. sz. 70-ig.
A tizenkettedik század óta muzulmánok kezén lévő helyen a középkor óta a Sziklamecset és az al-Aksza mecset áll, a mecseteknek otthont adó, ókorban kiépített terasz nyugati támfala pedig a zsidók által tisztelt Siratófal.
Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta Jordániától Jeruzsálem óvárosát, ahol megígérte az addigi helyzet, a status quo fenntartását. Az egyezmények értelmében más vallásúak is látogathatják a Templomhegyet vagy Mecsetek terét, de csak a muzulmánok imádkozhatnak ott, a zsidók pedig a Siratófalnál imádkoznak.
Az utóbbi években a palesztinok azzal vádolják Izraelt, hogy zsidók imádkozásának engedélyezésével a status quo felrúgására törekszik, de ezt Jeruzsálem számos alkalommal cáfolta.
MTI
Hozzászólások